• DcsabaS
    #118
    Ugye egy egyetemi laborgyakorlat komolyabb dolog, mint egy fizika óra. Jó alaposan (előre) fel kell rá készülni, elméletileg és a kísérleti eszközöket illetően is. (Jobb helyeken kisebb vizsgázással kezdődik a gyakorlat, és ha a hallgató nem bizonyul elég felkészültnek, már nem is nyúlhat a berendezéshez.) Ha minden rendben, akkor mondjuk 2-5 órai munkával elvégeznek egy mérési feladatot (kiértékeléssel), a jegyzőkönyv véglegesítése már otthonra szokott maradni. A mérést a hallgató legtöbbször másodmagával végzi, vagy legalábbis ez az optimális, mert így tudják segíteni egymást, de azért elegendően sok feladat hárul mindenkire, és nem marad ki semmi lényegesből.

    Ehhez képest a látogatásokra (még ha az fizika óra is) a diákok készületlenül érkeznek, csapatostul, és összesen csak 1/2-1 órára. Nem sok mindent lehet csinálni. Persze, még ilyen keretek között is el lehet képzelni jobb (hasznosabb) látogatást, meg teljesen feleslegest is.

    (Én mindenesetre ilyen alkalmakkor igyekszem a diákok érdeklődésének megfelelően kanyarintani a mondókámat, többnyire STM/AFM/NDT és ionimplantáció témakörében. Működés közben itt sem lehet sok mindent csinálni, tekintve pl., hogy egyetlen AFM kép felvételéhez is kellhet 1 óra idő.)