• NEXUS6
    #1227
    Volt nekem is egy gyorsolvasás könyvem, de pont amiatt ábrándultam én is ki belőle, amit 1-2 gyakorlat után megértettem, hogy elég nagy az info veszteség.

    "Ha előző életből is visszalehetne hozni emlékeket, akkor arra jóval többen kellene, hogy képesek legyenek, így egyértelműen kijelenthető, hogy az egyik legnagyobb hazugság (ismerve az emberi butaságot,hiszékenységet meg a fantáziaképességet, nem jelentem ki, hogy szándékos)."
    Ha van egy emléked az előző életedből azt honnan tudod eldönteni, hogy nem tv-ben láttad-e valamikor, hiszen a kultúránk tagadja, hogy van ilyen?
    Az csak az Incepcion-ben van, hogy az agy végig követi a gondolat forrását és a nem sajátot nem fogadja el. Amúgy olyan is volt, hogy valami csoportos hipnózisnál, nagyjából 2-3 emberke ugyan arról az előző életről számolt be. A klasszikus értelemben ilyen nincs. Mi az, hogy több ember is ugyan atól a személyiségtől származik, nem igaz? Ha meg fantázia az egész, akkor meg hogy a faxba tudják, hogy mit hablatyol a másik?

    "A tudománynak köszönhetően ma már tudjuk is, hogyan tárolódnak el az információk és nagyjából mi alapján jönnek létre a kapcsolatok, és ezt egész jól fel is tudom használni tanuláskor. (törekedve arra, hogy összekapcsoljam gyakrabban használt információkkal, vizuális képekkel, stb.)."
    Csak had kérdezzem meg, ha bekapcsolod a rádiód és hallgatod, akkor megtudod mutatni, hogy hol is van az a fránya Wolfkati szám belerakva? Ja, ott van beletárolva a 100.8 MHz-be és csak néha jön elő. Ha meg belerugsz a hangfalba és kinyomod a mélynyomót, akkor meg kevesebb basszus hívódik csak elő, mert sérül a tároló?
    Csak azt akarom mondani, hogy lehet, hogy tök máshogy működik az egész agy.

    A fejlődésnél azért elég alapvető az összetett kultúra létrejötte. Érdekes, hogy az ember tevékenysége nagyjából azonos összetettségű, akár egy őserdőlakó indiánt, akár egy városlakót nézünk.
    Az őserdőlakó nyelve lehet, hogy sokkal bonyolultabb, egy csomó dolgot körülményesen csinál, mert gyakorlatilag ráér erre is. A városlakó meg sokkal funkcionálisabb.
    Rendszerelméleti módon megfogalmazva, az indián kultúrájában a sima paraméteres információ a több, a városlakóéba pedig a funkcionális. A kettő teljes összemnnyisége azonban az emberre jellemzően ugyan akkora.
    Nekünk tudományunk van nekik hókuszpókuszuk, de a kultúránk ugyan olyan összetett és a közvetlen környezet leírására kb ugyan annyira alkalmas, csak a miénk funkcionálisabb, unalmasabb szárazabb.
    A nem közvetlen környezetre, a szellemvilágra ők meg lehet, hogy jobban rá vannak hangolódva. Illetve nem lehet, biztos.