kvp#157
"Mert, ha mindig akkor termel sok áramot, amikor igazából nem kell (akkisval is számolták vagy mással az y hónapot?), akkor az idő hosszabb és az áramhálózatot és a termelői infrasruktúrát ugyanúgy ki kell építeni a csúcsterhelésre."
Erre talaltak ki a smart grid-et. Minden aramforrast egy elosztott iranyito-tarolo rendszerhez kotunk es ez kepes kiegyenliteni az ingadozasokat. Ilyen elven mukodnek a szamitogepek aktiv pfc-s kapcsolouzemu tapjai. Ott masodpercenkent sok ezerszer kapcsol ki es be a vezerlo tranzisztor, de a kondenzatoroknak koszonhetoen a tap kimenete teljesen sima egyenaramnak tunik. Egy hasonlo megoldast a halozati valtoraramnal is lehet alkalmazni, csak bonyolultabb lesz a vezerles.
"több száz km2-es területen csak egyszer legyen jégeső és a kár csak picit lesz nagy. Vagy nagy szél. Hibába elfogadható a napelem ára, ha olyan alapzás kell neki, meg egyéb dolgok, hogy 130-as vagy erősebb szélnél ne szálljon el az egész."
Jo alaposan le kell rogziteni valamilyen nagy, kemeny es nehez felulethez, pl. egy tetohoz. Ha a hazak tetejet nem viszi el a szel, akkor a napelemet sem fogja. A szilicium oxid meg alapbol eleg kemeny, a napelemek csak a hordozoreteg vekonysaga miatt tornek. Egyebkent erdemes lenne nagy paneles napelemeket gyartani, azok olcsobban kijonnenek, mint a mai sok kis darabbol osszerakott peldanyok. Csak egy uj gyar kell hozza, amire mostanaban nem akarnak penzt aldozni.
ps:
Mindezek mellett tovabbra is csak az atomenergia kepes minket hosszu tavon energiaval ellatni, legfokeppen a fuzios, de amig az nincs addig eleg lenne a fisszios is.