8
  • Jawarider
    #1
    Néha azt érzem, hogy ezek a privát cégek 10 év alatt beérték a NASA-t bizonyos területeken
  • kvp
    #2
    Igen, kb. most tartunk ott, mint az Apollo program leallitasakor.
  • asgh
    #3
    Azért nem egészen, mert az Apollo program idején nem voltak drone hajón landoló boosterek.
  • Macropus Rufus
    #4
    azért annyit kiegészítésképpen:a NASA a nulláról indult. Ezek meg nem. A NASA és a Szovjet Roszkozmosz vagy mi a fene tették meg az első lépéseket. Anno ha lettek volna Elonok meg Bransonok sem tudtak volna semmit tenni ui. hatalmas összegek kellettek volna a fejlesztésekhez. Ha jól emléxem akkor Elonnak nem volt pl. egy Von Braun kollégája. Tehát a NASA nélkül (meg a nácik nélkül) kb. sehol nem lenne az említett két magáncég.
    Tehát a fejlesztések 99%-át a NASA és a szovjetek már 60 éve elvégezték. Amit most látunk az Elon illetve Branson cégétől azok a 60-as években fejlesztett technológiák tovább fejlesztett verziói. Mert igazából semmi olyat nem fejlesztettek ami ne lett volna már évtizedekkel ezelőtt meg vagy nem gondoltak volna rájuk. Csak hát a technológia fejlődött. Elonéknak nem kellett már csak azért űrhajókat fellődözni, hogy egyáltalán kiderítsék, hogy az ember miképpen is bírja a zero gravitációt. Meg a hosszú távú hiányát. Nem volt szükség kifejleszteni az űrdokkolást, mert ezt anno a NASA már megtette. stb,stb...
    Szóval igen 10 év alatt beérték a NASA-t úgy, hogy semmit nem kellett csinálniuk. Csak a meglévő dolgokat fejlesztgették tovább. Ezzel most nem akarom a teljesítményüket lefikázni, csak nem kell hanyatt esni tőlük.
  • asgh
    #5
    Nem az a kérdés, hogy hasra kell-e esni a magán űrcégek előtt, hanem ha a már meglévő technológiát továbbfejlesztve 10 év alatt idáig jutottak el, akkor miért tartanak még csak itt az állami ügynökségek 50 év alatt nagyságrendekkel több erőforrásból?
  • quatlander
    #6
    Ez szép és jó. De mi a cél? Kármán-vonalig még dolgozni kéne.

    Pénz van mindenre magánszektoréknál, az tény. DE MI A CÉL?


    Utoljára szerkesztette: quatlander, 2021.07.16. 02:09:12
  • Irasidus
    #7
    Az űr határa egy önkényes dolog, olyan mint a méter, vagy elfogadod, vagy használsz mérföldet. Nincs igazi fizikai határa, csak önkényesen meghatározott, mint például a Kármán-vonal, amit viszont nem fogad el mindenki. Hogy hol az űr határa, csak jogilag, és filozófiailag érdekes, de ebben nincs egyetértés, vagy egyezmény.

    Mi a cél? Hát az űrturizmus beindítása. Egy kiaknázatlan lehetőség.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2021.07.16. 17:09:17
  • kvp
    #8
    "DE MI A CÉL?"

    A Virgin csoport eseten a bolygo koruli szemely es teherszallitas. Ez jelenti a biouzemanyaggal mukodo sugarhajtasu gep tesztjet par eve, a muholdinditasokat, a turizmust (ez indult el most) es erre alapozva kesobb egy szuborbitalis utasszallito rendszert. Nem kell palyara allnia, csak mach 3 korulre gyorsulva menjen el pl. London es Los Angeles kozott, lehetoleg a legkoron kivul haladva, mert ott nincs hangrobbanas, tehat nem zavarja az embereket ha lakott teruletek felett halad el a gep.

    A Spacex eseten az elsodleges cel a Mars kolonizalasa. Masodlagos cel a Hold es a kisbolygo ovezet elerhetove tetele, pl. banyasztati celbol. Harmadlagos a muholdas es urszondas piac meghoditasa, joreszt az elso ketto finanszirozasara. Mellekesen a kifejlesztett technologiak alkalmasak lehetnek a Foldon a legkori szendioxid kivonasara es szendioxid semleges szerves uzemanyagok eloallitasara. (amit a raketakon kivul pl. a hagyomanyos sugarhajtasos repulok is hasznalhatnak, lasd a Virgin fele teszteket)

    Az Amazon eseten a turizmuson kivul tavlati cel az urbanyaszati ipar letrehozasa is, de eleg messze vannak tole.

    Van vagy inkabb volt meg a Bigelow aerospace, akik urturizmus mellett urszallodak es bolygo koruli luxus lakoparkok letrehozasat terveztek. Egy moduljuk meg az ISS-ig is eljutott, amit jelenleg raktarkent hasznalnak.

    Ezen kivul van meg par kisebb ceg, akik pl. mikromuholdak feljuttatasaval foglalkoznak. Ez alapvetoen egy nagyon nagy piac, amibol mindenki szeretne egy darabot.

    "Ha jól emléxem akkor Elonnak nem volt pl. egy Von Braun kollégája."

    Nem volt, de nagyon szivesen beszelnek a mernokeivel, ugyanis van par olyan nem trivialis trukk a jarmuveiken, amik zsenialisak es annyira ulnek rajtuk mint ceges titkon, hogy meg szabadalmat sem adtak be roluk. Publikus adatokbol dolgozva, reverse engineering-gel meg nem igazan lehet minden reszletet pontosan kideriteni.