Életed legrosszabb filmje, amit valaha is láttál...
-
#137
Ezek a x-szer nézhetős dolgok is nézőpont kérdései. Én pl. meg tudom nézni a Tróját rengetegszer, de nem a látványa miatt (elsődlegesen). Annál a résznél, mikor Akhilleusz legyőzi Hektort és elhurcolja, majd megszólal a zene, mely csupán egy női ének, és a kamera sorba mutatja a szereplők arcát, hol a bosszút, hol a félelmet, reménytelenséget, hol a szomorúságot lehet leolvasni róluk, ez szerintem a filmnek egy csúcspontja, melynél a hátamon föláll a szőr és fantasztikusan érzem magam. Nehéz ezt a fajta katarzist leírni, de ezért az egy részért végig tudom nézni az előtte lévő 1-2 órát, mert míg idáig eljutunk a történetnek is ki kell bontakoznia.
És amely filmeknél én ilyet érzek, számomra elsődlegesen az az igazi alkotás, művészet.
Így vagyok a Fight Club-bal is.