25
-
kvp #1 A brit tudosok ugy nez ki, hogy megtalaltak a wikipedia bejegyzest a Bussard hajtomuvekrol. Az amerikaiaknak (a General Electric-nek) mar a 60-as evekben volt mukodo direkt ciklusos hajtomuvuk es a VASIMR hajtomuvek a Bussard ramjet-ek hajtomu komponensei, tovabb meg az ursiklok koraban volt egy Bussard kollektor teszt is. (mukodott) Ha fuzios reaktorok helyett fissziosakat hasznalnak mint ho es aramforras, akkor nagyjabol a mai technologiai szinten meg lehetne oldani a 3-4 het alatti eljutast a Marsra.
ps: A Star Trek impulzushajtomuve mellett az Expanse is ilyen hajtomuveket hasznal. Az igy elerheto vegsebesseg kozelit a fenysebesseghez (star trek warp 1), de azt soha el nem erheti. (Einstein szerint, ugy nez ki ebben is igaza van) -
VolJin #2 Vákuumban nehéz hűteni a reaktort, termikus sugárzással oldható meg. Ahhoz pedig nagy felületre van szükség.
Utoljára szerkesztette: VolJin, 2021.01.24. 13:43:34 -
kvp #3 A hulladekho felhasznalhato a hajtogaz elomelegitesere is. Igy konnyebb utanna plazma allapotba hozni. A folos hot igy a jarmu a felgyorsitott reakciokozeggel lovi ki hatul, igy nagyreszt hasznosul. Minel egyenletesebben uzemel a reaktor annal jobb az energiahatekonysaga. (idealis esetben felutig gyorsit, aztan lassit) -
VolJin #4 Vélhetően egy ionhajtóműről van szó, ahol a percenként felhasznált üzemanyag egy gramm sincs...
Itt nyilván egy négyzetkilométeres hűtőfelület lesz szükséges az egyik felén szigetelve hőtükörrel, az néz a nap felé, a másik meg adja le a hőt. Különben mindenki meghal a járműben a forróságtól... -
Zoltan1984 #6 Vagy inkabb ilyen
https://en.m.wikipedia.org/wiki/Nuclear_thermal_rocket
-
#7
Hihetelten, hogy hol tart már a tudomány! :D
A NASA 2004-től már elköltött vagy 400 millió $ a Jupitert megcélzó, gyak a nukleáris meghajtás tesztrendszerének tekinthető JIMO projektre, majd azt annak rendje és módja szerint törölték.
Talán ez volt a legtöbb amit valaha letettek ennek, a mai technológiai szinten simán megvalósítható elképzelés megvalósítása érdekében. Leszámítva az oroszok és más űrügynökségek ionhajtóműves megoldásait, meg hogy az orosz barátaink még a 80-as években már gyakorlatban teszteltek űrbe telepíthető nukleáris reaktorokat (RORSAT kémműhold). Van is vagy 30 reaktormag a földkörül gyak időzített bombaként, amelyek a köv 300 évben majd szépen visszatérnek. -
VolJin #8 A nukleáris energiával felforrósított gáz zsákutca... -
kvp #9 "Vélhetően egy ionhajtóműről van szó, ahol a percenként felhasznált üzemanyag egy gramm sincs..."
Nem egeszen, mert azoknak par szaz watt es egy RTG is boven eleg. Az ertelmes megoldas a fisszios reaktorral hajtott VASIMR hajtomu lenne. Marpedig ott alapesetben is tobb kilowatt a bemeno energia es orankent par kilo hajtogaz tavozik plazmakent. Ha kirogenikus a hajtogaz, akkor azt eloszor fel kell melegiteni, majd plazma allapotba hozni, majd felgyorsitani. A felmelegites elektromos energiajat lehetne kivaltani hulladekhovel, majd a mar forro gazra johet a mikrohullamu ionizacio es a gyorsitas. Igy az elektromosenergia igenyt is le lehetne csokkenteni.
