Támogatod, vagy ellenzed?
-
remark #83 "A rák okát te ismered? Mert akkor nagyon sok dolgot megosztottak veled, amit velem pl. nem."
Itt az volt a lényeg, hogy anélkül állunk neki a rák gyógyításnak, hogy tudnánk pontosan hogy mi az. És amiről nem tudjuk hogy mi az, arra a megoldás általában ugyan az: elő a legnagyobb létező fegyverrel, és lőjünk az arcába! Nyisd ki a történelemkönyvet, rengeteg példát fogsz erre látni. Vagy inkább ne nyisd ki, mert a rémtetteket gondosan kitörölgetik a könyvekből, ahogy a wikipédiáról is...
Elméleteket felhozhatnék a rákra én is, de minek, nem ez volt a mondandóm lényege.
"Mert egy génhiba miatt így született."
És a génhiba hogy került oda? Lehet hogy a génhiba megelőzhető más módon is? De nem, mi hagyjuk az okokat. Minket az okok nem érdekelnek. Na de ez hogy lehet, hogy nem foglalkozunk az okokkal? Azért lehet, mert valójában tudjuk az okokat, de számunkra az okok fontosak hogy megmaradjanak, mert ezekből az okokból áll össze a XXI. századi életvitelünk. Ezért az okokat a szőnyeg alá söpörjük, mert az okok felemlegetése feszültséget eredményez a társadalomban, mint minden olyan eset feszültséget okoz mikor megkérdőjelezzük valaki életvitelét, hitvallását, vagy úgy általában a dogmákat.
Példa: Segélyeket küldünk most már régóta Afrikába, de a afrikai helyzet csak nem akarja megoldani magát, és "még mindig ott tartunk mint 30 éve". (Ugye, Molnibalage?) Mindez azért van, mert nem vizsgáljuk meg az okokat, azt, hogy miért van szükség segélyekre. Mert ha megvizsgálnánk az okokat, akkor kényelmetlen dolgokra bukkannánk, mint pl. hogy az ő nyomoruk teszik lehetővé ezt az überfejlett, csodaszép, nagyondemokratikus posvány nyugati rendszert.
========================
Eddig a reakcióm. És most egy kis továbbgondolás, mindentől függetlenül:
De persze a többségre nem hatnak a fenti mondatok, mert hosszú éveken keresztül sulykolják belénk azokat a sztereotípiákat, melyek helyettünk megadják a választ a minket érő hatásokra.
Pl. leírtam amit leírtam. Az emberek többsége nem azt a választ adja ezekre a leírtakra, amit ö maga gondol, mert ö maga nem is gondol semmit. Hanem helyette megelégszik azzal a sztereotípiával ami ilyen helyzetekben, mikor valaki egy elképzeléssel szembesíti, a tudatalattijából előtör.
És a sztereotípia valami olyasmit mond, hogy ők keresték a bajt maguknak, meg mindenkinek csak magával kell foglalkozni, sőt még talán azt is mondatja velünk a sztereotípia, hogy aki felett képesek vagyunk uralkodni, a felett uralkodnunk kell, mert ez Istennek (kinek mi az Isten, ugye) tetsző dolog, mert ha Istennek nem tetsző dolog lenne, akkor nem lennénk képesek uralkodni felettük.
Na de könyörgöm. Ennyi erővel az is istennek tetsző dolog, hogy az ember kivágja maga alatt a fát. Mert hogy megtehető? Meg. Akkor? Nem kellene inkább elgondolkodni azon hogy mik a mostani életmódunk, társadalmi berendezkedés, gazdasági rendszer, és agresszív külpolitika, agresszív orvoslás következményei? Nem? Ugye hogy nem! Miért nem? Mert ez kényelmetlen. Kényelmetlen dolog gondolkodni, mert ha gondolkodunk, olyan dolgok jönnek szembe, melyekre nem vagyunk kíváncsiak. Helyette foci VB-t nézünk, fekszünk a strandon mert meleg van, és megelégszünk azzal, hogy fejünket a rádióból vett sztereotípiák töltsék ki.
Vagy mégsem?