shabba#24
Hát persze, mert japánban üvegszál terem a földben magától, sőt a lakóházak falából is csak úgy nő mint a gyom. Nehogy azt hidd hogy japában te bárhol tudsz lakossági FTTx netszolgáltatáshoz jutni. Az inkább a nagyvárosok sűrűn lakott részeinek privilégiuma és közel sincs mindenhol. Ahol pedig már van ott az elmúlt évek alatt építették ki vagy majd fogják, azt az üvegszálat ami elér egészen az előfizető otthonáig egyenként kell kihúzni a lakóingatlanokig. És az nem olcsó és nem is megy 2 nap alatt országos méretekben.
Az NTT(az ottani inkubens, nagyrészt állami tulajdon) 2004-ben indított egy nagy fejlesztési programot 5 trilliárd jen értékben, ez úgy 7750 milliárd forint, cirka egy egész éves magyar költségvetésnyi összeg. Annak a célja az hogy 30 millió háztartásban tegye elérhetővé az FTTx elérést 2010-ig. Ez a 30 millió háztartás elsősorban a nagyvárosokat jelenti, a japán háztartásoknak úgy a felében teremtve meg a lehetőséget hogy elő lehessen fizetni ilyen típusú netelérésre.
A lakosság másik feléhez FTTx-et kiépíteni sokkal több idő és mégtöbb pénz, mert a ritkábban lakott területek üzleti megtérülése kedvezőtlenebb, a kivitelezés is idő és munka igényesebb. Ha valaha lesz ennek a projectnek folytatása az 2020 előtt aligha fejeződik be és minimum ugyanannyiba fog kerülni, de inkább többe.
A gerinchálózati részeken a telecom szolgáltatók a 2000-es évek előtti nagy .com lufi előtt igen sok optikát lefektettek, az amcsi nagyvárosokban ott is sok dark fiber pihen a földben. Viszont ahhoz optika access elérési hálózatot is ki kell alakítani, ha szimmetrikus 100 Mbps-et akarnak az előfizetőknél. Pl. amcsiban a Verizon ezt is teszi, ők is 2004-ben indították a saját FIOS projectjüket és 2010 év végéig 18 millió háztartásban akarják megteremteni az FTTx technológia elérhetőségét. Ez nekik is jelenlegi 36 millió háztartást lefedő piacuk fele és persze ők is a sűrűn lakott nagyvárosokra koncentrálnak. És az USA-ban van vagy 110-120 millió háztartás.
A japán fejlesztéseknél jellemzően nem húzzák be az optikai végpontot egészen az előfizető otthonáig. A nagyvárosi tömbházas területeken csak a háztömbig jön be optikán a gigabit ethernet. A háztömbön belül ezt osztják le pl. MDU-san VDSL-lel a régi telefon kábelen vagy ha van lehetőség UTP újrakábelezéssel akkor egy ethernet switch is megteszi. Dedikált optikai aktív ethernet infrastruktúrát kialakítani sokkal drágább lenne és ott is a költségek optimális minimalizálására törekednek. Japánban az igen nagy sűrűségű légkábelezés is gyakori, ami szintén egy költséghatékony módszer mind földet ásni és alépítményeket kialakítani. Viszont elég csúnya is az eget eltakaró sűrű szövégű kábelrengeteg az utcák fölött.