• halgatyó
    #100
    A modern tudományos kisérletek, köztük a részecskefizikai kisérletek leállítása valóban nem azonnal okozná a tudományos fejlődés megállását. Csak kb. 10-20 év múlva. Történelmi léptékkel nézve ez igen rövid idő.

    Amit a vége felé írsz, hogy nemcsak az egyik fajta kisérlet esne áldozatul, hanem a többi is, azt én is így gondolom. Az okára igen lényeges kitérni:
    Bármi történik egy társadalom-gazdaságban, az soha nincs magától, hanem valamiféle társadalmi erő hatására történik.
    (Bár mostanában sokat dicsekednek a demokráciával meg az átláthatósággal, meg a szabad ember szabad döntéshozatalával, a valóság az, hogy a minket érő hatások ás változások mögött álló, azokat elősegítő vagy épp akadályozó társadalmi erőket bizony nem látjuk. Ez vezet aztán a sokak által összeesküvés elméleteknek titulált felismerésekhez, amelyeknek valamilyen szinten magam is autodidakta szakértője volnék állítólag)
    Nos, azok a társadalmi erők, amelyek általában a technikai civilizáció ellen vannak, és jól láthatóan működnek is, bizony nem állnának meg csak a részecskefizikánál.

    Hogy lesz-e hasznuk ezeknek a kisérleteknek? Ezt bizony nem lehet tudni. De egy érdekes észrevétel: a radioaktivitás bő 100 évvel ezelőtti felfedezése óta nem talált az emberiség újabb energiaforrást. Nagy mennyiségben pedig a 2000 (vagy több) éve felfedezett olajat használjuk.
    Nem találtunk -- eddig -- az atomenergiánál is koncentráltabb, és esetleg nagy bőségben meglévő valamit. (Hogy mit, azt nem tudom. Ha tudnám, akkor 100 Nobel-díjat kaphatnék, annyira fontos lenne az emberiségnek)
    De még az is nagy eredmény lenne, ha a más módon megtermelt energiát nagyon koncentráltan és biztonságosan tudnánk eltárolni, az űrkutatás nagy lendületet kapna. És persze gazdaságosan tudnánk bekoncentrálni. (az antianyag a 3 kívánság közül kettőt nagyon nem teljesít, valami másra lenne szükség)