pemga#5
Lehet, én pl. örülök annak, ha mondjuk a diplomamunkám vagy bármi melóm kikerül a netre és valakinek tetszik. Annó egyetemi saját gépelésű jegyzeteim is meg voltak share-elve, jópár embernél láttam vizsgaidőszakban. Ettől én szarabb vizsgaeredménnyel végeztem vajon? Viszont viszonylag egyszerű volt később szemetebb tárgyakból embereket találni közös tanuláshoz. De ugyanígy kint van (volt?) IPv6-os tanulmányunk is... Olyan meggondolások vezérelnek pl. ha valakinek tetszik és segítség kell neki: engem hív és nem mást, mert tudja hogy amit csinálok az milyen. (Ugyanezt az analógiát zenészekre is tudnám használni, van egy olyan érzésem hogy az IrigyMirigy is így kezdte, föld alatti szalagos terjesztéssel: "Te figyelj ezt hallgasd meg milyen hülyék" módon járt kézről-kézre koliszobákban. Aztán csodák-csodája megtetszett másnak is, vajon ha nem terjesztik el így, megtalálták volna őket? Nem tudom, pont ezért kérdezem :) /Morfológus/) Az pl. miért van, hogy a PhD-s publikációkat emberek újságokban jelenítik meg (óh borzalom) és nem csak a pincében, vagy a raktárban hozzáférhető a tigris harap tábla mögött? De tudom, én vagyok a hülye és úgyis éhenhalok...