physis#42
Megpróbáltam kitalálni, milyen lenne egy ilyen ,,neutronium'' anyag, sajnos nem ismerem az anyag törvényeit. Eddig annyira jutottam eddig, hogy, legalábbis ennek az 1-es izotopja, a mononeutron:
2)
Mivel nincs elektronhéja, sőt az ,,atommagjában'' sincs semmiféle töltéshordozó, ezért az ,,atomjai'' nem pattannának le egymástól rugalmas golyókként, sőt nemcsak hogy nemcsak hogy egymásról sem, hanem a közönséges atomokról, molekulákról sem! Szerintem nem lehetne semmiféle edényben benne tartani, mert egész egyszerűen elszivárognék a falakon keresztül. Sőt, nemcsak hogy akadálytalanul beszivárognék az atomok közé, hanem időről időre el is találná az edény atomjainak magjait, hiszen semmiféle elektomos taszítóerő nem lökné el az elektronhájaktól, de még a protonoktől sem! Az elektonhéjak esetleges más jellegű akadályozó hatását nem tudom felbecsülni. Szerintem az összes atommagot viszonlag akadálytalanul megközelíthetné (bizonyos statisztikai valószínűséggel), és akár át is alakíthatná őket (talán valami nehezebb izotóppá alakítaná azokat, vagy valami radioaktív bomlásra kényszerítené, nem tudom).
Szóval szerintem a neutronium, legalábbis annak 1-es izotópja (mononeutron), no az hétköznapi szemmel nézve valami ronda erősen radioaktív (negyedórás felezési idejű) anyag lenne, ami ráadásul a környező anyagot is radioaktívvá tenné vagy részben átalakítaná, és semmiben sem lehetne benne tartani, mert viszonylag szabadon diffundálna bármiféle anyagban.
No eddig erre jutottam, de persze nem tudom, tényleg így lenne-e.
A város méretű neutroncsillagokról nem tudok semmit. Állítólag valami szilárd héjat feszítenek ki magukra, ami a gravitáció miatt hihetetlen sima, és időnként döccen-roppan egyet, ahogy a forgás lassulása miatt változik a pörgő rendszer egyensúlya. És hogy nem teljesen egységes a belsejük és a külsejük. Mindenesetre itt már sok olyan törvény van, amiről még csak nem is hallottam.
