pip#84
A biouzemanyagokkal az a legnagyobb baj, hogy korlatozott mennyisegben allnak rendelkezesre. A foldi biomassza fotoszintetizalasi hatasfokat atlagosan 1%-ra becsulik, tehat sok van ugyan, de nem eleg gyorsan termelodik ujra (globalisan nezve jobb napelemet hasznalni, nagyobb hatasfoku). Ez nagyon behatarolja a hektaronkent termelheheto maximalis biomasszatomeget. A mennyisegi limit megertesehez ossze kell vetni a vilag eves koulajfogyasztasat az eves biouzemanyag-kapacitassal, akkor nyilvanvalova valik, hogy oriasi teruleteket kellene "energia-novenyek" termesztesere forditani. Ezzel csak az a gond, hogy nem all rendelkezesre eleg terulet, mivel egy reszet lakjuk, egy reszet taplalkozasi celokra hasznaljuk egy bizonyos reszet pedig mar a mezogazdasag szamara hasznalhatalanna tettuk. A problman lehet segiteni valamilyen mertekben, a kovetkezokeppen:
1. olyan novenyeket termesztunk amelyek nagyon nagy hektaronkenti termest produkalnak. Ebbe az iranyba halad a celluloz-bioetanol illetve az alga-biodizel kutatas, t.i. a cellulozt gyorsabban lehet termeszteni mint pl. cukrokat, illetve az algak gyorsan nonek mivel a tapoldatban elnek
2. kiterjeszteni a rendelkezesre allo teruletet - lasd pl. algakkal partvideki meleg tengereket is fel lehet hasznalni, illetve a foldre merolegesen elhelyezett uvegcsovekben is tudnak noni
3. javitani a biomassza biouzemanyagga valo atalakitasi hatasfokat, errol szol a fenti cikk