14
-
#1
Nekem nem úgy tűnik, hogy kondi ég ki, hanem 1 vagy 2 hatlábú valami. Egy kondit még relatíve egyszerű lenne házilag megfordítani.
Pont tegnap hallottam egy youtubertől, hogy azért vesznek folyton ASUS alaplapot, mert nem bízzák a véletlenre, az ASUS alaplapok nagyon megbízhatók. :D Hát amióta az ASUS alaplapom hol 66666-nak mutatja a rádugott ventilátorok fordulatszámát, hol semennyinek, hol a valós(?) RPM-et mutatja, nem vagyok erről meggyőződve. :D Igaz, az nem ROG vagy TUF vagy istentuggyamiagörcs, és már 8 éves, és nem tudom, mikor kezdte, de szerintem 1-2 évre rá... :D
Utoljára szerkesztette: wraithLord, 2021.12.31. 13:04:33 -
#2
Vagyis 8 lábú, gondolom valami IC-k. -
kvp #3 A cikkben belinkelt videoban elmondjak, hogy jopar azonos tipusu kondi forditva van felrakva, tehat valoszinuleg forditva taroztak be az osszeallitast vegzo robotot. Ez rovidzarlatot okoz az egyik tap agon es ettol kieg a feszstab rendszer meghajto fokozata, mert annak meg nincs rovidzar vedelme.
Szoval egy gyartasi hiba felhivta a figyelmet egy tervezesi hibara. (kisporoltak a vedelmet) Ez azt is jelenti, hogy a jol legyartott es mukodo alaplapokon amikor majd az elektrolit kondik kiszaradnak, akkor ugyanugy meg fog sulni a feszultsegstabilizalo rendszer.
Igazabol az az erdekes, hogy ez a hiba mindenkeppen elojott volna mar a gyartas soran, ha legalabb egyszer bekapcsoljak az alaplapokat. A hiba meglete azt jelenti, hogy semmilyen minosegellorzesen nem estek at, se elektromos tesztelesen, de meg egy optikai ellenorzesen sem. (amikor egy robot lefotozza a kesz aramkort a szallagon es egy szoftver megnezi a referencia kepek alapjan, hogy minden alkatresz a helyen van-e) -
#4
Igen, közben megnéztem a videót, előtte csak Redditen láttam a problémát. -
kjhun #5 Ez komoly! Azt gondolná, az átlagjúzer, hogy ebben az agyon komputerizált világban, ilyesmi nem fordulhat elő. Aztán, még is. Vajon, mennyibe kerülne, optikai úton, robotizálva ellenőrizni, a szalagról kifutó darabokat? A gyártósori ellenőrzésről nem is szólva. Kb. 15-30 mp-nek, elegendőnek kéne lennie, laponként. Még beugranak, azok a képkockák, amikor azt látni, egy-egy TV-gyárban, hogyan is ment ez a végbe. Vagy, előhozakodhatnák egy rádióval, videómagnóval, stb...
Utoljára szerkesztette: kjhun, 2021.12.31. 15:34:18 -
lammaer #6 Pedig a filmekben a fordított polaritás mindig megoldja a problémákat :D -
dyra #7 youtuberek fele teljesen komolytalan. Őket pár jól kinéző hűtővel simán belehet sz*ratni. Az Asus alaplapok dizájnja meg el kell ismerni nagyon ott van. -
Caro #8 Elektronikai gyártósornál teljesen megszokott az optikai ellenőrzés. Ilyen darabszámnál érthetetlen, hogy nem vették észre.
De ha a terven is rossz volt, akkor az a gyártásnál nem derül ki. -
#9
Hehe.
Pár dolog így a lábjegyzetbe.
Többféle gyártótól használnak alkatrészeket. Ez nem meglepő. Főleg a jelenlegi helyzetben.
