21
  • Kryon
    #1
    Tipikus kormányzati bizottság... 16 hónapnyi papírtologatás után sikerült megállapítaniuk azt, amit eddig is tudtunk...
  • bdzsana
    #2
    Te miről beszélsz? Egy 450 oldalas doksiban részletesen vezettek le minden problémát, amit találtak és a lehetséges megoldásaikat. Az IT ipar jelentős változásat hozhatja a javaslatcsomag és mivel az USA IT nagyhatalom rohadtul nem mindegy milyen következményei lesznek ezeknek. De tök jó, hogy te otthon a fotelben a hasadraütve is meg tudnád hozni a szükséges döntéseket, hiszen nyilvánvaló...
  • intl #3
    a kapitalizmus onmagaban monopolisztikus. nem szetrombolni kell oket, hanem (ki)hasznalni: a jaradekvadaszatbol keletkezo extraprofit kokemeny megadoztatasa.
  • Kryon
    #4
    Következményei? Az USA nagyrészt épp a jelenlegi állapotnak köszönhetően IT nagyhatalom. Ha ezeket a cégeket most hirtelen megrendszabályoznák, akkor hátrányba kerülnének azokhoz a versenytársaikhoz képest, akik folytatják a jelenlegi gyakorlatot, mondjuk a kínaiak. Ezért nem fog történni semmi. A jelentésen majd szépen elcsámcsog a politika és a sajtó néhány évig, talán még néhány látszatintézkedést is hoznak, aztán lényegében minden marad a régiben. Készüljünk a cyberpunkra, mert most egyenesen arra tartunk. Talán 5 talán 20 év és a nagy IT cégek lenyomják a politikát, aztán majd ők megmondják, hogy hogy legyen. Én már nem hiszek a csodákban...
  • wkm
    #5
    Az önmagában nem sokat ér. Az árak kordában tartása és az innováció akkor működik, ha a piaci szereplők nincsenek monopol helyzetben, és nem lehetetlenítik el a nagyok a kicsiket. A kicsik amúgy is jelentős handicappel indulnak, piacgazdasági okok miatt, ezért védeni kell őket. Ez a társadalom érdeke, több okból is.

    A versenyhatóságokat azért hozták létre, hogy az egyes piacokon nehezítsék a monopol helyzetek kialakulását. Ezt kizárni nyilván nem tudják, hiszen természetes módon is monopollá erősödhet egy cég a különböző piacokon.
    Ha ez a helyzet alakul ki, akkor kötelessége a versenyhatóságnak vizsgálni a cég magatartását, és ha a versenyt és innovációt korlátozó hatása van a működésének, akkor államilag meg kell szüntetni a helyzetet, mert destruktív hosszútávon.
    A kapitalista piacgazdaságba ha nem építenek be ilyen korlátokat (ez kb a minimum), akkor kb elpusztítja önmagát. De lehet, hogy még ennek ellenére is.
  • wkm
    #6
    Nem kerülnének ezek a cégek érdemileg hátrányba egy "megrendszabályozás" következményeként. A kínai cégek is pont ugyanúgy nem lehetnek versenyt korlátozóak amerikai piacokon, mint a helyi nagyok. Anyagi értelemben lehet, hogy csökken a profit ezeknél a cégeknél, de az alacsony áraknak ez az "ára". Ez jó a fogyasztónak és a társadalomnak. A kínai állam támogatása a kínai cégek irányában meg pont nem eredményezi ezeknek a nagyoknak az ellehetetlenedését, bár torzítja a versenyt, de pl ki lehet zárni őket amerikai állami megrendelésekből őket (jelentős bevételeket szokott jelenteni), ezzel előnybe hozva olyan cégeket, akiket államilag nem tolnak. Egyébként ezek a jenki cégek egy esetleges regula hatására a profit jelentős visszaesésével is bőven rentábilis és versenyképes cégek maradnának. Az ominózus cégek olyan nagy készpénzállományon ülnek, hogy a hatékony befektetés és elköltés az egyik legkomolyabb problémát jelenti számukra.
  • pakeszke
    #7
    vegyuk az Apple peldajat
    tularazott fost adnak, oszt meg tartjak a markukat
    pl. egy fitness app szifonon valo engedelyezese miatt lenyulnanak 30% -ot, mert az nekik jar

    ez nem verseny hanem rabszolgasag
  • M2 #8
    A hivatali intézkedéseket mindig meg kell előzze egy-két tanulmány. Nem lehet arra hivatkozva paragrafust alkotni, hogy: "Kryon leírta az sg.hu fórumon...".
  • M2 #9
    A mondatokat nagy betűvel kezdjük és írásjelet teszünk a végére. A magyar nyelvben úgynevezett ékezeteket használunk. Tanulj magyar nyelvet!

