A #6207 alatti sztorid kapcsán, én kérnék egy fotót arról a festményedről, amin a volt szeretett drága férjedet örökítetted meg. Gondolom az a pillanat inspirált, amikor kidobtad a nő miatt akit említettél. Vélhetően meglepődött a kisöreg, és akkor vághatott valami addig számodra is ismeretlen ábrázatot. Én ha festenék, biztosan azt a napot örökítettem volna meg. A kép címe pedig a "kidobott" lett volna...
Ha nem ezzel az ábrázattal lett megörökítve festményen, akkor tárgytalan a kérés. Illetve ha sikerülne azt a pillanatot felidézned, mikor közölted a szeretett férjeddel, hogy le is út, fel is út: mehet Isten hírivel a nő után, s ezt megfestenéd, arra akár vevő is lennék. De csak ha szépen is festesz. Olyan mázolmányokért egy fillért se adok, amiket magam is el tudnék készíteni..

Ami a többi dolgot illeti...
Ész. Ezt a pontot a legegyszerűbb tisztázni. Javasoltam már másoknak is a Mensa Adaptív IQ tesztjét. Google is ismeri. Ingyenes, korrekt és pontos eredményt ad. Ha elérnéd benne az én szintemet, arról tudni fogok. S akkor máris jobban tudunk értelmesen kommunikálni egymással. Bár igaz, csak részeredményt ad, mert külön vannak még egyéb intelligenciáink is úgymint pl. érzelmi intelligencia...amit megint csak máshogyan mérünk. A kommunikáció azért nem egyszerű idegenekkel különböző fórumokon, mert mindenki más és más szinten mozog a különböző intelligencia típusok közt. De az Adaptív teszt ad egy általános képet magadról önmagadnak, hogy te épp merre jársz a skálán. Ezután már tudod milyen szegmensben érdemes keresgélned, ha kommunikálni szeretnél bárkivel bármiről...

Életút. "Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát". Én azért alszom nyugodtan, mert van állásom amit szeretek és ahol minden tekintetben megbecsülnek. Vannak tehát igen jó kollégáim is. Vannak barátaim, akikkel minden évben találunk közös időtöltést. Idén szilveszterkor például heten fogunk együtt szilveszterezni a hegyekben. Más barátokkal meg máskor és más programok keretében leszünk együtt.
Van otthonunk, vannak felnőtt önálló gyerekek, sőt már unokák is, pedig én még csak 44 múltam. Tehát gyakorlatilag magam is nagypapi vagyok már :)
Lehet vele dicsekedni, hogy ki mit ért el az életben, de felesleges. Én így vagyok boldog és szerencsés ahogy élünk a párommal. Mindkettőnknek vannak hibái, de megtanultunk velük élni.
Nem zavarnánk el a párunkat ha félrelépne, hanem megbeszélnénk az okát. S ha meg van az ok akkor meg lesz a megoldás is, hogy ne ismétlődjön meg újra ugyanaz a gond.
Van, aki az ilyesmit magától is tudja. Másnak javasolni kell, megint más pedig sosem érti meg mi is az a megbocsájtás....