• physis
    #4
    Feltehetőleg itt a büntetőjogi eszközökről van szó.

    A "zavarkeltő tartalmak" szolgáltatói azonban sokszor polgári peres úton is megfoghatóak. Elég arra gondolni, hogy magyar a közösségi portálok összes képe formálisan jogvédettnek minősül, beleértve a kamaszok hétköznapi profilképeit is. (Ennek oka az, hogy az iwiw és a myvip nem törődik szerzői jogokkal, ezért az alapértelmezés lép érvénybe, az alapértelmezés pedig Magyarországon és az USA-ban is az, hogy a kép készítője automatikusan birtokolja a saját képéhez fűződő szerzői jogokat.)

    Ez csak egy példa, de még sok más ilyen polgári jogi kiskapu is elképzelhető lehet az állam számára.

    Ha az állam fel kíván számolni egy kellemetlen portált, akkor ugye van a büntetőjogi fellépés, de az, mit a cikk is írja, nehézségekbe ütközik. De épp az előbb említett okok miatt lehetne egy másik út is az állam számára. Az állam megkeresi az egyes áldozatokat, vagy legalábbis lehetővé teszi a számukra, hogy azok keressék meg őt, és akkor az áldozatok számára lehetne valami egységes segítséget adni, hogy azok kezdeményezzenek az USA-ban polgári pert. Ennek már talán kevesebb akadálya lenne, hiszen egy polgári pernek nincs politikai felhangja.

    Magyarul, az állam a politikai-diplomáciai felkérés helyett/mellett inkább látszólag a háttérben maradna, és jól működő infrastruktúrát nyújtana a konkrét hús-vér sértetteknek, hogy formálisan ők járjanak el maguk a saját (polgári jogi jellegű) sérelmeikkel az amerikai bíróságon. Ha jól össze van fogva a mögöttes infrastruktúra, akkor az érintett sértett felet nem terhelik a szakmai, anyagi nehézségek.

    Ezzel persze meg az lehet a fő nehézségég, hogy a kellemetlen portálok egy része direkt a kamaszokat, kiskorúakat célozza meg áldozatként (különböző kiberzaklató oldalak), ők pedig polgári perre képtelenek (még a legmasszívabb állami segítséggel sem), sőt még sokszor saját szüleik elől is titkolják a dolgot. A nagy látenciájú jelenségek ellen nehéz harcolni, ezért aztán mégiscsak szükség lehet külön diplomáciai, államközi, nemzetközi egyezményekre is, hiszen nem minden kezelhető a polgári jog eszközeivel.