Boldog és szomorú percek

Milyen szép érzés árad bennem,
amióta csak megismertelek.
Azóta minden percben rád gondolok,
szívem csak érted dobog.


Te vagy kit álmomban láttalak, Te vagy akit vártalak,
Kérlek ne hagyj el soha, fogd a két kezem,
engedd hogy szeresselek, amíg lehet.
Bár a sors kegyetlen, szerelmünk nem teljesedhet be,
tiltott zóna ez nekünk, mivel mást rendelt az élet nekünk.

Egymás csillogó szemünkbe nézve, tudjuk ezt jól,
és nekem könnycsepp gördül le az arcomon.
Kezeddel letörölve könnyem, bánatom elfelejtem,
hisz csak enyém vagy abban a percben.

De az idő gyorsan elszáll, és Téged visz a vonat már,
szemeim újból könnybe lábad, mert messze a következő találka.
Eme könnyek boldogság és bánat egyszerre,
a vonat elvitt Tégedet, ó de nehéz percek ezek,
de szívem súgja, ne bánkódjak, visszajön a boldogság hamarosan.

Szívemre hallgatva, könnyeim visszafojtom és újra boldog vagyok,
Én egy fohászt mondok, Drága Istenem, kérve kérlek,
adjál még sok boldog perceket nékem.