    Túlárazott egy termék akkor, ha az eladott mennyiség nagyságrenddel kisebb, mint a legyártott mennyiség. Az Apple termékekre ez nem igaz. Tanulj közgazdaságtant!

    Nem az engedélyezésre vonnak le 30%-ot, hanem az értékesítéskor. A nagyobb rész, azaz a 70% marad a fejlesztőknél. A rabszolgatartó társadalmak egyáltalán nem így működtek. Tanulj történelmet!
    Utoljára szerkesztette: M2, 2020.10.09. 14:27:35
  • Sequoyah
    #10
    Oriasi kulonbseg van akozott hogy te valamit hiszel, vagy valami ervelessel le van vezetve, es tenyekkel alatamasztva.
    Az embereik "tudnak", de inkabb csak hisznek mindenfelet, amirol nagyon sokszor kiderul, hogy az ellentete igaz.
  • Sequoyah
    #11
    Nem, a monopoliumokkal eppenhogy megszunik a kapitalizmus. Kapitalizmus addig van amig van versenyhelyzet, es a piac nyitott arra hogy uj szereplok lephessenek be.

    De valoban vannak bizonyos szektorok, amik eredendoen monopolisztikus jelleguek. Vannak olyan szolgaltatasok ahol a "winner takes it all", csak a legjobbnak van helye. Senki sem hasznalja a masodik legjobb szocialis halot. Senkit nem erdekelnek a B sztarok.
    Viszont van kulonbseg akozott hogy pl a Facebook a legjobb szocialis halo, es ezert nincs hely egy masiknak, es akozott hogy a Facebook a hatalmat arra hasznalja fel hogy minden mas szolgaltatast is felvasaroljon...
    A Google kulonosen tevekeny ezen a teren Keresesben ok a legjobbak igen. Viszont hosszu sora van azon szolgaltatasoknak, amikben NEM ok a legjobbak, viszont felvasaroltak a konkurenciat hogy a sajat szarabb termekuket toljak az emberek orra ala. Rosszabb esetben nem is vasaroltak fel oket, csak a keresesi eredmenyek manipulalasaval kinyirtak oket.
    Na ezzel mi fogyasztok mar nagyon nem jartunk jol...
  • intl #12
    dehogy szunik, az a kifutasa :)
    megegyszer, sokkal egyszerubb ezeket kemenyen megadoztatni es infrastrukturat epiteni beloluk (ezzel ugyanis az atlagpolgar is joljar) mint jogszabalyokkal basztatni oket, amit a nagy cegek konnyen betartanak, a kicsik meg elvesznek benne. illetve ha az a cel, hogy kinojon vmi konkurencia a verseny jegyeben, rogton felvasaroljak, szoval megint ott vagyunk ahol a part szakad. az egesz univerzumban a javak eloszlasa roppant egyenlotlen. ez ellen felesleges harcolni. ezt ki kell hasznalni. pl azokat adoztatni akik nem erzik meg.
    Utoljára szerkesztette: intl, 2020.10.09. 16:44:40
  • wkm
    #13
    Az irreleváns, hogy melyiket könnyebb vagy nehezebb. A kapitalista berendelkezés hosszútávú működése megköveteli a korlátok beépítését, mert ellenkező esetben a "kifutása" gyors és közeli. Az, hogy az állam mit és hogyan fej meg, egy más tészta, de a rendszer támogatottsága a társadalom részéről szépen beszakad, ha a piacokat pár gigavállalat uralja kénye kedvére. A gigavállalatok feldarabolása, és adott esetben bedőlése kisebb kárt jelent, mint maga az, ha a lakosság jelentős része rendszerellenessé válik. Így ugyan egy ideig fenntartható, de túl sokáig nem, és jóval költségesebb, mint lerendezni azt a pár céget.
  • intl #14
    pont azert szakad be a tamogatottsaga mert nem erzi a tarsadalom hogy "epul-szepul".
    ne nevettes mar, szarnak ra hogy apple meg samsung huawei uralja a mobilpiacot, vagyhogy a google.

