bizony
-
Fbn Lx #363 Olvasgattam én itt a nevelési problémákat, hát nemtom...
Szerintem a túl nagy szigor, a tiltás nem vezet eredményre, a liberális nevelés pedig végképp nem. Ha visszagondolok, nekem sokminden meg volt engedve, 5 éves koromtól gyűrtem a nintendót, néztem az akciófilmeket, 10 éves koromtól szörnyeket aprítottam számítógépen, meg úgy általában, szabadidőmben azt csináltam, amit akartam. De ha pofátlan voltam, vagy feleseltem, apám rögtön ugrott és ütött. Gyakran elég keményen, már-már féltem tőle, olyan 10-11 éves koromig. Már pusztán azért is kaptam, ha rányújtottam a nyelvem, gyakran a nagyszüleim védett meg, rejtettek el :D Nem mondanám hogy feltétlenül ennek a hatására, de normális gyerek lettem, és tudom, mi az amire szükségem van, és mi az, amire nincs. És soha nem azért, mert tiltottak, hanem azért, mert utat mutattak.
A legjobb módszer az, ha a gyerekét valaki logikai úton RÁVEZETI arra, hogy mi az amire tényleg szüksége van, de úgy, hogy közben megkapja a látszólagos liberalitást. Mert akkor a gyerek úgy érzi, hogy valójában ő volt az, aki eldöntötte, hogy mit akar. Én egy amolyan "tessék fiam, itt egy szál cigi, dohányozz. Lehet, hogy függő leszel, lehet, hogy tüdőrákos leszel, lehet, hogy 45 évesen meghalsz. De döntsd el, és szívhatod." módszer híve vagyok.