DcsabaS#87
Na szoval: "Új gravitációs elmélet sötét anyag nélkül"
Lehet-e ilyen elmelete(ke)t alkotni? Lehet. Tobbet is. Van ilyen(ek)re szukseg? Talan. En mindenesetre pillanatnyilag nem latom a szuksegesseget. A fentebbi hir sem gyozott meg (az uj elmelet ertelmessegerol sem). Plane kerdeses, hogy az onkenyesen bevezetett valtoztatasok hany plusz nehezsegre, ellentmondasra vezetnek. Igy hat ezzel nem is foglalkoznek, henem csak roviden a "sotet anyag" ugyevel.
1.) Sotet (pontosabban nem lathato) anyag trivialisan letezik az Univerzumban, hiszen egy picit is nagyobb tavolsagbol mar nem latszanak a bolygok, a kisbolygok, az annal is kisebb tormelekek, es ha nincsenek megvilagitva, akkor a csillagkozi porok es gazok sem - meg ha egyebkent sok-sok naprendszer kitelne is az anyagukbol.
2.) Az oldalrol mutatkozo spiral galaxisokrol kozvetlenul is latszik, hogy a keringesuk sikjaban atlatszatlan anyag (por) van, beleertve a mi sajat Galaxisunkat is, amelynek a kozponti (egyebkent nagyon fenyes) tartomanyat is ezert nem latjuk (a lathato fenyben).
3.) A nagyobb csillagok a mi napunknal sokszorta hamarabb elfogyasztjak nuklearis futoanyagukat, amit kovetoen vegul is olyan allapotba mennek at, amelyben a tomegukhoz kepest csak nagyon kicsi a feny kisugarzasuk. Ezert a lathato feny alapjan lenyegesen alabecsulnenk az Univerzumban meglevo tomeget.
4.) Ha a galaxisok a mi Naprendszerunkhoz hasonloan a centrumukban tartalmaznak a teljes tomeg donto hanyadat, akkor a csillagok nagyjabol ugy keringenenek a gravitacios centrum korul, mint a Naprendszerunk bolygoi a Nap korul, tehat pl. a keringesi idok negyzetei a kozeptavolsagok kobeivel lennenek aranyosak, vagyis a tavolabb keringo csillagok sokkal lassabban mozognanak, es annyira lemaradnanak, hogy a galaxis szinte folyton feltekeredne.
5.) Ha azonban a tomeg (mindegy, hogy vilagit, vagy sem) nem koncentralodik egyetlen kozponti helyre, hanem nagyjabol egyenletesen oszlik szet a galaxis helyen, akkor a peremvidek fele haladva egyenletesen no a gravitacios gyorsulas, amely ugyanekkora centripetalis gyorsulast is jelent, megpedig mindenhol (kozel) azonos szogsebesseggel, ezert ilyenkor a galaxis csillagai egyszerre is keringhetnek, mintha egy merev testet alkotnanak.
6.) Az elobbi egyszerre valo keringest (egymashoz kepesti kvazi mozdulatlansagot) idealis hataresetkent meg is figyeltek bizonyos galaxismagokban, de ugyanerre az effektusra megy vissza az is, hogy a nagyjabol egyenletes surusegu egitestek is majdhogynem merev testkent forognak a sajat tengelyuk korul.
7.) A fentiek szerint, egy egyebkent konnyen deformalhato, es a gravitacio altal osszetartott objektum (galaxis) annal "merevebb" strukturaju, minel egyenletesebb benne a tomeg eloszlasa, es forditva, minel inkabb kozepen koncentralodik a tomeg, a peremvidekek keringese annal inkabb lemarad (felcsavarodik).
8.) A megfigyelheto galaxisok (az elobbiek szerint ertheto modon) az idealizalt hataresetek koze tartoznak, vagyis van valamennyi csavarodasuk, de azert a galaxis joreszt egyszerre fordul, ami nem jelent mast, mint hogy a tomeg se nem teljesen egyenletesen oszlik el, se nem teljesen a kozeppontban koncentralodik, hanem a ketto kozott van, vagyis egy kisse a kozep fele koncentralodik, de a tomeg donto hanyada tavolabb van, majdnem egyenletes eloszlassal (a peremvidek fele azert csokkenve).
9.) A fenylo anyag - sotet anyag kerdeshez ennek annyi a koze, hogy a galaxisokban megbecsulhetjuk a fenylo anyag (a csillagok) suruseget, illetve azt, hogy a galaxisban ezek kollektive ugy mozognak-e, ahogyan a lathato csillagok tomegeloszlasa alapjan varnank. Erre vagy igen a valasz,
10.) vagy pedig az, hogy felteteleznunk kell bizonyos mennyisegu, nem lathato tomeget is, valamilyen fajta eloszlassal. Mint az 1-2-3 pontokbol lathato, ehhez nem kell semmifele rendkivuli elmelethez nyulnunk, hiszen egeszen bizonyos, hogy jocskan van nem lathato tomeg (meg nagyobb is, mint a lathato).
11.) Nehogy azt kepzelje valaki, hogy ilyenkor valami nagyon bizarr tomegeloszlast kellene feltetelezni a sotet anyagrol! Tobbnyire csak olyasmikrol van szo, hogy a kulsobb reszek fele egyenletesebb tomegeloszlast feltetelezunk, mint a lathato csillagok eloszlasa, vagy esetleg a centrumban kell felteteleznunk egy nagyobb tomeget, mint latszana a feny intenzitasabol.
12.) A Naprendszert fokozatosan elhagyo Pioneer urszondnak a vartnal nagyobb lassulasa (ha igaz) egyszeruen csak azt jelentene, hogy a Naprendszer kulso tartomanyaiban sokkal tobb az ossztomege annak az "osi" anyagnak, amely a Naprendszer kialakulasakor _nem_ koncentralodott a Napba (Oort-felho es hasonlok), mint eddig felteteleztek. (Hogy ezen osi anyag mely reszei tudnak koncentralodni es melyek nem, az meg a suruseg es az impulzusmomentum aranyan mulik, amit dontoen az a szupernova robbanas allithatott be (vagy 6-10 milliard eve), amelynek termekei a Naprendszerben fellelheto nehez kemiai elemek is.