Könnyen lehet, hogy a tekercsbe fordítva volt betéve az alkatrész. Ezt senki nem figyelte, mert miért tenné (alkatrész adatlapja általában mutatja, de a fenti videóban erről nem kaptunk infót), így a gép bár jól ültette be, mégis rossz lett. Az nem volt egyértelmű számomra, hogy vajon csak ebbe az egy pozícióba ültették vagy nem. Bár esélyes, hogy csak ebbe.
Az AOI (Audio Optical Inspection) pedig beállítás alapján nézelődik. Lehet, hogy erre az alkatrészre nem volt beállítva. Egy ekkora panelnál nem feltétlen néznek mindent. Kisebbnél sem mindig. De az is lehet, hogy sok gond volt vele és úgy beállították, hogy a tényleges gondot már nem látta.
Egy ilyen lapnál senki nem fog nekiállni szemrevételezni az egész panelt. Erre nincs lehetőség. És az operátor is simán továbbküldhette a rosszat, mert épp rossz napja volt vagy kevés volt az ember és nem volt ideje.
Egy ilyen szintű panelnál, ahol ennyi az alkatrész és sok a kicsi, az ICT (In Circuit Test) nem feltétlen lehetséges. A teszt lényege az lenne, hogy az összes mérhető alkatrészt leméri. Tranzisztor, dióda, kondenzátor, ellenállás. De ehhez kell egy csomó tesztpont is.
Az FKT csak a funkcionális működést vizsgálja. Ez a műveletektől és bonyolultságtól függően fél perctől több percig is eltarthat. Autóelektronikánál akár órákig, különböző fokozatokon. Ez szórakoztató elektronika, szóval nem olyan magasak a minőségi és megbízhatósági kívánalmak. Ráadásul abban a pár percben, amíg fut a teszt, kibírhatja az alkatrész. De operátori hiba itt is előfordulhat, ha a rendszer engedi. Mondjuk szerintem nem engedi.
Amikor tönkrement a kondi és elkezdett áthúzni, akkor leterhelte az IC-ket, így azok kigyulladtak. Nem kell oda semmilyen extra védelem. Vagy az IC-ben szokott benne lenni vagy megfelelő hűtést szoktak neki biztosítani normál körülmények között. Jelen esetben nem beszélhetünk normál körülményekről. Tervezési hiba akkor lenne, ha normál körülmények között, vagyis helyes polaritású kondi mellett gyulladna ki.
Egy tekercsen akár 10000 alkatrész is lehet. Ez nagy alkatrész, talán kevesebb volt rajta, csak pár ezer.
Tekercset fordítva nem lehet felfűzni. Mivel gyártottak már jó példányokat, így nehezen elképzelhető, hogy beletúrtak volna a programba menet közben. Az ilyen hibák a gyártás megkezdésekor szoktak előfordulni rossz programozás miatt, nem gyártás közben.
Utoljára szerkesztette: RJoco, 2022.01.01. 01:50:06 -
#10
Mindenesetre ez a jelenség egy komoly gyártósori hibát jelzett, méghozzá lórúgásként, hiszen a válallat renoméja is csorbult - jogosan.
Egy hagyományosabb japán gyártósori környezetben ez elképzelhetetlen lenne, legalábbis így gondolom. -
#11
Épp ezt írom, hogy a gyártósornak vajmi kevés köze van a rossz polaritással beültetett alkatrészhez. Emberi hiba, emberi mulasztás sokkal jellemzőbb.
Esetleg a tekercsbe, tálcára kerül bele rossz polaritással egy-egy darab. De ez meg az alkatrészgyártó bűne, nem a gyáré, ahol a panel készül.
Nem kell túlspilázni, hogy japán vagy más nemzet gyártósorain jöttek le.
Mindenhol emberek dolgoznak. A gépek meg igénylik a karbantartást, beállítást, maguktól nem fogják megcsinálni.
