8
-
Sequoyah #1 Magyarukl tul sokan vannak mar San Franciscoban, es ezert szorulnak ki. Nagyon helyes, nincs ebben semmi problema. Van egy sor mas varos ahol az emberek szeretnenek ilyen jol fizeto munkat lapni, nem kell mindent egy varosba beleszszakolni, mert az csak megoli San Franciscot. -
Sydra #2 Az a baj a kalifornaiakkal, hogy amikor át költöznek más helyre, akkor ott is ugyanazokat a káros mintákat kezdik el kialakítani, mint ami elől elmenekültek. Nem tanulnak. 50 év és mindenhol Kalifornia lesz sátorvárosokkal, ürülékkel, meg drogosokkal. -
pakeszke #3 ez egy demokrata shithole
regota fullba toltak a kretent, hogy de jo fejek az elesettekkel es konkretan letrehoztak egy csovestanyat a belvarosban, kimondjak hogy a szar az utca kozepen az trendy meg bulika, a szegeny csoveskeket nem marasztaljak el, es persze megy a kretenkedes az injekcios tukkel, mert ok annyira progresszivak, hogy hat tamogatjak a kokszot
es ezt valahoogyan finanszirozni kellene, amire ugy tunik a cegek inkabb nemet mondanak
Utoljára szerkesztette: pakeszke, 2020.11.27. 22:11:29 -
TokraFan #4 Ó hogyne, igen, igen... -
fonak #5 Túlzsúfolt, túl magasak az ingatlanárak és valóban a demokraták csúcsra járatták az idiotizmust (ahogy az egész nyugati part). Sajnos persze a más államokba átmigrálók is viszik magukkal a ballibsi hülyeséget, és fordítják abba az irányba azokat az államokat is, ami Kaliforniát sikeresen szar hellyé tette. Így vitte el Biden Arizonát és Nevadát. -
Sequoyah #6 Ott tevedsz, hogy a Kaliforniaiak nem "menekulnek", hanem egyszeruen egy kevesbe tulzsufolt helyre akarnak koltozni. Kalifornia tul sikeres, es emiatt mindenki oda akart koltozni, ami alaposan megdragitotta a helyet. Nekik az egvilagon semmi bajuk a Kaliforniai eletstilussal, csak tul kicsi a hely. -
Sequoyah #7 Te valami szelsojobbos Facebook csoportbol tanulsz Kaliforniarol?LOL:D Mert latszolag meg soha nem jartal ott hosszabb idore hogy lathasd milyen is az elet ott... -
kvp #8 En mar jartam arrafele... Anno a 90-es evekben San Francisco meg egy egesz turistabarat varos volt. Meg nem jelent meg a tehnologiai szektor, mert meg eppen elfertek a szilicium volgyben. A varos akkor bontotta le a viadukton vezetett varosi autopalyat a regi hajoallomas elott (setalo ter es villamos csomopont lett helyette) es a szegenyek meg olcso allamilag tamogatott lakasokban eltek a varos deli reszen. (a Bay bridge lehajtojatol delre, a sziliciumvogytol eszakra) A tobbi szegeny pedig keleten, a hid tuloldalan Auckland-ben. Voltak drogosok, de nem az utcan, hanem az allami penzbol kivett szocialis berlakasaikban, az idokozben megszunt nehezipari dolgozok helyen. Na most a technologiai szektor szep lassan akkorara duzzadt, hogy az osszes magantulajdonu lakast kivettek, piaci aron. A korabban benne lako szegenyeket meg a tulajok kiraktak az utcara. De meg igy is gyakori, hogy egy-egy lakasban, emeletes agyakon aludva, kollegiumi korulmenyek kozott laknak a jolfizetett allasokban dolgozo mernokok. A helyi onkormanyzatok blokkoljak a hong-kongi lako felhokarcolositast a belvarosban, mert varoskep (es tenyleg kar lenne erte). A kerteshazas lakonegyedekben sem lehet tomb lakohazakat epiteni, delre meg ott van a sziliciumvolgy, joreszt mar telepakolva. A regi haditengereszeti es volt kikotoi raktaros reszen van par lako felhokarcolo, de azt meg joresz kinai (mainland china) befektetok vettek meg es ilyesztoen sok lakas all bennuk uresen, vagy evente par hetre lakottan. A szegenyek, akik a varosban eltek meg mindig ott elnek, csak most mar satrakban, meg a hidak alatt. Raadasul a laza szabalyozas es a jo idojaras miatt a kornyezo allamokbol is oda koltoztek. Mind San Francisco, mind Los Angeles tele van hajlektalanokkal. San Francisco-ban a belvarosban (Aucklandben a helyi bandak elzavartak/megoltek a tobbseguket), mig Los Angelesben a nem annyira gazdag tengerparti reszeken (a volt munkasnegyedekkel, mara joreszt gettokkal egy vonalban levo tengerpartokon, itt szerencsere toleransabbak a bandak is)
Miert lett ez ilyen? A san francisco-i varosvezetes nem szeretne elzavarni a technologiai cegek dolgozoit, de a varos mindenkie elv szerint a hajlektalanokat sem lehet buntetni vagy elzavarni. Raadasul a varos nem tud nekik lakast biztositani, mert a segelybol ma mar nem lehet berelni, allami lakasok pedig nincsennek, mert az nem lenne piacbarat megkozelites. Ma mar sok fiatal gondolja ugy, hogy el kellene venni az uresen allo lakasokat es felosztani tarsberletnek. Mivel ok is igy elnek, ezert nekik ez teljesen termeszetes. A technologiai ipar vezeto cegeinek jolfizetett alkalmazottairol van szo es egy berelt emeletes agy jut nekik estenkent egy tobbfos szobaban, havonta kb. annyiert amibol Texasban egy teljes kerteshazat berelhet az ember.
