• vajon kiki
    #13
    természetesen komolyan gondolom, hiszen bármi elképzelhetőbb annál, mintsem, hogy egyszercsak bármilyen irányban is vége legyen az univerzumnak... mittomén ott egy fal és netovább !

    igazán azt sem nagyon tudom elképzelni, hogy véges számú "részecske" van a végtelen űrben, hiszen amióta csak fejlődik a "modern" tudomány azóta találnak egyre kisebb és kisebb összetevőket , de arra nem gondolnak, hogy sem az időnek , sem a térnek (ha lehet egyáltalán e kettőről külön, vagy a másik nélkül beszélni) nincsen legkisebb része, és Einstein bácsi is megmondta, hogy a téridő és ebben a méret is relatív, mivel széle amihez képest tudnánk viszonyítani a méreteket, és ugyanígy az idő mértékei és mértékegységei...

    én azt tartom a leglogikusabb magyarázatnak, hogy :

    a téridő végtelen , idő nincsen , csupán cselekménysorozat, amely akár meg is fordítható, ez történik pl: egy fekete lyukban, amely tkp. a(z) (tér)idő széle, mivel átlépi a fény szökési sebességét, önnön energiája magába foglalja az "egész univerzumot", a méretét pedig néhány sorral feljebb kitárgyaltuk, ezen kívül pedig a cselekménysorozat egész egyszerűen megfordul benne.

    Ez alátámasztja a csillagok keletkezésének és az
    az égitestek folyamatos növekedésének teóriáját, melyet Neil Adams állított fel és bizonyított be. Eszerint a csillagok, nem mások , mint egy inverz téridő fehér lyukai , amelyek folyamatos növekedésben vannak , és annak függvényében és mértékében növekednek , ahogy az anyag az inverz téridő fekete lyukából áramlik át a köldökzsinóron, wormhole-on, féreglyukon (vagy hívhatjuk akár antiprotonnak , mivel az nem más mint egy relatív mikroméretű fekete lyuk , amely ha találkozik egy fehér lyukkal egy nagy bumm következtében az éppen domináns áthelyeződik a téridő egy másik pontjára, és aminek elképzelhetetlenül gyorsabban zajlik le a szubjektív térideje, mint a megfigyelő szemponjából látható téridő) keresztül...

    az elmélet ugyan jó már csak be kell bizonyítani egy pár helyen...