A hutes egyebkent siman megoldhato iranyithato termikus sugarzassal, tehat az ISS-en is lathato hutotablak alkalmazasaval, a hajtogaz hocsereloje utan elhelyezett passziv megoldassal. Csak arra kell figyelni, hogy kb. jo iranyba szorja a hot es ne a jarmu fele. A reaktor miatt amugy is eleg messze kell rakni az utasteret a hajtomutol. (lasd a cikkhez mellekelt kepet) -
t_robert #10 Nem biztos, hogy azt csinálják. Lehet sima ion hajtómű is, ahol töltéssel rendelkező ionokat gyorsítanak fel elektromágneses térben. Az atom energia szerepe az elektromos energia (valamilyen termo-elektromos eszközzel) megtermelése, amivel gyorsítják az ionokat. Lehet, hogy egy ion hajtómű csak mondjuk 1 cm/sec gyorsítást ad, de azt akár hónapokon keresztül folyamatosan képes rá. Ha van folyamatosan energia és hajtóanyag, akkor sokáig működik. -
VolJin #11 Igen, én is ezt az ionhajtóművet vázoltam fel, csak beírta Zoltám1984, hogy nukleáris hajtűmű is lehet.
Nagy hűtőfelületet kell hozzá. -
VolJin #12 Nekem a VASIMIR is ionhajtómú. :-) -
Cyberdog #13 Üdv az ORION tervezet 2.0-ban. -
Sequoyah #14 A VASIMIR az leegyszerusitve egy ionhajtomu szteroidokon. -
kvp #15 "A VASIMIR az leegyszerusitve egy ionhajtomu szteroidokon."
Mint ahogy egy SRB is csak egy nagyobb tuzijatekraketa. Viccen kivul a fo kulonbseg az, hogy ionizalt hideg gaz helyett forro plazmat hasznal. Teljesen mas halmazallapot es elektrosztatikus helyett elektrodinamikus gyorsitast alkalmaz. Nagyobb energiaszint, nagyobb specifikus impulzus es raadasul jol szabalyozhato a toloero merteke. Hatranya, hogy a hagyomanyos RTG-s vagy napelemes energiaforrasok nem elegsegesek a hasznalhato meretu VASIMR-ek mukodtetesere.
ps: Erdekesseg, de sokan nem tudjak miert kell a VASIMR-eket parban felszerelni a hajokra? Mert egyebkent a magneses terrel rendelkezo bolygok korui palyan elkezdene az urhajo a hajtomu magneses terenek iranya elleneben forogni amint bekapcsoljak azt. -
VolJin #16 Az lejött, hogy az ion elektromos mezővel, a VASIMIR mágnesessel működik, de mindkettő ionokat dobál ki a hajtóműből... -
kvp #17 Az egyik hideg ionokat dobal ki, a masik forro plazmat. Igy a plazma hoenergiaja is hasznosul a meghajtas soran. Ezzel sokkal nagyobb toloerot lehet elerni. Egy plazmahajtomu ugyanis mar kepes mukodni a foldi gravitacioban es legkorben is, megfelelo teljesitmennyel a palyara allashoz. (ha kulso gazforrast hasznalnak hozza, tehat magat a legkort, akkor kvazi egy plazma scramjetrol van szo) -
mumoka 2012 #18 super csak itt vége a cső formájú hajónak ide rendeset kell tervezni de abból nincs hiány
csak a fenti építést kell kitalálni valahogy.
