#130
a végkövetkeztetése pedig ez:
"
A Mindenség és annak megnyilvánulásai 5.
Az eddig elmondottakból látható, hogy minél kevesebb számú térdimenzióval rendelkező világban gondolkodunk (vagyunk/létezünk/élünk), az időnek, mint a Mindenséget megtapasztalni segítő dimenziónak annál nagyobb a jelentősége. Ami a 3 térdimenziós világban gömbként nyilvánul meg, az a 2 térdimenziós világban egy szelet (egy kör), az 1 térdimenziós világban pedig egy szakasz. Ez utóbbi változó hosszúságú, amint "letapogatja" a kört, a kör pedig változó átmérőjű, miközben "letapogatja" a gömböt. Mindez egy folyamat, azaz időt igénylő jelenség.
A 3 térdimenziós világból fölfelé kilépve ugyanazzal a törvényszerűséggel van dolgunk. Ezt elképzelnünk ugyan nehéz, de el tudjuk fogadni azt, hogy a 3 térdimenziós világ csupán egy szeletét adja vissza a 4 térdimenziósnak, amelyet az előző időben "tapogat le". A 4 térdimenziós világban az idő jelentősége hasonló mértékben csökken le, mint amilyen mértékben lecsökken, ha a 2 térdimenziósból átlépünk a 3-ba. Ez a csökkenő tendencia a térdimenziók növekedésével mindvégig megmarad, ily módon eljutunk a végtelen térdimenziójú világba, a Mindenség teljes megnyilvánulásába, ahol idő nincs. Minden egyszerre, "egy időben" van jelen. Ugyanakkor a Mindenségnek egy másik végtelenszerű megnyilvánulása a nulla térdimenzióval jellemezhető világ, ahol pedig az idő szerepe jellemezhető a végtelennel. Ezen pontvilágok száma végtelen, melyek összessége ugyanaz, mint a végtelen térdimenziójú Mindenség.
"
#130