A techcegek azert mennek el mashova, mert akkor se tudjak hova rakni az embereiket ha fizetnenek erte. Ez persze azzal jar, hogy a kornyezo konzervativ allamok kapnak egy rakat embert akik hozzaszoktak a tarsberletekhez, hozzaszoktak az utcan lako hajlektalanokhoz es persze ugyanilyen ertekeket vallo politikusokat valasztanak maguknak. Ezek a politikusok pedig ugyanolyan gazdasagi es tarsadalmi viszonyokat hoznak letre mint ahonnan az uj lakok jottek. A jelenseg mellekhatasa, hogy a hatranyos helyzetu kisebbsegek (nem feher vagy keletazsiai rasszuak, szerhasznalok, stb.), akik az olcso megelhetes miatt eddig kenyelmesen meg tudtak elni, most gettokba kenyszerulnek, mert kiszoritjak oket a gazdagabb technologiai ceges alkalmazottak, a gettokbol pedig az utcara kerulnek a meg szegenyebbek. Ezt a folyamatot hivjak idegen szoval gentrifikacionak. Alapvetoen a gazadagabbak nagyszamu megjelenese lejebb loki a szegenyebbeket a letran egy-egy fokkal, mig a legalson allok az utcara kerulnek.
Ennek a jelensegnek a terjedese varhatoan az osszes amerikai nagyvaroson at fog menni (biztos demokrata tobbseget kialakitva), mikozben a konzervativ videk dontoen feher lakossaga rohamosan csokken. Maradnak a tulzsufolt nagyvarosok es a lakatlan, mezogazdasagi termelesbol kivont, visszavaditott teruletek. Azok a nagyvarosok, ahova nem er el az uj ipar penze (ipar 4.0 neven is emlegetik) pedig elneptelenednek, lasd Detroit, ahol a lebontott hazak helyet ujra atvette a telepesek megjelenese elott ott levo preri. A vegeredmeny par orias nagyvaros kialakulasa es a maradek foldteruletet vagy a termeszet vagy a nagyipari mezogazdasag veszi at.
A politikarol pedig csak annyit, hogy nem varhato hogy tobbet a republikanusok keruljenek hatalomra, mert a folyamat nem ebbe az iranyba mutat. Ha sikerul az uj valasztasi rendszert bevezetni es az elektori rendszer helyere lep az egyszeru tobbsegi rendszer (popular vote), akkor veglegesen a globalista ertekeket vallok kerulnek tobbsegbe, mivel szamszeruen eleve ok vannak tobbsegben mar most is (a szavazokon belul). Nem beszelve a valasztojogi reformrol, ami allampolgarsag helyett lakhely alapjan adna szavazati jogot, mint ahogy az EU-ban az EU-s parlamenti es a helyi onkormanyzati valasztason mar most is lakohely alapjan lehet szavazni. Igy akinek van zoldkartyaja, tartozkodasi engedelye vagy a menekultkerelme elbiralasara var, az is szavazhatna az amerikai valasztasokon is. (mint ahogy jelenleg is tehetik az EU-ban) Ez stabil 3/4-edes globalista tobbseget biztositana a kozeljovo tekinteteben.
A fenti valtozasok megnnyitnak a lehetoseget a transzatlanti integracio magasabb fokanak is, tehat egy egyseges kanadai-amerikai-europai egyesult allamszovetseg letrehozasanak, ahol mindenki szabadon mozoghat, vallalhat munkat es aktualis lakohelye szerint szavazhat az onkormanyzati valasztasokon, tovabba lakohelyetol fuggetlenul egyetlen kozos listara szavazhat a szovetsegi parlamenti es elnokvalasztason. Ennek letrehozasa az Atlanti ocean mindket oldalan tobb politikai csoport deklaralt hosszu tavu celja es a szavazatok tobbsege lathatoan tamogatja oket ebben.