9
-
#1
Miért nem a nagy hatótávút használják a közepes távokhoz is, minek kell kifejleszteni egy új gépet? -
fonak #2 A H-20 nem a B-1, hanem a B-2 típusra hasonlít feltehetően. -
fonak #3 Az egyik egy vadászbombázó a kép alapján, a másik stratégiai bombázó. -
t_robert #4 Na ja dereng, mikor a balkáni háborúban sikerült a szerbeknek(amúgy egy magyar üteg parancsnok vezetésével sikerült kilöni egy áthangolt régi rakétával) lelőni egy F-117-est akkor rögtön vett a roncs mintákból az oroszok, kínaiak és akinek megérte a pénzt a lopakodó technika. Persze a 90-es évek második felében egy F-117-es már nem a legújabb technika volt és alig pár év múlva ki is vonták már a hadrendből.(akkoriban már egy 13-15 éves technológia volt) De a roncsból származó anyag minták jó kiindulásnak bizonyultak a lopakodó technika fejlesztéséhez. Így gyémánt árban vették az anyagmintákat a gép boritásából és festéséből) Igaz kellett hozzá 20 év mind az oroszoknak és a kínaiaknak mire saját termék lett belőle.
Anyag technikailag nem lehet olyan boritást alkotni, ami egyforma hatékonysággal nyeli el mindn használt frekvencián a radar jelet.
Ezért is volt az első öböl háború idején, hogy mikor támadásba indultak német bázisokról az ameriaki lopakodó bombázok a kuvaiti és iraki célpontok ellen itt repültek át magyarország felett részben. Mivel szigorúan tikos volt a támadás. Persze értesítették a magyar államot, hogy el fognak felettünk repülni, de a titokvédelem miatt csak a hadügy és a legfelső vezetés tudott róla. Lent a légvédelmi és felderítő századok nem tudtak róla előr. Így mikor észleték nagy magaságban mégis csak a lopakodó gépeket ment a telefonálás, hogy valami foltokat látnak magasan az ország felett bár nem tudják mi az. Akkor közölték velük fentről, hogy ne foglalkozzanak a foltokkal tegyenek úgy, mintha nem volna ott semmi és pofa be. Az, hogy mi láttuk a lopakodó gépeket is valamilyen szinten az okozta, hogy ócska 30 éve radarjaink is voltak. Azok a nagy böszme lepkehálós izék az 50-es-60-as évekből. Akkoriban a radarok alacsony frekvencián és nagyobb hullámhosszon sugároztak. Azt a frekvenciát viszont nem nyelte olyan hatékonyan a radar elnyelő festék, mert a korszerűbb nagyobb frekvencián működő radarokhoz volt fejlesztve a festék.
Utoljára szerkesztette: t_robert, 2020.12.04. 12:19:08 -
Sequoyah #5 Az a baj az alacsony frekvencias radarokkal, hogy bar nem annyira hatekony a lopakodotechnologia ellene, viszont egyreszt ezek a radarok nagyok igy nem lehet repulore tenni oket, masreszt pontatlanok, szoval celravezetesre se lehet hasznalni.
Egyebkent az F-117 ma mar minden teren primitivnek szamit, szoval nem sokra mennek vele, es raadasul meg ha szereznek mintat barmelyik alkatreszbol is, a gyartastechnologia ismerete nelkul nem lehet csak ugy lemasolni. A Kinaiaknak rendelkezesre allt az Orosz hajtomutechnologia is, megis vert izzadtak a lemasolasaval. -
Montar #6 Ez az a bizonyos "know how". Az RD180-as hajtóművet mai napig kénytelenek megvásárolni az amik az oroszoktól az Atlas rakétáikhoz, mert egyszerűen képtelenek megfejteni a gyártástechnológiáját. Pedig ott pénz, paripa, fegyver, minden adott, hogy megfejtsék.. oszt mégsem.. . -
#7
Az RD-180 gyártástechnológiájának nagy része ismert a ULA előtt, mivel 1996-ban csak úgy jöhetett létre a szerződés, hogy a hajtómű 10 legfontosabb technológiáját átadják az oroszok, garanciaként, hogy az orosz gyártó esetleges csődje ne hátráltassa az amerikai indításokat. Elvileg képesek lennének gyártani, ezt a krimi incidens után fontolóra is vették (behozatali tilalom az orosz termékekre, orosz tiltás katonai felhasználásokra), de aztán a politika elintézte az RD-180-asok kereskedelmét asszem 2022-ig, és így olcsóbb, mint gyártó és összeszerelő létesítményeket átállítani a gyártásához.
