• Doktor Kotász
    #101
    "Ugyan miért csak a felső légkör? A CO2 koncentrációja a földfelszínhez közeli légrétegekben is nőtt és nő. Akkor meg miért csak 100 km magasban nyelné el a CO2 az IR sugarakat? Az a gyanúm, hogy te ide kevered a felső légköri ózont bontó gázokat, azok valóban olyan magasan fejtik ki hatásukat."

    Nem keverem a freonnal és az ózonnal.
    Az egész időjárásunk a földközeli rétegek hőmérséklete. Ha itt jelentős többlet keletkezne hőből, az eltávozna a középső -50 fokos rétegbe.
    Ami a legfelső 0 fok körüli rétegekben (az ózon is itt található) keletkezik, az meg elszökik a világűrbe.
    A földfelszín közeli rétegek, amik az időjárásunkért felelősek, azoknak a hőmérsékletét az óceánok határozzák meg. Ha nem lenne óceán, akkor nappal 70 fok lenne, éjjel meg - 30...

    "Egyébként a 100km magasságban felmelegedő gázok is hatással lehetnek az alsóbb légkörre, mert infravörös sugárzást bocsájtanak ki, de szerintem ez nem számottevő."

    Biztos, hogy nem számottevő, mert egyrészt alacsonyabb a hőmérséklete, mint a felszínnek, másrészt elég ritka légtömegek ezek, tehát kevesebb hőenergiát tartalmaznak, mint az alsó légkör. Inkább a világűrbe engedik a hőt.
    Inkább hőszigetelő réteg ez, ami meggátolja, hogy lehűljenek az alsó légtömegek...

    "Nem tudom, vannak-e megbízható adatok arról, milyen hőmérséklet uralkodott a Földön az élet kialakulása körüli időben. Adatokra gondolok, nem feltételezésekre vagy modellszámításokra. Neked vannak ilyen adataid?"

    Ha igaz lenne a CO2 modell, akkor mivel gyakorlatilag nem volt oxigén, és jóval sűrűbb volt a légkör (oxigén és szént vont ki belőle a fotoszintetizáló élővilág, illetve azóta a világűrbe is szökött el anyag), hát képzelj el egy olyan súrú légkört, ahol 10szer több oxigén van jelen CO2 formályában, mint most oxigén, tehát mondjuk 3-4 atmoszférányi tömény CO2-t) és helyettesítsd be a népszerű klímamodellekbe! Vénuszi éghajlatnak kellene itt lennie, ami nem lehetséges, mert megjelent az élővilág...

    Akkor még közelebb volt a Hold.
    Számítások szerint többszáz méter magas dagályhullámok többszáz kilóméteres sebességgel tomboló hurrikánok. És ez alatt nem rendhagyó viharokat értek, hanem ez a normális szellő, ami mindenhol jelen van. Sűrűbb a légkör, és a tömege is nagyobb. mert nem oxigén és Nitrogén alkotta, hanem a nehezebb CO2.
    Helyettesítse már be ezt valaki a manapság divatos légkörmodellekbe, és többszáz fokot kapna... Ekkora hőmérséklet nyílván nem volt, hiszen akkor élet sem lehetne, tehát a modell hibás.