    oket az erdekli hogy "epul-szepul". ezekre a vallalatokra mint adoszedokre erdemes tekinteni akik beszedik az adot az allam helyett. amibol aztan epulhet infrastruktura, mert az allam meg qsspofabeaddidde. meg mindig jobban jarnak mint a darabolassal es nem erzik meg ok se hogy 10 v 5 mrd usd a negyedeves profit. de akkor se vonulnak ki ha csak 1mrd usd. az emberek idegeseg ha adokkal basztatjak oket szemelyesen.
  • wkm
    #15
    Szakadj el a konkrét példától, a szabályozás elvi alapjáról beszéltem. Egyébként tudtommal a mobil piacon nincs monopol helyzetben senki.

    Ha viszont _minden_piacot_ egy-egy multi ural (a kapitalista berendezkedés "végső stádiumában"), és mindent elkövet, hogy életképes konkurensek ne legyenek, akkor azon a piacon jóval kisebb számú kis és közepes vállalat marad. Mivel _arányaiban_ a kis és közepes vállalatok több embert foglalkoztatnak és összességében több adót is fizetnek, a hiányuk logikusan kisebb foglalkoztatást, nagyobb munkanélküliséget, alacsonyabb jövedelmeket, alacsonyabb életszínvonalat, kisebb befizetett adót, jóval magasabb árakat és sokkal lassabb fejlődést eredményez. Ezeknek a következménye az, hogy egy ilyen rendszerből szép lassan kiábrándul a társadalom. Szóval míg egy beszabályzott, kontrollált kapitalizmus jólétet is tud biztosítani, addig egy vadkapitalista rendszer a végére elpusztítja a jólétet.
    A beszabályzott kapitalizmus pedig az jelenti, hogy a nagyvállalatoknak néha rá kell lépni a lábára.
  • Kryon
    #16
    Persze persze, csak én már elég szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy történne valami előremutató, mert bár a téma régóta terítéken van, eddig sem történt semmi. Ezért én egyelőre indokolatlannak tartom a hurráoptimizmust. Nem bízom a politikában, ahogy abban sem, hogy a helyzet egyáltalán érdemben javítható és a mai hátrányok megszüntethetők az előnyök megtartása mellett. Az EU pl. szabályozottabb, de cserébe itt nem is alakultak ki az amerikaiakkal és kínaiakkal versenyképes IT-óriások. Szóval azt mondom, várjuk ki a végét... Nekem úgy tűnik, hogy a politika leginkább csak dumál, aztán ha esetleg mégis cselekszik, többet árt, mint használ.
    Utoljára szerkesztette: Kryon, 2020.10.09. 19:21:37
  • intl #17
    " ha a piacokat pár gigavállalat uralja kénye kedvére" samsung, huawei, apple,... ez par gigavallalat nem? de ha ez nem jo maradhatunk a dramnal: 3 db. fab litografia: 1db

    igazan jelentos fejlodest az allami alapkutatasok (darpabol nott ki a szilicium volgy kis tulzassal) adnak, mas nehezen, a kkvk meg fosok ebben.

    forditva ulsz a lovon. egy csomo kkv azert tud novekedni mert a google, meg az fb hirdetetesi rendszeret hasznalja. ha ez nincs, nekik is kampec. a kkv nem tud kifizetni egy index cimlapot. azert lettek hatekonyabbak mert lett oprendszer, ra office a picipuhanak koszonhetoen.

    johetsz itt elvekkel, de a " pareto torvennyel, a gyoztes minden visszel" szemben nem sokat ernek. beszanthatod a kuglit meg a facet, amazont is. a kkvk fognak rabaszni es mnki mert aremelkedes lesz. az h a hatekonysag no, es kevesebb emberre lesz szukseg, a szorakoztatoipar madj megoldja, meg vmi brutalis jaradekado amibol a versenykepteleneket feken lehet tartani. ne a hatekonysagot fogjuk vissza, hanem a hatrekonysag elonyebol adjunk vissza a tarsadalomnak.

    a kozszolgalaltasok szinvonalanak emelese meg mnki idegeire jotekonyan hat.

    olyan szabalyozasi kornyezet kell ami az elindulast segiti. pl az unios birosag zero rating dontese teljesen jo.
    Utoljára szerkesztette: intl, 2020.10.09. 19:48:26
  • Cat #18
    "beszanthatod a kuglit meg a facet, amazont is. a kkvk fognak rabaszni es mnki mert aremelkedes lesz."