Ha nem lenne alkatrészhiány, akkor esélyes, hogy a gyár sem több beszállítótól vásárolna. Általában nem jellemző. A beszállítóváltás fő oka jellemzően a spórolás szokott lenni. De akkor nem fogják innen is, onnan is venni. (Ez alól is van kivétel.)
A chip hiány emlegetésénél nem csak azokra az alkatrészekre kell gondolni, aminek sok lába van. Ez más alkatrészeket is érint.
Az Asus-nak most nem volt szerencséje. Bármelyik másik gyárral előfordulhatott volna. És akkor mi még nem is tudjuk, hogy mennyi olyan elektronikai hulladékot gyártanak, amik sosem kerülnek felhasználói környezetbe, még a gyár kukázza őket.
Ettől függetlenül én nem fogok kevesebb Asus terméket vásárolni. Most jobban oda fognak figyelni rá.
Sokkal jobb, ha mindjárt az elején jön ki a dolog, mint, ha olcsó alkatrész miatt a gari lejárta után történik a baj, amivel már a kutya nem foglalkozik. -
cateran #12 Nem nagyon vagy kepben a (fel)automata gyartosorokkal, hmm?
https://www.youtube.com/watch?v=cnAFTMaS5R0
"Az Asus-nak most nem volt szerencséje. Bármelyik másik gyárral előfordulhatott volna."
Ebben maximalisan egyetertek, sot..nemcsak, hogy elofordulhat, de elo is fordul. Az Asus nagyon profin kezeli a helyzetet, le a kalappal elottuk (bar elvarhato minimumnak kellene lenni, de sajnos nem az) -
#13
Ugyan dehogy. Miért lennék képben?
Végül is csak évek óta dolgozom gyárakban és javítgatom az elcseszett vackokat.
Szóval fogalmam nincs, hogy nézhet ki egy Siemens vagy Fuji (múltkor még kábelt is javítottam benne a karbantartóval) gépsor. Mit láthat az AOI, illetve mit nem láthat. Mi fán terem egy kézi beültető sor hullámforrasztással vagy épp egy szelektív gép. A teszter sorokról, ami mellett ücsörgök nap, mint nap a tökeimet vakargatva, vagy a kézi tesztelőkről nem is beszélve.
És akkor az illetékesek hozzáértéséről, illetve hozzá nem értéséről ne is irkáljak. Vagy a lehetőségekről, amik nem is léteznek, mert nincs rá keret vagy épp egyszerűen csak ilyen, esetleg túl bonyolult lenne a beavatkozás, stb.
Szóval nem, nem nagyon vagyok képben.
El tudom képzelni, hogy fog örülni az a szerencsétlen, aki megkapja melóba, hogy fordítsa meg a kondit a memória foglalat és a kis kijelző között. Főleg, ha a föld láb nincs körbekerítve és a hő szépen szét tud terjedni a panelban, ezzel gátolva az ón gyors megolvadását. -
kvp #14 Egy alaplapon belul tobb helyen volt 180 fokkal elforditva ugyanaz az alkatresz, szoval teljesen realis, hogy az adott szallag volt hibasan feltoltve. Viszont az optikai ellenorzes tortenhet foto alapjan is. Tehat lementik a gyartosor beallasakor az egyik elso, meg kezzel letesztelt alaplap fotojat es onnantol minden alkatreszhiany vagy beultetesi hiba kijon egy sima differencialis vizsgalattal, ami nem mondja meg, hogy mi a rossz, csak azt, hogy adott aranynal joban elter a kimeno aramkor a referenciahoz kepest es be is tudja jelolni pixel pontosan, hogy hol. (plusz akkor mar konfidencia intervallumot is lehet szamolni a hibajelzeshez)
A fent leirt optikai ellenorzes boven eleg lett volna ahhoz, hogy kidobja selejtbe az osszes hibasan gyartott alaplapot. Aztan vagy megjavitottak volna oket vagy nem, de legalabb vevohoz nem megy ki semmi ennyire egyertelmuen hibas alkatresz.