Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #92369
    Estetleg az a pár tengerésznagykutya az iskoláival meg 30+ év tapasztalatával meg a hasonló kvalitású mérnökök akik a'szonták, hogy ez így is kell, tudnak valamit amit mi itt nem.


    A margóra: a Zumwalt osztály (ex-DD(X), ex-DD-21) eredetileg egy tűztámogató egység lett volna, EM ágyúval, amiből aztán az AGS lett. Az elsődleges feladata az, hogy tűztámogatást nyújtson a partraszálló bőrnyakúaknak. Ezt a képességet a haditengerészet "nagykutyái" régóta a Csatahajók utolsó valódi területének tartottak. Amíg az utolsót, a USS Missouri-t ki nem vonták az aktív szolgálatból. A négy Iowa-osztályú hadihajót azonban ekkor sem írták le végleg, hanem az un. tartalék flottába sorolták át, ami azt jelentette, hogy a hajókat folyamatosan állagmegóvás szintjén tartották (festés, elektromos rendszer üzemeltetése, stb.), hogy adott esetben rövid idő alatt újra hadrendbe lehessen állítani, ha úgy kívánja a helyzet.

    A haditengerészet fejeseinek egy része meg akart már szabadulni tőle, egy másik része viszont azért lobbyzott, hogy szükség van csatahajókra, lásd milyen jó szolgálatot tettek Irakban is. Mert ugye nincs értelmes módja a szárazföld bombázásánál mint 406mm-es hajóágyúkból puffogtatni, amelyekhez 1200 fős személyzet dukál. A csatahajó-fétist nehezen engedték el, óriási viták árán végül az 1990-es évek végén két egységet múzeumhajónak adtak át. De megszabták, hogy a hajókon nem hajthatnak végre olyan átalakítást, amely miatt később ne lehetne őket hadrafogható szintre hozni ismét. A vita még évekig tartott, és a törvényhozásban újra és újra belekerült, hogy az utolsó két Iowa-osztályú egységet (USS Iowa és USS Wisconsin) márpedig tartalékban kell tartani, mert egyszer még szükség lehet rájuk. A haditengerészet újra és újra kivette a két hajót a tartalék státuszból, a politikusok pedig újra és újra törvénybe iktatták, hogy márpedig a US NAVY-nek legalább két csatahajót hadrendben kell tartania. Ezt végül 2006-ban elégelték meg, és itt kanyarodunk vissza a USS Zumwalt-hoz és az általa képviselt hajóosztályhoz. Ugyanis a haditengerészet a DDG(X) programot azért támogatta, hogy majd ők fogják a partraszálló tengerészgyalogosokat támogatni ágyúikkal. Csakhogy eredetileg 32 egységet kért a NAVY, de nem nagyon akartak a törvényhozásban a méregdrága hajókra pénzt adni. Még 2006-ban az első egységre (DDG-1000 USS Zumwalt) is csak kínkeservesen kaparták össze a szavazatokat, és ezt a lehetőséget használta fel a haditengerészet "nem-csatahajó" párti lobbyja, hogy rámutasson, hogy ha a Zumwalt-osztályra nem adnak pénzt, akkor mi a francért fizetnek dollár(tíz)milliókat két elaggot csatahajó állagmegóvására. Ezzel kifogták a szelet a vitorlából, mert a Zumwalt-osztályra a törvényhozás nem akart pénzt adni. De így végül elérhették, hogy az Iowa-osztály végleg nyugalomba vonulhasson.


    A USS Wisconsin 2000-ben


    Ezzel együtt viszont a haditengerészetnek sokkal nagyobb fejfájása is volt. A DD(X) alias Zumwalt-osztály ugyanis valójában egy placeholder volt, egy mondvacsinált egység. A tengerészgyalogság folyamatosan felemlegette, hogy a haditengerészet nem törődik a partraszálló egységek tűztámogatásával, hiszen a csatahajókat is kivonták. Ők határozott igényt formáltak a csöves tüzérségi támogatótűzre. Amit a Zumwalt-osztálynak kellett volna nyújtania. A probléma az volt, hogy a haditengerészetet valójában nem érdekelte a Zumwalt-osztály. Egy kísérleti osztály volt, ahol az új technológiákat kipróbálhatják, mint a permamens-mágnes elektromotoros meghajtás, integrált energiarendszer, új kialakítású hajótest és a többi. Ha ezek bevállnak, akkor ezen a hajótesten, némileg megváltoztatva azt, egy új légvédelmi cirkáló osztály fog megépülni, a CG(X) (ex-CG-21), hasonló módon, ahogy anno a Spruance-osztályú rombolók hajótestébe építették be az AEGIS légvédelmi rendszert a Ticonderoga-osztályú cirkálóknál.