Ráadásul azóta az amerikaiak jobb hajtóműveket kezdenek készíteni, kerozin helyett metánnal, nagyobb égéstéri nyomással és viszonylag olcsón, szóval ez a furcsa függés lassan megszűnik.
Utoljára szerkesztette: DrRadon, 2020.12.05. 22:41:47 -
t_robert #8 Na igen a radar technika folyamatosan abba az irányba halad, hogy egyre kisebb tárgyakat kell felderíteni. A legelső radarok hatalmas rádió tornyok voltak a csatorna partján lesve a német gépeket. voltak vagy 70-80 méteres tornyok. Mint ahogy az 50-es évek katonai radarjai is nagy 40-50 méteres lepke hálók voltak. Fizikai összefüggés van a használt rádió frekvencia hullámhossza és az antenna mérete közt. Alapvető fizika, hogy a biztos radarjelhez a céltárgy átmérőjénél fele vagy az alatti hullám hossz kell. A céltárgyak mérete egyre kisebb. Ma már tüzérségi és páncél törő lövedékeket kel biztosan felderíteni radarral. Egy mai korszerű tank amelyik aktív páncélzattal van felszerelve észlelni kell neki a rálőtt páncéltörő lővedéket. vagyi ha egy másik tank rálő pár kilométerről egy űrméret alatti páncéltörő lövedéket. (125 mm-es ágyúból lövik ki és maga a lövedék egy vékony karcsú tűhöz hasonlít talán 50-60 mm átmérőjű. ) az repól a tank fele észlelni kell a radarnak, hogy időben a lövedék képébe tudja robbantani a veszélyeztetett páncél részének kifele robbanó szelvényét, hogy becsapódás elött 1-2 méterrel megsemmisítse a lövedéket. el lehet képzelni. hogy egy pár centis lövedéknek mekkora a radar keresztmetszete szemből. ehez centi méteres hullámhoszokat kell már használ. egy 5 centis átmérőjű tárgyról nem lehet 2 méteres hullámhosszal radar viszhangot venni. Ahhoz 2,5 centi vagy az alatti radar hullámhossz kell. Úgyan ez a hatás okozza, hogy nem jön ki a mikrohullámú sütőből a mikrohullámú jel hiába egy lyukacsos fém lemez van az átlátszó ajtón. a kb 13 cm-es hullámhosszú hullám nem tud átmenni a kb 2 mm-es lyukakon. Így biztonságosan beleshetünk a lyukakon keresztül a mikrosütőbe.
Így a használt radarok hullámhossza is jócskán csökkent a növekvő frekvencia mellett. A lopakodó gépek radar elnyelő festéke meg ezekhez van kialakítva. Ezért simán lehet, hogy a korszerű radar nem vagy alig észleli a gépet, de az ócska régi elavult radar meg többet lát belőle Az F-117 nos tényleg elavult volt már. ki is vonták már a 2000-es évek legelején őket hadrendből. Mondhatnánk az első gyakorlati lakalmazás volt a lopakodó technólógiára még ha messze nem is olyan hatékony, mint a mai technikák. Na az akkor lelőtt gép roncsaiból szerzett anyag minták alapján próbálták analizálni az oroszok, kínaiak és még bárki aki hajlandó volt fizetni a szerbeknek. Aztán, hogy egy orosz vagy kínai lopakodó eszköz mennyi hatékony nem igen tudjuk. Vélhetően nem érik el az amerikai technikai szintet. Ráadásul ma nem állandó frekvencián sugárzó radarok is vannak, amelyek váltogatják a frekvenciát pont azért, hogy ha valahol egy frekvencián nem észleli a célt hátha egy másik frekvencián jobban lát. Ma akár egy másodperc alatt többször frekvenciát vált a radar. -
kvp #9 Jelenleg a kinai radar technologia az egyik legjobb. A svedektol (Eriscsson) megvasarolt katonai radarokra epitettek (kozosen) az 5G-s adotornyokat. (kb. 1 centis hullamhosszon dolgoznak) Raadasul miden kis konyv meretu antenna egyseg egy elektronikusan iranyitott sugaru adovevo, tehat csak a szoftvertol fugg, hogy adatot visz at tobb keszulek kozott ugralva a sugarral vagy nagyfelbontasu 3D-s radarkepet keszit a kornyezeterol (persze csak a szektorsugarzo fixen beallitott latoszogeben). A frekvenciat pedig egy adott tartomanyban tudniuk kell valtani, mert igy mukodik a cellularis technologia. Es ez csak a civil felhasznalasa a modern radartechnologianak. (az USA teruleten azert sem kapnak frekvenciaengedelyt ezek a rendszerek, mert utkozik a katonai es meteorologiai radarokkal, az EU-ban csak a meteorologusokat es az itt allomasozo jenki alakulatokat vakitja meg)