• Warhola
    #298
    Hát-hát..
    Igazán vicces ami itt folyik. Úgyse juttok soha dűlőre. Van amivel egyetértek, van amivel nem. Abszolút értékrend NINCS. Sajnos ez van. Lehet neked egyértelmű, hogy ezt nem kéne/vagy kéne de sajnos másnak nem feltétlen az. Ez van, ilyen világban élünk. Éljen az individualizmus, mert persze éljen, és a Bibilia is azt mondja, hogy mind különbözünk, ezzel nincs is semmi baj. A probléma ott van, hogy egyesek már olyan morális fertőben élnek, hogy elképesztő dolgokat engednek meg maguknak. Lehet itt a tudománnyal így-úgy-amúgy érvelni. És nem bűn (sőt!!) , ha valaki néha meginog a hitében talán épp ilyen okfejtések elolvasása láttán. De azért ne felejtsük el, hogy a hit lényege maga a hit. Az, hogy Te itt vagy, és látod ezt, és tapasztalod azt, és mégis azt mondod: hiszek. Annak ellenére, hogy elolvasol ilyen dolgokat, hogy elgondolkodsz. Mert mindig visszatérsz oda, hogy hiszel. Oda, hogy imádkozol, templomba jársz annak ellenére, hogy nem biztos az, hogy amit teszel megéri. Csak azt tudod, hogy helyes. Mert ilyen erkölcsi normáid vannak. Sokat gondolkoztam azon, és beszélgettem is erről papokkal, hogy mi van azzal, aki bizonyos erkölcsi normák szerint él, de közben nem feltétlenül hisz Istenben, vagy nem "Istenben" hisz, hanem Allahban, Jehovában, akárkiben. És a válasz az volt, hogy üdvözül. Ergo a hit lényege maga a hit és a szeretet. Az hogy adsz, és nem vársz érte semmit. Én csak azt tudom mondani, itt vagyok elég fiatalon, és hiszek. Nem tartozom a legjobb keresztények közé. Nem járok olyan sűrűn misére, nem szeretek gyónni (és nem is szoktam sűrűn), nem olvasgatom a Bibliát (de ezen a közeljövőben fogok változtatni), és mégis hiszek, és nem veszem el attól a kiskölyöktől a nyalókát, ha megkívánom, és nem is lopom el a boltból, hanem megveszem. Aki nem érezte még az Isteni gondviselést, az nem fog hinni. Aki nem mer kockáztatni, aki nem érti meg/érzi ezt a fantasztikus dolgot, hogy ő rááldozza az életét egy olyan dologra, ami megbukhat, az se. Itt csak egy a probléma: hogy sajnos hivő és nem hívő meg akarja győzni egymást. Pedig felesleges. Mikor derül ki megérte-e? Akkor már úgyis mindegy lesz..