• philcsy
    #81
    a.)
    "Ezek szerint nem árulod el mit értesz modell alatt csak használod a szót. A hipotézis nem modell."
    Furcsa hogy pont te kéred rajtam számon a definíciókat. Keress rá a google-ben ha nem tudod mit jelent.

    A matematikai modell: valamilyen vizsgált rendszerben lejátszódó jelenségnek, a vizsgálat szempontjából lényeges tulajdonságai közötti összefüggések matematikai megfogalmazása.

    A hipotézis mindaddig "bölcsleti onanizálás" amíg nem fogalmazod meg a matematika nyelvén.

    b.)
    "Ezt illenék alátámasztani is."
    Álljon már meg a menet. Nem azt kell alátámasztani hogy 'A standard gyertyák miért nem állandók?', hanem azt hogy 'A standard gyertyák miért állandók?'

    c.)
    "Egyébként távolságot nem csak így lehet mérni. A Hubble-törvény. [...] Itt amint látod szó sincs standard gyertyákról."
    Olvass már utána a Hubble-törvénynek mielőtt hivatkozol rá. Hubble-törvény a standard gyertyák fényességének ismeretére támaszkodik támaszkodik.
    Szereted a wiki, nem? Ez onnan van:
    "The parameters that appear in Hubble’s law: velocities and distances, are not directly measured. In reality we determine, say, a supernova brightness, which provides information about its distance [...]"
    Kiegészítés: Nem csak 1a típusú szupernóvát használnak standard gyertyaként.
    Az egész kozmológia a standard gyertyák fényességének ismeretén alapszik.
    És honnan ismernénk a a standard gyertyák fényességét?
    Matematikai modellekből!

    Az 1a típusú szupernóvák keletkezését ismertnek vesszük, feltételezzük hogy az ott folyó folyamatokat ismerjük.
    Ezek után a megfelelő matematikai modellel:
    Definiáljuk a Chandrasekhar-határt, felhasználva a kvantuum-mechanika Pauli-féle kizárási elvét.
    Chandrasekhar-határ: Annak a csillagnak a tömege amelyben a gravitációból származó nyomás, egyenlő a Pauli-féle kizárási elvből adódó degenerációs nyomással.
    Tegyük fel hogy az 1a tipusú szupernóvaként ismert objektumok olyan stabil fehértörpékből keletkeztek melyek annyi anyagot nyeltek el hogy a tömegük átlépte a Chandrasekhar-határt.
    Ekkor össze kell roppanniuk, mivel a degenerációs nyomás az összehúzódással nem nő. Az összehúzódás miadt hirtelen beinduló magfúziót észleljük 1a típusú szupernóvaként.

    Ebben a matematikai modellben két feltételezést használtunk:
    -Az egyik úgy kezdődik hogy 'Tegyük fel ...'
    -A másik az hogy a kvantuum-mechanika érvényességi határa kiterjed a fehértörpékre is. Ez nem egyértelmű, mivel a kvantuum-mechanikát eddig csak viszonylag kis méretekben teszteltük. Pont ez a fizika egyik sötét foltja.
    Egy szupernóva robbanásnál vannak kvantuum-os hatások is, de a nagy tömeg miadt fellépnek relativisztikus hatások is.
    Folytassam hogy ezzel milyen ingoványos talajra ért a dolog vagy elég? Hány olyan megbízható elméletet tudsz amely ilyen körülmények között biztonságosan használható? (értsd: ilyen körülmények között kísérletben ellenőrizték)

    Persze vannak más standard gyertyák is. Például a cefeidák pulzálásának frekvenciájából meghatározható a maximális abszolult fényességük.
    És hogy határozható meg, tippelj.
    Matematikai modellel. Egy fúziós reakcióban fellépő oszcilláció matematikai modellezésével.

    d.)
    "Ok, kicsoda?"
    Az általad idézett wikipédia oldal!
    "Azt is hozzá kell tennünk az előbbiekhez, hogyha figyelembe vesszük a fény véges sebességét, hogy:
    3. a csillagoknak nem csak térben, hanem időben is „egyenletesen” kell eloszlaniuk,
    hiszen mennél távolabbra nézünk, annál régebbi, amit nézünk. Ez végtelen skálán azt jelenti, hogy
    3*. a Világegyetemnek végtelen öregnek kell lennie, mindenféle drámaibb változások nélkül a csillagok természetében."
    Ez a világegyetem időbeni homogenitását jelenti.

    e.)
    "Ezzel nem tudom mit szerettél volna mondani, "
    Szerintem érthető voltam...

    "rendere elfelejted az energiamegmaradás törvényét"
    Hol? Idézd és magyarázd is meg hogy miért. Ne csak úgy mond.

    Mi a hiba a következő mondatban:
    "Az ABSZOLÚLT fényesség független a távolságtól, a LÁTSZÓLAGOS fényesség nem."
    Elemezzük:
    'Az ABSZOLÚLT fényesség független a távolságtól.' Igaz? Igen.
    'A LÁTSZÓLAGOS fényesség nem független a távolságtól.' Igaz? Igen.
    Megint egy kis matek, a diszkrétebbik fajtából: (Igaz 'és operátor' Igaz) = Igaz

    f.)
    "Már elkezdtem írni, egy kis türelem, válaszolok erre is - csak ez hosszabb lesz."
    Várom...