• DcsabaS
    #118
    Kedves kukacos!

    NEM igaz, hogy a sötét anyag elképzelése (a), és a megturkált gravitáció (b) elméletei egyforma értékűek lennének! Ugyanis míg a sötét anyagnak számos konkrét létezési formája ismeretes (és legfeljebb csak bővíteni kellene a sort), addig az ilyen megturkált gravitáció igazsága az utóbbi évtizedekben példa nélküli eset lenne! Ezért a konzervatív tudományos szemlélet inkább az a)-t, a szenzációhajhász (áltudományos) szemlélet pedig inkább a (b)-t preferálja.

    "Mellesleg az általános relativitáselmélet pontosan ezt csinálta: beleturkált az addig tökéletesen működő gravitációba pár marginális effektus kedvéért. "
    SZÓ SINCS róla, ugyanis:
    1.) a klasszikus (Newton-féle) gravitációelméletről pontosan lehetett tudni (Newton is tudta), hogy elvileg kifogásolható, és az elfogadása CSAKIS AZÉRT ésszerű, mert a gyakorlatban elfogadhatóan pontosan működik,
    2.) ezért helyénvaló volt olyan elméletekről gondolkodni, amelyek elvileg helyesebbek, és legalábbis nem pontatlanabbak.

    Szóval az általános relativitáselmélet megalkotásakor Einstein egyáltalán nem a pár marginális effektus kedvéért túrt bele a klasszikus gravitációba (amiket akkor egyébként még nem is ismertek), hanem azért, hogy elvileg jobb alapokra helyezze, és EZUTÁN keresett - és talált - olyan effektusokat, amelyek mérésekkel is bizonyítják, hogy az általa alkotott elmélet a jóslatok szempontjából még HATÉKONYABB is.

    "Senki komoly csillagász nem állíthatja, hogy egyáltalán nincs sötét anyag, a szöveget nyilván úgy kell olvasni, ahogy én írtam (azaz nincs szükség a 96% extra magyarázataira)."
    Szerintem a 96%-ot sem kell készpénznek venni, de ha netalán a 96% helyett akár 99.9% százalék is lenne igaz, ez még mindig nem biztosítana ELVI alapot a gravitáció megbarkácsolásához.
    A kvantumfizikával való összekapcsolás már biztosíthatna, de akkor viszont nemcsak egyes (nekünk tetsző) kvantumeffektusokat kell figyelembe venni, mert ez ismét csak inkorrekt eljárás - ahogyan korábban már írtam.

    "Az analógiáddal élve, MEGPRÓBÁLTÁK megmagyarázni elektrodinamikai alapon, de el kellett vetni ezt a megoldást."
    Ez NEM IGAZ! Csak akkor "kellett" volna elvetni, ha AZT tudták volna bizonyítani, hogy "nem létezhet annyi sötét anyag", mint szükséges az azon az alapon történő magyarázathoz. Az, hogy konkrétan nem tudunk rámutatni a kérdéses sötét anyagra, még abszolút nem jelenti azt, hogy nem létezik, és pláne nem jelenti, hogy nem is létezhet.

    "Popper kritikai racionalizmusának terminológiájával élve falszifikáltuk a barionos sötét anyag hipotézist."
    MÉG EZ SEM igaz, ugyanis csak a még problémásabb Ősrobbanási elmélet egyik ma népszerű verziója alapján történt a falszifikálás, de még ha a barionokra vonatkozóan helyes is volna a végkövetkeztetés, ugyan miért ne létezhetne a sötét anyag többsége nem barionos formában?

    "Egy elmebajos csillagász elegendő feltevéssel élve biztos tudná passzintani a geocentrikus világképet is a megfigyelésekhez. "
    Nos, én pont ilyen PLUSZ feltevésnek látom a gravitációba épített plusz paramétereket.

    *********
    Kedves BiroAndras #117!

    "Ok. Azt nem tudjuk. De azt igen, a galaxisokét tudhatjuk. És azoknál nem is jelentős az effektus, mer nagyon kicsi a sűrűségük."
    Jó. Tehát akkor a kvazárokat kivesszük a pakliból, mert nem tudjuk elég megbízhatóan figyelembe venni a gravitációs vöröseltolódásukat. Maradnak a galaxisok. Ezek sokkal jobbak, de szintén nem problémamentesek. A galaxismagokban is igen jelentős (kvazár-szerű) viszonyok lehetnek. Tehát csak azokat a galaxisokat kellene figyelembe venni, amelyeknél a fény nem döntően a magból származik. Galaxisokat főképpen csak legfeljebb 0.2-0.3-as vöröseltolódásig látunk, és ebből 2-3 milliárd fényév távolságra szokás következtetni:
    http://magnum.anu.edu.au/~TDFgg/Public/Pics/2dFzcone_big.jpg
    http://magnum.anu.edu.au/~TDFgg/Public/Pics/2dFGRS_top_view.gif

    A viszonylag nagyon kevés számú, igen halovány, nagyobb vöröseltolódású galaxisnál (vagyis nagyobb léptékben) ezért csak pontatlanabbul lehet megállapítani a Hubble-állandót. (Arról már nem is beszélve, hogy ezeket főképp úgymond gravitációs-lencse hatással észlelik, ami viszont arra vezet, hogy az észlelési területen bőven van más sugárforrás is, és így a távoli galaxisnak tulajdonított fény spektrumvonalai közül alig pár áll rendelkezésre az azonosításhoz.)