    A négy nagy nagyon könnyen szétszedhető, eleve nem kellett volna egyes felvásárlásaikat megengedni. Például mi köze a Facebooknak, egy közösségi portálnak egy képmegosztóhoz, az Instagramhoz? Vagy a Whatsapp csevegőhöz? De ugyanígy a Google (egy keresőcég) simán elválasztható a YouTubetól, ami ugye egy videómegosztó. Teljesen más piacok, mégis emiatt lesz nyomasztó a mérete és befolyása az interneten. De a többi Google szolgáltatást is sorolhatnám, például a Waze navigációs szoftvert, ami számtalan navigációs céget tett tönkre (a magyar NavNGot is), mert ugyanúgy azt használják az emberek Androidról, ahogy az Explorert használták Windows alól a 2000-es években. Ugyanaz az árukapcsolás van meg náluk is.

    De talán még jobb példa az Android, amiben természetesen a Google az alapértelmezett kereső. Én értem, hogy az Alphabet holdingnak jó, hogy a cégei faszán egymást erősítik, de egyben kiszorítják a piacról a Binget meg még ki tudja hány céget, akadályozva a versenyt. (És nem az a megoldás, hogy a Binget is be lehessen rakni, hanem az egész mobilos operációs rendszert el kell választani a keresőcégtől.)
    Utoljára szerkesztette: Cat, 2020.10.10. 11:36:39
  • Kryon
    #19
    Szerintem a feldarabolás nem sokat változtatna a verseny szempontjából. Az egyes platformok külön-külön is uralnák a területüket, akkor is, ha nem egy céghez tartoznának. Egymással pedig nincsenek versenyben, mert különböző szolgáltatásokat nyújtanak. Miért (és hogyan) versenyezne egymással egy képmegosztó egy videómegosztó, navigációs szoftver, kereső, vagy közösségi oldal? A versenyt korlátozó valódi problémát, azt, hogy ezek a szolgáltatások kvázi monopolhelyzetben vannak a saját területükön szerintem inkább az emberi természet okozza. Azon pedig nehéz változtatni. Ki akarja a második legnépszerűbb közösségi oldalt vagy videómegosztót használni? A felhasználóknak (mivel nekik pénzébe nem kerül) a legkényelmesebb, ha egy platformra koncentrálódnak. Ezen semmilyen darabolgatás nem fog változtatni. A tudatos felhasználás/fogyasztás tudna esetleg azzal, ha a kisebbeknek is adna egy esélyt, de tudatos fogyasztóból/felhasználóból nem sok van. Szóval szerintem itt a valódi probléma a csordaszellem és nem az IT-óriások.
    Utoljára szerkesztette: Kryon, 2020.10.10. 12:11:28
  • intl #20
    igy van. ezek a cegek kovetkezmenyek es nem okok. a sajat teruleten monopol helyzetben levo innovacion feluli jaradekos profitot nyugodtan szenne lehetne adoztatni.

    ps: a bing egy fos. az elso jobb kereso mint a google letrejon, onnan nagyon hamar be fog zuhanni a kugli. jobbat kell csinalni mint a google, es nyert ugyed van.
    Utoljára szerkesztette: intl, 2020.10.10. 13:17:28
  • bdzsana
    #21
    De nem azok fognak egymással versenyezni, hanem képmegosztó a többi képmegosztóval, videómegosztó a többi videómegosztóval. A feldarabolásnak az a lényege, hogy egy szolgáltatás ne tolhassa a többi szolgáltatást.
    Vegyünk mondjuk egy Apple appot, ami előnyben van a többi appal szemben, mert egyrészt azt az Apple storeja sokkal jobban fogja nyomatni, előre lesz telepítve és 30%-os árelőnyben lesz hiszen neki nem kell fizetni ezt az apple adót míg az összes többinek kell.

    A feldarabolás az ilyen összefonódásokat hivatott megszüntetni. Egy cég egyik szolgáltatása ne nyomathassa a másik szolgáltatását, mert ezeknél a gigacégeknél ez durván torzítja a versenyt.