10
  • duke
    #1
    Mikozben orakig nyomtattak a raketajukat, nem tunt fel nekik, hogy a 3D nyomtato horelagyulo muanyaggal dolgozik ? Ahogy beinditjak, az egesz egy tombbe fog olvadni. Marhak, en szoltam.
  • Cat #2
    A 3d nyomtatás csak egy eljárás, az anyag lehet akár fém vagy beton is.
  • Sequoyah
    #3
    Titan alkatreszeket is tudnak 3D nyomtatni, ami mar evek ota letezo technologia mar az autoiparban is.
    Egyeb femek, pl aluminium pedig annal meg konnyebben kezelhetoek.
  • Tetsuo
    #4
    Milyen minőségben lehet kivitelezni?
    Gondolom nem teherviselő elemekről van szó, mert az úgynevezett fémnyomtatás még mindig messze lehet a kovácsolástól.
  • Macropus Rufus
    #5
    az apu tervezőmérnök volt. Láttam nála egy Porsche Turbóból származó ventilátort, ami a turbóban dolgozott. Nyomtatott volt. Nem hiszem el, ha nincs a kezemben. Azért egy turbó ventilátor eléggé komoly igénybe vételnek van kitéve, már ami a szakító szilárdságot illeti. Tény nem teherviselő, de azért a tartós 100.000 fordulat/perc-et elég jól viselte.
    Vagy úgy lesz nyomtatott a rakéta mint amikor nyomtatott házról beszélnek. A falak nyomtatva vannak, de az alap, az áthidalók, a födém, a tető stb. meg nem. Lehet ebben a rakétában is lesz 20%-k nyomtatott cucc, a többi meg a hagyományos módszerrel készül.
  • kvp
    #6
    A femnyomtatasnal csalnak picit, csak a femport es a format nyomtatjak, majd kemenceben szinterelik a femport femontvennye. Nem kovacsolt, de ontott alkatresz szilardsagu lesz. Viszont ezt lehet meg utanna edzeni...

    ps: a spacex is igy gyartja a hajtomuveik nagyreszet, mert olcsobb es gyorsabb (meg pontosabb is lesz)
  • asgh
    #7
    A Relativity Space nem fémporból nyomtat. A nyomtatási folyamat hasonlít a hagyományos 3D nyomtatáshoz, azaz rétegről rétegre hordják fel a fémet, az egész olyan, mintha a rakétatest egy nagy hegesztés lenne. Amiben igazán egyedi a technikájuk, hogy a nyomtatás során nagy precizitással kompenzálni tudják a tárgy deformációját.
    lásd: https://www.youtube.com/watch?v=kz165f1g8-E
  • csicso82
    #8
    Jópofa, hogy több mint 80 éve ugyanaz a lemez a rakéteiparban: kémiai hajtóanyag, ami drága és nehéz. Kellene már valami újítás mert ez karcsú de nagyon.
  • Tetsuo
    #9
    A mai napig Wernher von Braun géniuszának eredményeképp.
  • kvp
    #10
    "Jópofa, hogy több mint 80 éve ugyanaz a lemez a rakéteiparban: kémiai hajtóanyag, ami drága és nehéz. Kellene már valami újítás mert ez karcsú de nagyon."

    Legkori mozgashoz ott van a nuklearis - termikus ramjet a 60-as evek ota, az oroszoknal gyartasban is van egy ilyen robotrepulogep tipus. Az amerikaiak a jarulekos nuklearis szennyezes miatt adtak fel anno.

    Legkoron kivul pedig leteznek a kulonbozo ion es plazma hajtomuvek, nuklearis (fisszios vagy rtg) vagy napelemes energiaellatassal, mukodnek, bar a fisszios energiaforrast a szovjetunio ota nem hasznalja senki (akkor is egy reaktor visszaesett Kanadara).

    Szoval a technologia adott, csak az emberiseg idaig nem akarta szandekosan elszennyezni a bolygot a jarulekos sugarzassal. Ez a kozeljovoben, egy korlatozott termonuklearis haboru eseten nagyon gyorsan megvaltozhat es abban az esetben szep szeles radioaktiv csikot huzva szallnak majd fel a raketak. Jobb esetben csak melyuri hasznalatra vezetik be a plazmahajtomuveket es akkor par het alatt a Marson lehet egy urhajo.