17
-
#1
Hihetetlen, hogy hol tart már a tudomány! :D
Csak megjegyzem, hogy az Obital Sciences 1994-től 44 hasonló indítást hajtott végre Pegasus rakétával egy L1011-ről indítva.
Aztán érdekes az is, hogy az újrahasznosítható rakéták fejlesztése sem 10 éve indult, mondjuk Muskkal, hanem 1993-ban már megépítették a Delta Clippert egy ilyen rendszer demójaként. Ráadásul az a jelenleg alkalmazottnál hatékonyabb meghajtást, folyékony oxigén/LOX alkalmazott, szemben a Falcon-9 keró/LOX megoldásával. -
#2
csak, hogy tiszta legyen a "folyékony oxigén/LOX" a kettő ugyan az a folyékony oxigén és a LOX (Liquid OXigen rövidítve)
Delta Clipper Liquid oxygen (LOX ) and liquid hydrogen
Falcon-9 Liquid oxygen (LOX ) and RP-1
Starship Liquid oxygen (LOX ) and liquid methen -
llax #3 "Ráadásul az a jelenleg alkalmazottnál hatékonyabb meghajtást, folyékony oxigén/LOX alkalmazott, szemben a Falcon-9 keró/LOX megoldásával. "
Nem minden a magas ISP. Hidrolox hajtóműből eddig nem nagyon láttunk 180 körüli T/W-t tudó konstrukciót (felét is ritkán), míg a Merlin 1D++ tudja ezt, ráadásul egy nagy energiasűrűségű, azaz kis tartályt igénylő és nehéz üzemanyaggal. Teljes rendszer szintjén, 1. fokozatnak jelen pillanatban nem nagyon van hatékonyabb az F9 boosterénél. Ez a fokoztat egészére értendő (delta v!) - pedig nem csak a hajtóanyag, de a hajtómű működése is "ódivatú" (és még relatíve olcsó is a hajtómű...).
Ha nincs olyan hajtómű (eddig nem volt - a Raptor közelít ehhez), ami egyszerre könnyű (magas T/W) és hatékony (magas ISP), akkor rendszer szinten rövid üzemidőre (1. fokozat) a könnyebb, hosszú üzemidőre (felsőbb fokozatok) a hatékonyabb hajtómű lesz a nyerő. A lényeg, hogy a hajtómű (és tartály = üres fokozat) tömege alacsonyan legyen tartva az általa elégetett üzemanyag tömegéhez képest. Ugyanis ezen arány és az ISP szorzata lesz arányos a delta v-vel.
A jó aránynak nem csak a nehéz hidrolox hajtóművek, de nagy és hőszigetelt tartályt igénylő, ugyanakkor könnyű hidrogén sem kedvez. -
duke #4 Erdekes hogy 10 km nyereseg miatt megeri egy 747-est uzemeltetni. Ha minden km ennyire szamit akkor talan 15 km-rol kene inditani, addig meg feltudna menni egy 747-es. -
llax #5 Amikor elkezdték fejleszteni, az ennél kisebb kapacitású, hasonló módon indított Pegasus XL darabjáért 40-50 millió körül, sőt, még felette is kértek... Megérte volna évi néhány indítással, ha olyan és hasonló árakkal kell versenyeznie (mélyen a Pegasus alá árazva is).
Most, 12 milliós ár mellett évente több tucat indítás kellene...
-
Sequoyah #6 Ez a 10 km a legnehezebb szakasza a kilovesnek, mert itt van szamottevo legellenallas. A max q is tipikusan 10-15km korul szokott lenni. Rengeteg uzemanyag szukseges ahhoz csak hogy tuljusson ezen az elso szakaszon.
Viszont ezen a 10km-en van eleg oxigen a levegoben hogy egy nem-raketauzemu fokozatot hatekonyan uzemeltetni lehessen.
Szoval mar a kezdetek ota folyamatosan probalkoznak azzal hogy hasonlo modon athidalhassak ezt az elso szakaszt, viszont egyeb mernoki problemak miatt nem olyan egyszeru ez.
A Boeinget pedig nem "talan"-ra inditjak. 10km-ig tud biztonsagosan felenni, es pont. Sulyt is kell cipelnie, ne feledd, es a meret/sulykapacitas az egyik legnagyobb hatranya ennek a modszernek.