Utoljára szerkesztette: mumoka 2012, 2021.01.29. 16:44:19 -
kvp #19 Igazabol az urben nem annyira szamit a formatervezes es a legellenallas, ezert fogsz egy rakat cso formaju urallomas modult es egymas moge teszed oket. A lefele gyorsitaskor es lassitaskor a hajtomuvek fele lesz, tehat gyorsitaskor hatrafele, fekezeskor meg a korbefordulas utan elorefele. Nem egy annyira bonyolult elrendezes, csak a kommunikacios tanyerokat kell kilogatni annyira oldalra, hogy minden pozicioban lassa a melyuri halozatot.
ps: A vasimr hajtomuveket be lehet rakni a jarmu vegebe, egy tombbe (Expanse, Space Odessy 2001) vagy ki lehet logatni a ketoldalra konzolokra (Star Trek). Az elso megoldas az egyszerubb, a Star Trek egy nagyon regi NASA tervet masolt le, ami raadasul nem urhajo, hanem egy nagy tukoratmeroju urtavcso mozgatasara keszult. A Space Odessy-s Discovery raadasul a sugarzas arnyekolasat is csak siman a tavolsaggal oldotta meg, tehat jo messzire raktak az szemelyzetet a hajtomuvektol es a reaktortol. Normal esetben a ketto kozze jonne meg a hosugarzo es napelem tomb is, tovabbi aranyekolas celjara. Tehat tipikus egymas moge rakott kvazi hengeres modulok koncepcio, amit akar mar ma is meg lehetne epiteni. -
#20
Project Orion (nuclear propulsion)
gifSPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
VolJin #21 Az atomrobbantással úrhajózásnak nem sok értelme van... -
kvp #22 Igen, egy VASIMR hajtomurendszer ugyanannyi bemeno energiat sokkal jobban tudna hasznositani. Ha at nem is lehet lepni, de vegtelenul megkozeliteni meg lehet vele a fenysebesseget. Ezzel fedelzeti idoben merve emberi ido alatt el lehetne erni mas naprendszereket is. -
Cyberdog #23 A föld gravitációjának elhagyásához semmiképpen nem ajánlanám, Szerintem túl nagy lenne a maradványsugárzás.
Bár volt valami elméleti kutatás vagy szimuláció is az űrben való atomrobbanások hatásának. Úgy rémlik mintha lett volna olyan teória, hogy az űrben robbantott atomtöltet, az űr azon részét sokáig átjárhatatlanná tenné. De nem tudom, hogy ez tényleg így lenne. Az is lehet, hogy valami korai 50-s évekből származó teória lehet. Mivel a felszabaduló radioaktív részecskék szétszóródnak fénysebességgel. Vagy relatív nagy sebességgel (sugárzás fajtájától függően). Mivel nem tudom, hogy különböző sugárzásfajták milyen sebességgel haladnak vákuumban (kivéve a gamma sugárzást, mert az fénysebességgel)
Ugyebár az alfa sugárzást még egy papírlap is képes megállítani. A béta-sugárzás nagy sebességű elektronok vagy pozitronok. A gamma-sugárzás ugyebár meg fotonokból áll. Míg az alfa és béta sugárzásnak van tömege és elektromos töltése, addig a gamma-sugárzásnak egyik sincs. Így nem hinném, hogy az atommeghajtású hajtóműből kiáramló radioaktív sugárzás átmenetileg rövidebb-hosszabb ideig átjárhatatlanná tenné az űr azon részét. De lehet, hogy valamennyire megemelné az adott terület kozmikus sugárzási szintjét minimálisan. Fene sem tudja.
Nincs erről valami tanulmány? Kíváncsi lennék rá, hogy foglalkozott-e valaki a nukleáris robbanások űrbéli hatásáról.
Utoljára szerkesztette: Cyberdog, 2021.02.01. 12:54:02 -
pasi29uk #24 Itt olvass utana : https://history.nasa.gov/conghand/nuclear.htm -
Cyberdog #25 Köszönöm... el is olvastam. Az ott leírtak... Ez őrület. Lényegében az egyetlen hatáscsillapítás, a szétszóródás. S sokkal, de sokkal halálosabb (vákuumban), mint a tengerszint feletti robbantás.
Utoljára szerkesztette: Cyberdog, 2021.02.08. 20:41:47
