#38
Mert a protonon, meg az elektronon kívül, még egy anti-elektron-neutrínóra, meg 0,78MeV energiára is bomlik.
Helyesebben az egyik d kvark bocsájt ki egy müont, és alakul át u kvarkká. A müon aztán tovább bomlik elektronra, meg neutrínóra.
Azt hogy milyen kvantum, milyen más kvantummá alakulhat azt a kölcsönhatások teszik lehetővé. Az un. gyenge kölcsönhatás teszi lehetővé ezt az átalakulást. Ez a kölcsönhatás eléggé furcsa, hiszen olyan olyan részecskék között tesz lehetővé kapcsolatot, amelyeknek, amúgy nagyjából semmi közük egymáshoz.
Nem mondhatni, hogy a modell hibás, hiszen ezeket a jelenségeket leírja. Azonban mintegy lóg a levegőben, mert habár az elemélet az elektromágnesességgel egyesíthető, azonban az erős kölcsönhatás felé mind a mai napig nincs kapcsolat. A gravitáció meg pláne.
De mit is jelentene egy nagy egyesítés, csak azt, hogy elektromos energiával pl, bármilyen más kölcsönhatást is ki tudnánk váltani. Elektromos energia felhasználásával semlegesíthetnénk a radioaktív sugárzást. Hatékony, kisméretű könnyű és tiszta energiaforrásokat hozhatnánk létre, sőt elektromos energiával befolyásolhatnánk a gravitációt is.
Nos kb ezekkel a technológiákkal adós a részecske fizika az utóbbi 30-40 évben.
Egy 1970-es években kiadott részecskefizikával foglakozó tankönyvben, kb ugyan az van (nekem van ilyenem), mint egy mostaniban, ugyanis azóta semmilyen lényeges, komoly áttörést jelentő elméletet nem adtak ehhez a modellhez.
#38