HADOPILUZER#102
a képletből tehát kifejthető, hogy a pí sem állandó, csak itt és most a nagy bumm és az univerzum széle közötti egyharmadút környékén tűnik 3.14-nek a kör átmérője és a kerülete közti hányados, pontsan azért amit alább Kambo kifejtett:
mivel a valóság nem 4 dimenziós, hanem 3 és 4 között egy tört számú dimenzió amely kimetszi a semmi és a végtelen között elterülő valóságot . Idő dimenzió nincsen viszont a 3 egész dimenzió jól elkülöníthető míg a negyedik tört számú dimenzió az idő dimenzió avagy a fény és annak a sebessége.
A fekete lyuk pedig egy tükör ami hasonlóan fordítja ki ezeket a dimenziókat , mint a 2 dimenziós sík tükör a 3 dimenziós képet.
A 2 dimenziós sík tükör felszínéről visszafele pattan a fénynyaláb, míg a fekete lyukban visszapattan a fénynyaláb viszont ott az idő dimenziója is visszapattan ezért tulajdonképpen befele pattan ami ott már a kintnek tűnik a relatívitás miatt és az addig kintnek tűnő térrész változik szinguláris ponttá
a dimenziókat matematikailag is ki lehet fejteni:
f(x,y) -> x^2+y^2
ahol a Z értékét a pí-ig csökkentve (a valóság eme szegletében tehát ~3,14-ig) egy gömb felületét kapjuk a képletből, viszont a pí-t tovább csökkentve pontosan olyan formációt látunk , mint amilyet a fekete lyukak -amágy hibás elgondolás alapján lerajzolt- ábrázolásmódjánál szoktunk látni, egy elnyúló hiperbolát , ahol a gömb másik széle szétnyílik mint egy tubarózsa, ez azt jelenti , hogy a másik részén van a sötét rész, amely a fénnyalábot soha nem érheti utol (itt most nem fix fénysebességről beszélek, hanem az elvről)
a szingularitás amely maga a semmi, ami sehol nincsen mégis az univezum minden pontján jelen van, különböző mértékben hajlítja oda-vissza az idő, a negyedik dimnezió tértengelyét a 3madik és 4edik dimenzió érték közötti intervallumban, ettől függ a fény sebessége is, ami tehát szöros összefüggésben van a pí értékével.
a képlet a negatív téridő síkon:
f(x,y) -> 1-x^2-y^2
itt a paraboloid először a másik irányba hajlik el majd a pí értékét mínusz -3.14 -ig növelve egyre jobban zárodik össze a másik vége, az elülső fele pedig a hegyesből elgömbölyödik, -3.14-nél eléri a gömb alakot ( a -3,14-es érték RELATÍV ÉRTÉK amely a téridő különböző pontjain 3 és 4 illetve -3 és -4 között ingadozik) tehát a téridő egy másik , messzebb fekvő pontjáról nézve a gömb forma már egy elnyúló paraboloidnak fog látszódni, ha felénk közelít persze , mivel a másik oldalát nem látjuk nem figyelhető meg , ahogy a másik oldala elnyúló paraboloid formát vesz fel.