#20
"Szerintem nincs kezdet és nincs vég" - Hogy ne lenne? A megismerhető dolgoknak van kezdete és vége. Az egy más kérdés, hogy a világ megismerhető e. Elvileg a kvantumelmélet alapján tökéletesen nem megismerhető. A vallások pontosan ezt (a megismerhetetlenségét és az arra fordított időt) küszöbölik ki azzal, hogy istenükkel megmagyaraznak mindent. Mert a miértek keresése a tudomány. Viszont ha a világegyetem akár időben, akár térben végtelen, akkor tökéletesen nem megismerhető. (Márpedig ha nem is a fizikailag szorosan értelmezett időben, de valamifajta egymás utániságában végtelen kell, hogy legyen. Amit viszont nehéz felfogni.) Mindig lesznek újabb miértek, hogyanok és a többik. Picit olyan, mintha az emberben ez a "miért és hogyan keresés" hozta volna azt, hogy elváljon a természettől. És mintha a vallások valamiféle maradványai lennének annak az életnek, amely még a "miért és hogyan keresése" előtti emberre voltak jellemzőek. Akik még jobban a természet részei és nem alakítói voltak. De kapitalista módon versengő társadalomnak ezek a miértek kellenek, mert a fejlődés alapvető része az ilyen társadalmaknak. Nem véletlen az se, hogy az ókori görög demokráciában is virágzott a tudomány, ellenben a "sötét" (inkább úgy mondanám, hogy stagnáló, de legalábbis lassabban - főleg az átlagmeber szintjén lassabban - fejlődő) középkori királyságok a vallás fellegvárai voltak.
Egy a lényeg: aki tökéletest választ keres az forduljon a vallás felé, aki pedig a tudomány felöl közelít, az pedig tudja, hogy soha nem éri el a tökéletes megismerést. (sőt a tudomány már csak olyan, hogy egy új megismerés újabb kérdéseket vet fel - lásd csak ez a cikk például - és egyre több és több kérdést generál. lásd ma mennyiféle tudomány van, mennyi volt száz éve és mennyi 300 éve.)
#20