Shakata#347
Ne haragudj, hogy ezt mondom, de amiket leírsz csak általános fecsegés, nincsen alja a legtöbb esetben, mégha külön elemenként ésszerűnek tűnik is, összességében azonban leginkább olyan, mint mikor Asimov Alapítványában egy sok száz oldalas dokumentumról elemzést készítenek és megállípítjáks: Értelme: 0.
Például: Jézus válaszából kiderül, hogy a halál után nincs házasság. De a szavaiból az is kiderül, hogy élet és öntudat igenis van. Ráadásul magára nagyon sokszor, mint Istenre utal.
Úgy tűnik, éppen Te vagy, aki bizonyos elemeket ragadsz ki, az evangéliumok üzenetét pedig nem akarod kontextusában megérteni.
Jézusról ugyanis két dolgot lehet állítani (és most C.S.Lewist idézem, nem szó szerint): vagy elmebeteg volt, vagy az aminek mondta magát.(kvázi: Isten) De azt a középutat, hogy egy bölcs, erkölcsi tanító volt, akinek bizonyos szavait komolyan lehet venni, míg másokat nem, egyszerűen nem hagyta nyitva.
Ha tehát azt mondod Isten nincs, Jézus hazudott, vagy nem szándékosan tévedett, raádásul semmi sem történt meg abból, amit elvileg tett, akkor ugyanilyen bolondnak nevezel sokmillió, vagy milliárd hívőt, akik mind a napig éltek, vagy legalábbis legjobb tudásuk szerint próbálták követni Krisztus tanítását.
Ráadásul nem olyan rég valaki itt határozottan kijelentette: Nincs Isten.
Én pedig azt mondom: Van Isten.
Miért neki lenne igaza és nem nekem? (persze ez eddig fordítva is működik)
Akkor nézzünk bizonyítékokat! Erre azt mondom, milyen bizonyítékokat? Kétféle ember van (asszem Pascal mondta) az egyik akinek nincsen csoda, a másiknak, akinek minden az.
Itt ugyanígy van. isten ellen hozod (nem bvalek2, már nem tom ki), hogy a tudomány által felfedezett törvények kizárják Isten létezését. Én pedig azt mondom: sokkal inkább bizonyítják azt.
Vegyünk két egyszerű példát: aki általános iskolában odafigyel fizikaórán, hallhat az entrópia törvényról, vagyis hogy egy zárt rendszerben az anyag a káosz és a rendezetlenség állapota felé tör. Ennek ellenére, az általunk ismert világegyetem, amit ha jól tudom, a legtöbb tudós önmagába zártnak gondol, hogyan lehetséges, hogy magától minden a legnagyobb rendezettségre jutott? ráadásul bizonyos sémák rendre visszatérnek kicsiben és nagyban (atomok-naprendszerek, galaxisok).
A másik az energiamegmaradás törvénye: mi szerint az energia nem vész el, csak átalakul. Mondjuk másfajta energiává, vagy anyaggá (bár a legújabb hipotézisek szerint az anyag legbelsejében nincs semmi más, mint valamiféle energia, ilyen módon anyag, mint olyan nem is létezik).
De röviden szólva: ha én azt állítom, ezek mind azt bizonyítják, hogy az egész világ egy teremtő elme munkája, mivel tudod megcáfolni? Hozzon valaki egy bizonyítékot arra nézve, hogy mindez NEM Isten munkája.
Azt nem kétlem, hogy a felfogásunk Istenről kicsi, töredékes, téves, ráadásul alapvetően félreértelmezzük ezt a képmás dolgot is, mert jellemzően Istent képzeljük el a saját képmásunkra, nem pedig fordítva, ami azért elég nevetséges.
Jézus szavaiból viszont az derül ki, hogy Isten maga a szeretet, ebből következően a rend, az igazság, és a béke. (Ami nem egyenlő a passzivitással). Mi ebben az elfogadhatatlan?