Es a Boeing az egy kesz rendszer, szoval joval olcsobb mint egy uj gepet fejleszteni ami 15km-ig tud felmenni. -
t_robert #7 Volt ezeknek katonai változata is már valamikor a 70-80-as években. Vadászgéppel felvitték a rakétát 16-18 km magasra majd onnan indították útjára mondjuk egy műhold ellen. Szerepel is valahol filmben ahol a száguldó erőd vonatos változatában, mikor lövöldözik lefele a fenyegető műholdakat repülőről indítva a rakétákat. És marhára sokat számít, ha meglehet spórolni az alsó 10-15 km-t az indításnál. Mire feljut a rakéta ebbe a magasságba 0 km/h-ról inditva marha sok energiát elfogyaszt. Energetikai szempontból az az optimális, ha kilövés kezdetén adnak bele apait-anyait és tolóerőt, ami csak kifér a csövön. Ezért is vannak plusz gyorsító rakéták induláskor. Elvben fel lehetne lőni egy rakétát egy kisebb folyamatos gyorsítással is persze hosszabb égés idővel. De jóval több energia kell hozzá. -
llax #8 És Sequoyah
Mára nagyon sokan elengedték a hasonló terveket. Amióta a privát szektorban is jelentős a költséghatékony hajtómű és rakéta fejlesztés, azóta kevésbé jó buli repülőről indítani a rakétát. Az itt számításba vehető méretekben a földről indítás többletköltsége mára annyira lecsökkent, hogy csak 100++ indítás után térülne meg a több százmilliós repülőgép...
Manapság nem egyszerű ilyen nagy számú indítást összehozni. A LauncherOne alól kihúzta a talaj egy jó részét a Rocket Lab Electron rakétája. Később kezdték fejleszteni, töredéke pénzből, hamarabb állt szolgálatba. Ugyan kisebb a kapacitása (200kg vs. 300kg / 500km SSO), de az ára miatt (7,5m vs. 12m) kb. mindent visz amit elbír... Az a 7,5m ár is csökkenhet majd, ha ők is elkezdik a booster újrahasznosítását és a teherbírása is nőhet, mert nem álltak le a fejlesztésekkel (kb. azt csinálják kicsiben, amit a SpaceX nagyban). -
defiant9 #9 A mostani szeparációs pont 35000 feet volt (10700m) a cél az 45000ft (13716 m)
Az első teszteket nyilván óvatosabbra veszik. -
Sequoyah #10 Persze, ez egybevag azzal amit en irtam. Nagy terheknel nem fog sose mukodni mert akkora repulot nem lehet epiteni. Kis terheknel jo ez a kiszuperalt Boeing is. A ketto kozotti szuk retegre pedig nem fognak milliardokbol fejleszteni valamit, hogy ha ma mar a raketa sem olyan lehetetlenul draga. -
llax #11 Amikor 30-40-50 millió volt egy, a LauncherOne kategóriás rakéta indítása és nem nagyon volt vetélytárs, akkor volt esély egy 20 éves Jumbo árát kitermelni. A LauncherOne koncepciója még ilyen időkben született. A Pegasus még ennél is drágább időszakban.
A LauncherOne ára nem azért 12 millió, mert megérné egy 700 millióból létrehozott rendszer 1-1 indítását ennyiért adni (évi néhány indítással 20+m áron, sokkal olcsóbban csak évi több tucat lenne kifizetődő). Hanem azért, mert azóta hasonló kaliberű, földről induló rendszereket fejlesztettek 100-200millióból és azok árával kell versenyezni. Ezek teljes fejlesztési költsége és kezdeti infrastruktúrája került annyiba, mint egy öreg Jumbo...
Csak viszonyításképpen:
Az itt tárgyalt rakétáknál ~100x nagyobb teherbírású Falcon Heavy fejlesztési költsége kb. 1,5 új vagy 2-3 öregebb 747-es ára volt...
Az első verziós Falcon 9 ÉS Dragon 1 fejlesztése együtt egy fiatalabb használt 747-es ára volt.
A majdnem azonos kaliberű, kellően nagy számú kereslet hiányában (!!!) mellőzött Falcon 1 kifejlesztése + verziótól függően 28...44 indítása együtt kitelt volna egy új 747-es árából.
A hasonló kaliberű (2/3-a) Electron rakéta fejlesztési költsége 100m volt, annyiért csak egy bontásra szánt 747-est kapsz.
Még így is jó buli a légi indítás??? -
Sequoyah #12 Hat akik a penztarcajukkal szavaznak ugy gondoljak hogy jo buli...
