shabba#7
Messze van azért a mobilos net a vezetékestől, főleg olyan nagy adatforgalmú alkalmazás esetén amit írsz(HD film letöltés vagy stream). Kicsi az osztott sávszél kapacitás amin az előfizetők egy cellában közösködnek, azért ez a 7.2 Mbps/ 1.45 Mbps nem olyan sok ha egyidőben 10-20 vagy mégtöbb user használja és szétoszlik közöttük. Nem véletlen hogy a mobilszolgáltatók az adatkorláttal olyan alkalmazásokhoz kötik a szolgáltatást ami az állandóbb használatot generáló nagy file letöltést, p2p-t nélkülözi, inkább csak a webes felhasználásra korlátozódik.
A bázisállomások uplinkje is gyenge és drága TDM megoldásokkal van megoldva így magas a szolgáltatás bitköltsége, ez is adatkorlátos jelleget erősíti.
Kábelnetnél egy hasonló DOCSIS osztott kapacitás 50/30 Mbps amin osztozik akár több száz előfizető adott lokális területi szegmensen, mint mobilnál az egy cellában lévők. A nagyobb osztott kapacitás nagyobb szétosztható adatmennyiséget is jelent, uplink fronton pedig nincsenek olyan gondok a CMTS-eknél mint a mobil bázisállomásoknál. A köbetkező generációs DOCSIS(2008-09-től) legalább 4x-es kapacitás növekedést hoz ami később tovább skálázható és még egyébb kapacitás növeli technikák is rendelkezésre állnak kábelnetnél.
xDSL-nél dedikáltan kapja a user az adott sávszél kapacitást amin az előfizetőn kifér, azon nem kell osztoznia senkivel. A DSLAM mögötti uplink pedig hasonlóan jól megoldható mint kábelnetnél a CMTS-eknél. Hosszú réztáv mellett még kisebb mondjuk 2 Mbps-es kapcsolat mellett is dedikált jelleg miatt az legalább biztosan megvan, nem kell mással közösködni és uplink kapacitás probléma sem fenyeget. Ha közelebb van az előfizető akkor egészen magas sávszélességek is elérhetők. Infrastruktúra fejlesztéssel, közelebb hozva az optikai végpontot VDSL2-vel akár 50-100 Mbps magasságba is növelhető a sávszél, még mindig dedikáltan.
Szimplán optikai alapú vezetékes technológiával pedig még tovább lehet lépni akár a 100-1000 Mbps közötti kategórába is akár dedikált(aktív ethernet) akár osztott(PON) kialakítással is.
Szóval a vezetékes technológiák ma is jobban állnak és a jővőben is van bennük fejlődési potenciál.
Mobilnál a 4G rendeszerek talán 2010 után adnak majd 85-140 Mbps osztott kapacitást cellán belül, kb. hasonló mértékűt mint amit egy DOCSIS 3.0 fog majd kábelnetnél 1-2 éven belül. Az uplink is biztos fejlődni fog, megtörténik az a migrációs ami vezetékes technológiáknál már lezajlott hogy áttérnek drága TDM megoldásokról, olcsóbb Ethernet alapúakra. Akkor már az adatforgalom fajlagos költségszinte is hasonló lesz a mostani vezetékes megoldásokéhoz és a cellán belüli osztott kapacitás is elégségesebb lesz nagyobb adatmennyiséghez egy előfizetőre vetítve. Persze az is kérdés hogy fogja tolerálni a felfutó előfizetőszám növekedés ahogy egyre több aktív user lesz egyidőben egy cellában aki az osztott kapacitásból fog szeletet kihasítani a saját netezése céljából. A HD minőségű letöltést és streaminget én nem tartom valószínűnek még 4G-nél sem, főleg azért mert kis képernyők miatt nem is lesz rá igazán szükség. Azért HD-hoz nagyobb sávszél tartalékokkal méretezett közös sávszél kellene, inkább egy nagyságrenddel több, talán majd az 5G elég lesz hozzá. És az egyre nagyobb sebességekhez ott is egyre sűrűbben kell majd telepíteni a bázisállomásokat, vagyis az "ADSL" távolság szindróma ott is be fog figyelni. Persze addigra a vezetékes technológiáknál az optika térnyerése is egyre nagyobb lesz ahol a sávszélességnek igazából csak aktív eszköz költségszintje szab határt, maga a kábel kvázi "bármit elbír".