    A CG(X) volt fontos a haditengerészetnek, mert a Tico-osztály egyértelmű problémáktól szenvedett - a hajótest túl lett terhelve, az aluötvözet felépítmény nem volt elég strapabíró és általánosságban is egy kompromisszum volt. Egy zseniális, hipermodern légvédelmi és integrált komplex csatatéri (battlespace) vezérlőrendszer egy kicsi és nem erre a célra szánt hajótestben. A CG(X) csaknem kétszer nagyobb vízkiszorítású egységei uralták volna a tengereket, alatte és felette egyaránt, míg a DD(X) egyfelől a partraszálló erőket kísérhette, másfelől pedig konvojokat kísérhetne a veszélyzónákban. Függően az évtől a romboló egység (DD-21 / DD(X)) egységszáma 18-24 volt, és vele nagyjából azonos számú cirkálóegységgel (CG-21 / CG(X)).



    SC-21, vagyis a US NAVY álma az 1990-es években, fent az FFG-21 két változata, amelyek az Oliver Hazar Perry-osztályt váltanák, alattuk a CG-21 légvédelmi cirkáló, alul pedig a DD-21 tűztámogató romboló


    Ez szép és jó, csak volt egy kis bibi. A Zumwalt-osztály. A hajótest azonos, a fő különbség az, hogy a Zumwalt kap két 155mm-es ágyút, viszont csak 80db VLS indítót. A CG(X) az ágyúk helyére is VLS indítókat kapott volna, és egy komplett új AEGIS rendszert új AESA radarokkal. Ha a Zumwalt megkapja az új radarokat és az AEGIS rendszert, akkor felmerül a kérdés, hogy mi szükség a CG(X)-re? Oké, mondjuk nem 80, hanem 160 vagy 200 VLS indítója lesz, nagy ügy, de ezt leszámítva ugyanarra képes. Hogy ez a kannibalizáció ne történhessen meg, a Zumwalt nem kapott volna soha AEGIS rendszert. A VLS indítóiba csak ESSM Mk.2 aktív radaros légvédelmi rakétákat lehetett volna rakni, egy VLS indítóba négyet, szóval mondjuk 10 VLS indítót beáldoznak 40db ESSM Mk.2-re, a többi 70 indítóba meg mehet Tomahawk robotrepülőgép. Mikor a törvényhozásban ezzel szembesültek, nem igazán értették a dolgot, hogy egy (akkor) több, mint 3 milliárd dollárba kerülő hajó miért ilyen korlátozott légvédelmi képességekkel bír csak? Az ESSM Mk.2 elvben 80km-es hatótávval is bírhat, de a reális hatótávolsága inkább 30-40km körül van. Vagyis nem éri el az Tartar/SM-1 rakétákkal felszerelt Oliver Hazard Perry-osztályú fregattokét sem. Az US NAVY legújabb és legnagyobb felszíni hadihajója egy féllábú óriás...

    A NAVY természetesen nem mondhatta azt, hogy hát az a CG(X) lesz, amit önök kérnek tőlünk, mert akkor az a kérdés, hogy mi a fenének kell akkor a DD(X) / Zumwalt-osztály? A haditengerészet a nagy lobby-harcokban zátonyra kormányozta magát...




