bvalek2#289
Nem tudok tovább érvelni az abszolút értékrend mellett, de eszembe jutott néhány párhuzam. A példa kedvéért tekintsünk egy már megoldott problémát, a determinizmus vs. indeterminizmus vitáját. Felmerülhet-e ez a kérdés egyáltalán egyik vagy másik lehetséges világban?
- Ha a világ determinisztikus(1), akkor a kérdés csak akkor merül fel, ha el van előre rendelve, hogy felmerüljön(2), és előre megrendezett koreográfia szerint vagy kiderül, vagy nem (vagyis a Sim-ek csak akkor gondolkoznak el az élet értelmén, ha beprogramozzak rá őket).
- Ha a világ indeterminisztikus(1), akkor a kérdés felmerülése csak idő kérdése. A kérdés megválaszolása pedig csak a kérdező kitartásán múlik, nem kapja tálcán a választ, de nincs is megakadályozva benne, hogy kutasson utána.
Az első lehetőség kétszer annyi feltételezéssel éri el ugyanazt az eredményt, ezert Occam borotvája elkaszálja, marad a második. Tehát a világ indeterminisztikus, ezt később a kvantummechanika is igazolta.
Nem lehet, hogy az abszolút vs. relatív értékrend vitában is hasonlóan előre lehet jelezni a végeredményt? Tehát mi a feltétele annak, hogy a kérdés egyáltalán felmerüljön?
- Ha a világban nincs abszolút értékrend, akkor a morál alanyai csak a környezetük befolyása alapján dönthetnek(1). A kérdés csak akkor merül fel, ha egy embercsoport relatív értékrendje kellő mertekben imitálja azt a morált, ami akkor létezne, ha lenne abszolút értékrend(2), ennek a bekövetkezte pedig teljesen véletlenszerű. Ekkor az emberek a fogalmi elvonatkoztató képességük révén megalkotják az ideát.
- Ha a világban létezik abszolút értékrend mint rendező elv(1), a sztori ugyanaz, azzal megtoldva, hogy az abszolút morál megjelenése a közösségben törvényszerű. Áthat mindent mint az egyszeregy, az értelmes lényeket is meghatározza, a felismerése csupán idő kérdése.
Egyrészt itt is úgy érzem, hogy Occam borotvája elsősorban a relativista elképzelést veszélyezteti.
Másrészt a relativista értékrend kvázi-abszolúttá fejlődése a mennyiség minőséggé változására példa. Fizikai példa: a hő olyan tulajdonság, amivel egyetlen részecske sem rendelkezik, a hő mégis létezik: sokrészecske-rendszer tulajdonsága (meg érzékszervünk is van hogy detektáljuk, a bőrünk). Ha sok ember tartós együttélése eseten valamilyen minimális abszolút értékrend megjelenése törvényszerű (és nem összekeverni az ember társas pszichéje miatt természetes általános szabályok megjelenésével), akkor ugyanugy letezik.
Vajon ilyenek a társadalmak? Ha a kérdés nem dönthető el (ilyen is van matematikai logikában), mert az embercsoportok túlzottan kaotikusan viselkednek, akkor Occam borotvája dönt, és az abszolút morál pontozásos győzelmet arat.
Szeretném kihangsúlyozni, hogy az egésznek SEMMI KÖZE A VALLÁSHOZ, mitológiai sallangot kéretik mellőzni.