Caro#221
Még le akartam írni néhány dolgot a régi-új reaktoros technológiákról.
1) Urán helyett tórium. Csinálták, működött. Tóriumból 3x annyi van, mint uránból, tisztább, kevesebb transzurán keletkezik.
2) Folyékony fém hűtésű reaktorok. Ezek is működtek, képesek az U-238-ból üzemanyagot csinálni, nagyon fontos, hogy akár 1-10 bar is elég a primer körben, ami egy vicc a nyomottvizes reaktorok >100 bar-jához képest. Ennek megfelelően egy hűtőközegvesztéses baleset sokkal kevésbé valószínű/kevésbé súlyos ÉS egy ilyen helyzetben is megállta volna a helyét, mint a mostani. Egyrészt a fém sokkal kevesebb szennyezőt enged kiszabadulni, másrészt sokkal jobb hővezetési tulajdonságokkal rendelkezik, harmadrészt nem forr el. A hőmérsékletkülönbség a reaktortartály és az üzemanyag között ennek megfelelően lényegesen kisebb lenne -> jobb hűtés. Meg persze cirkónium oxidáció sem léphet fel, ha nem víz, hanem fém a hűtőközeg. Biztonságosság szempontjából, ha nincs semmilyen keringetés sem olvad le leállítás után.
Probléma vele: nátrium-víz keveredés esetén a nátrium meggyullad. Ez a gőzfejlesztőben okozhat problémát.
3) Megnéztem a 3. gen ABWR-ek biztonsági rendszereit. Az angol wikin fenn van, néhány dolog:
-Háromkörös üzemzavari hűtőrendszer, amiből egy működése is elegendő a biztonságos hűtéshez
-Nyomáscsökkentő szelepek, amik segítségével a reaktor gyorsan alacsony nyomásra hozható, ahol az alacsony nyomású tápvíz rendszer képes a befecskendezésre (ennek nyilván sokkal nagyobb kapacitása van, mint a magas nyomásúnak), de ezt a befecskendezési nyomást is megnövelték.
-3 dízelgenerátor + 1 gázturbina. A dízelek csak a hűtőrendszereket és az egyéb kritikus rendszereket működtetik, a gázturbina önmagában képes a teljes rendszer ellátására (természetesen a hűtőrendszerekére is).
-Vízbetápláló csonkok külső szivattyúk csatlakoztatására, ahova akár tűzoltó szivattyúk is beköthetők.
-az üzemzavari hűtőkörökön kívül létezik egy negyedik kör, amit a reaktorban termelt gőzzel lehet maghajtani. Ez akkor is működik, ha az összes dízel, a gázturbina és a tartalék akkumulátorok is beadják a kulcsot. Nagy nyomáson is képes vizet juttatni a reaktorba.
-Megerősített containment.
Ezek a tervek jóval ezelőtt a baleset előtt keletkeztek. Ezért mondtam, ha nincs Csernobil akkor ma már ilyen reaktoraink lennének, és le lehetett volna állítani ezeket a 40 éves cuccokat. Nem következett volna be ez a tragédia.
De ha most ugyanaz történik, mint 25 éve, akkor 25 év múlva is ugyanott leszünk. Nem fognak új erőművek épülni, de a meglévőket nem akarják majd lekapcsolni, így mindig csak tolják ki az üzemidőt, és ahelyett, hogy a biztonságos újabb reaktorokat használnánk, még mindig az akkor már 50-60 éves konstrukciók fognak dolgozni.
4) Az üzemanyag kérdése:
- Szaporítás.
- Tengervízből nyert urán/tórium. Gyakorlatilag kifogyhatatlan, mert a tengervízben lévő uránkoncentráció dinamikus egyensúlyban van a földkéreggel, ha elkezdjük kihúzni, akkor kidiffundál a mélyebb rétegekből.
De addigra már remélhetőleg lesz fúziós reaktorunk is.