    A CG(X) fantáziarajzai 2008-ból, a Zumwalt-osztályra épülve


    Ebből a lehetettlen helyzetből a Navy azt találta ki 2007-ben, hogy a CG(X) elsődleges feladata a ballisztikus rakéták elleni védelem (Ballistic Missile Defense, BMD), hatalmas radarral felszerelve, amely akár több ezer km-ről is képes a különböző hatótávolságú ballisztikus rakétákat észlelni. A probléma az, hogy ez után mit is csinál. Az SM-3 rakéták ugyebár dedikált ballisztikus rakéta-elhárító rakéták, de csak az indító hajó felett átrepülő rakéták ellen elégséges. Ahhoz, hogy akár több száz, esetleg ezer km-el ezt kitolják, ahhoz egy jóval nagyobb elhárító rakéta szükséges, a KEI (Kinetic Energy Interceptor). A KEI egy méter átmérőjű, 11,8 méter hosszú lett volna, vagyis minden irányban nagyjából kétszer akkora, mint az SM-3 Block I. Ha ez még nem lett volna elég, a nukleáris lobby az olajárak és a "nemzeti érdekek" miatt elért egy olyan nyilatkozatot az FY2008-as katonai költségvetésben, hogy minden nagy felszíni hadihajónak nukleáris meghajtásúnak kell lennie. Ezt a NAVY nehezen tudta beilleszteni a terveibe, mert alsó hangon is fél milliárd, de akár egy milliárd dollárral növelte volna a CG(X) árát. A program 2007-ben úgy indult, hogy 2011-ben át kell adni az első CG(X)-et, holott még a pontos specifikációkat sem tudták megadni, a vízkiszorítás 20 és 23 ezer tonna között ingadozott, a radarjának elektromos energiaigénye pedig akár a 31MW-ot (!) is elérheti. Plusz problémát jelentett, hogy a KEI-ből megfelelő mennyiségűt nem tudtak volna elhelyezni a hajón, nagyjából 8-12 darab férhetett volna el a hajó gerince felett. Vagy "púposra" kellett volna építeni a fedélzetet a VLS indítók számára. A NAVY 2008-ban szépen csendben kivette a KEI-t a CG(X) projektből és az SM-3 Block II. felé terelte inkább a fejlesztéseket.

    Csakhogy a jött Barack Obama és a 2010-es költségvetés. A DD(X) és a CG(X) folyamatos tűz alatt állt a törvényhozásban, a DD(X) azért, mert ugye gyengének minősítették a légvédelmét, és a 155mm-es lövege is elmaradt az eredetileg meghatározott képességektől. A CG(X) legfőbb problémája az volt, hogy nem tudták alátámasztani az egész koncepciót, a hatalmas radarokra a légi- és űrbéli radarok és inravörös érzékelők miatt nem volt indok, a KEI nélkül pedig a hatalmas hajótestre végképpen nem tudtak indokot adni. 192-256 VLS, de mire? Úgy, hogy a DDG-1000 árából kiindulva háromszor-négyszer annyiba kerülne, mint egy Burke-osztályú AEGIS romboló.

    A NAVY veszélyes vizekre kormányozta magát, és nem tudta sehogy sem alátámasztani a DDG-1000 és a CG(X) programokat. A DDG-1000 osztályt 2006-ban egy, 2007-ben két, majd 2008-ban nagy nehezen 12 egységre tornázták fel, de az eredetileg elképzelt 32-24 egységtől nagyon messze voltak. Ha nem lesz CG(X), akkor viszont a DDG-1000-re a NAVY-nek sincs szüksége - anno azért indult az egész program, hogy a CG(X)-ben is használni szándékozott új technológiák kifejlesztésének terepe legyen, és a fejlesztési költségeket el tudják osztani a DD(X) és CG(X) programok között, hogy jobban mutassanak a számok. Ha nincs CG(X), akkor a DD(X) egy haszontalan osztály lett.

    Itt tartunk most. A DD(X) alias Zumwalt-osztály megkezdett 3 egységét befejezték, de valódi feladatkört a mai napig nem kaptak. A 155mm-es ágyúkhoz alig vásároltak a precíziós nagy hatótávolságú gránátokból, mert darabjuk háromnegyed millió dollár. Igazából a NAVY sem tudja, mihez kezdjen vele, ezért ötletelések vannak csak, például a személyzet nélküli tengeralattjáró-elhárító korvettek "parancsnoki hajója" lehetne a három egység. De ezek a korvettek még csak papíron léteznek, és alapvetően műholdas kommunikációval irányítanák őket, tehát mi szükség lenne "parancsnoki hajóra"? Az ilyen dolgok megint csak arra mutatnak rá, hogy a Zumwalt-osztály légüres térben keresi a helyét...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.12.26. 16:53:48
    A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!