RMarvin#10694
A "Nem is tudom miért"-tel egyetértek. Újból nekirugaszkodtam, de képtelen vagyok folytatni. Olyan szinten agyonra van szkriptelve, hogy csak pislogok. Még az elején tartok, de ezek az élmények értek sorrendben:
- nem semmi volt, amikor az elején a piac fölött át kellett menni a gerendán. azt hittem egyensúlyozni kell majd üresen, de gyorsan kiderült, hogy ha akartam volna se tudtam volna leesni.
- az, hogy a felfeszített ablakot újra fel kell feszíteni, már végképp nem tudtam hova tenni,
- Kalitkás padlás: kimásztam a nyíláson, majd amikor vissza akartam menni körbenézni, már egy ablak volt a nyílás helyén, amit nem tudtam kinyitni.
- A kötél nyílvesszőnek is egészen addig tudtam örülni, amíg használni nem kellett...
- Aztán futni kellett azután az alternatív, bájosnak végképp nem nevezhető emós kiscsaj után a tetőkön. Nagyon meglepődtem, hogy futás közben nem enged ugrani, csak ha a rugaszkodási ponthoz érek.
Becsszó, próbáltam megszeretni, de nem megy. Valami biztatás esetleg?