Egyebkent egy hasznalt Jumbo melyen 100millio alatt van. Foleg most, hogy ez a tipus nem tul nepszeru, es mindenki a kisebb, hatekonyabb gepeket keresi.
Es az inditasi koltseget nem tudom miert ignoralod ennyire. A Jumbot gyakorlatilag folyamatosan lehet reptetni, naponta akar tobb inditassal, es az elso 10km-t gyakorlatilag ingyen kinalva a tobbi rendszerhez kepest. Itt csak az a kerdes hogy hany megrendelo lesz. -
llax #13 Szavazásnál a többség dönt. Még a pénztárcával szavazók között is.
"A Jumbot gyakorlatilag folyamatosan lehet reptetni, naponta akar tobb inditassal"
Akkor nem lenne miről beszélni. Még havonta több indításnál is jó buli lenne. (csak nem 700 millió elköltésével fejlesztve...)
A gyakorlatban várható, évente néhány indításnál már más a helyzet.
Megint csak viszonyításképp:
A hasonló teherbírású, szintén repülőről indított Pegasus-ból 30 év alatt indult 44 darab... Utoljára 2019-ben, további (ismert) megrendelés nincs rá. Ez évi átlag 1,5 darab.
Az előbbihez képest nagyon olcsó, de közelítő teherbírású Electron-ból tavalyelőtt-tavaly évi 6-7 darab, idén vagy jövőre talán elérik a 10-et is.
A teljesen más ligában játszó, az előbbieknél 40-50x nagyobb teherbírású Falcon 9 legutolsó, 2018 májusától használt verziója (Block 5) kevesebb, mint 3 év alatt 49x repült... (verziótól függetlenül pont 3 év alatt 58x +3 FH) Igény lenne az előző kicsikre is, viszont fizetőképes kereslet főleg ez utóbbira van...
Utoljára szerkesztette: llax, 2021.01.22. 00:47:06 -
Sequoyah #14 Szavazásnál a többség dönt. Még a pénztárcával szavazók között is.
Nem, mert penztarcaval szavazas eseten csak bizonyos osszeg kell, nem pedig a rendelkezesre allo osszes penz tobbsege...
A gyakorlatban várható, évente néhány indításnál már más a helyzet.
Ez spekulacio. Nem tudjuk hany inditas varhato evente. Ne kovesd el azt a hibat hogy a multbeli megrendelesek szamat fixnek veszed hogy annyi varhato a jovoben is, csak olcsobb aron. Ha csokken az ara egy termektipusnak, akkor hajlamosak a semmibol megjelenni az eddig nem is letezo megrendelok.
Tobb tortenelmi pelda is van arra hogy egy termektipus ara 10edere csokkent egy forradalmi innovacio miatt, es ennek hatasara az igeny nem hogy a 10-esere nott, hanem egyenesen a 20xosara, es az osszes a termekre elkoltott penz megduplazodott. -
llax #15 Növekedés mindenképp várható, de tömegessé válás nem. Ahhoz 12 millió még mindig túl drága. Sok űreszköz várható ebben a tömegkategóriában, de azok többsége egy-egy konstelláció része (lesz), azokat sokkal gazdaságosabb egy nagyobb rakétával, csoportosan felküldeni.
A mindenféle egyetemi kísérletekhez ez túl nagy és túl drága.
Különösen, amióta a LauncherOne árának töredékéért kínálnak rideshare opciókat, a max terhet, amit vihetne, 1/6 áron is fel lehet juttatni SSO-ra... -
kvp #16 143 muhold egy inditassal (Spacex):
https://www.youtube.com/watch?v=uXcnyGHL8Vg
Havonta szeretnenek ebbol legalabb 1-et. Most 12 elero muhold inditrendszert hasznaltak egyszerre, igy jott ossze a 143 muhold. A raketanak ez volt az 5. utja es megint visszajott. Ezzel ki tud versenyezni arban? (kb. 35 ezer dollarra jon ki igy egy darab muhold) -
asgh #17 És 1.5-2 év múlva meg ott lesz a Starship, ami 800 db. Starlink műholdat tud majd pályára állítani, a kilövésenkénti összköltség pedig idővel lemegy 2-3 millió dollárig.
Nagy kérdés, hogy ha sikerül elérni ezt az árat, akkor az drasztikus piac bővülést fog eredményezni, vagy marad a jelenlegi megrendelői réteg és az űripar max. 2-3 cégre fog szűkülni.