146
-
t_robert #1 soha nem mond azt, hogy soha.....
ahhoz képest, hogy 200 éve szekéren, hintón és lóháton jártunk, mint leggyorsabb közlekedési eszköz..... Ehhez képest nehéz megjósolni mi lesz 100-500-1000-2000 év múlva.... néha azt is nehéz megjósolni mi lesz 5 év múlva........ -
csicso82 #2 Egyetértek. De az tény, hogy ha tudnánk utazni pl. térváltással akkor sem biztos, hogy lenne értelme máshol élni hiszen az ember a földre lett "kifejlesztve" tehát az itteni:
24 órás napciklus váltakozás, a hőmérséklet, páratartalom, gravitáció, levegő, légnyomás, a szél sebessége, a felszíni sugárzás (a légkör sokat felfog) a víz, a tápanyagok, bioszféra stb. ez mind-mind szükséges.
Jelenleg két dolgot tudok elképzelni:
1. vagy találunk egy kb. tökéletes bolygót ahol lehet ugyanilyen élet akkor ott akármikor elkezdődhet a kolonizáció
2. ilyen bolygót nem találunk csak olyat aminek az erőforrásait ki lehet használni és esetleg csúnyán fogalmazva a földi szemetet,veszélyes hulladékot át lehet ide szállítani és itt a környezetszennyező bányászat, kohászat működhetne a földre csak a kész termékek mennének
Tehát a föld egy szinte teljes egészében "lakó" bolygó lenne egyéb funkció nélkül mert az olyan munkák, amik szennyezőek másik bolygókon lennénk ami alkalmas a bányászatra vagy egyéb munkára de lakhatásra nem ott csak időlegesen a munkavégzés idejére költözne ember.
Utoljára szerkesztette: csicso82, 2019.10.21. 09:38:17 -
#3
"Szerinte ez még a legközelebbi példányok esetében, vagyis néhány tucatnyi fényév távolság kapcsán is szinte lehetetlen, hiszen az is komoly eredmény lenne, ha a Marsot az elkövetkező 50 évben, a Jupiter pályáját pedig néhány száz év alatt érnénk el."
Igazából a technológia alapja már ma is rendelkezésre áll ehhez. Szal érdek kérdése az egész. A 60-as, 70-es évek sci-fijei úgy képzelték, hogy a népességrobbanás+erőforrások kimerülése fogja erre rákényszeríteni az emberiséget.
A népességrobbanás elmaradt (ma a borulátó jóslatok szerint vagy 40 Mrd-an kéne lennünk), a várható csúcs népesség (max 10 Mrd fő) ellátására viszont a Föld megújuló erőforrásai úgy nézki elégségesek, a nem megújulók viszont évszázadokig, talán évezredekig is elegendőek.
Nincs hova sietni.
Ja, hiszen klímakatasztrófa van, bocs elfelejtettem. Természetesen minmeghalunk!
Helló Gréta!
XD -
M2 #4 A népességrobbanást hagyományosan háborúkkal kezeljük.
Az erőforrások kimerülése meg végleg zsákutcába tolna minden űrmeghódítsa törekvést.
Kolonizálásnál első a robotgyártó robotok kiküldése, aztán pár száz (ezer?) évig dolgoznak egy-egy bolygón, majd időzítve odaér a pár milliós embriógyűjtemény.
Az, hogy felcsücsülünk egy űrhajóra és úgy kolonizálunk, elég merész elképzelés. -
#5
Az azóta kifejlesztett dolgoknak semmiféle természettudományos gátja nem volt. Jelenleg semmiféle olyan technológiai megoldás nem ismert, amivel a Marsra gyorsan el lehetne jutni, nemhogy csillagközi utazásra.
A térhajtómű és egyéb hülyeségekkel, aminek természettudományos háttere sincs más lehet fárasztani, engem nem. -
#6
Ez is téveszme. Még a II. vh sem állította meg a népesség növekedését a világban. -
#7
Miféle borulólátó jóslatok szerint? -
Archenemy #8 "A népességrobbanást hagyományosan háborúkkal kezeljük."
Nem, ez nem így van, a háborúban meghaltak az a töredéke az összes embernek, ha nézegetsz ilyen népességi statisztikákat, a háborúk vagy minimálisan, vagy egyáltalán nem látszanak befolyásolni azt. Az egyetlen dolog ami tényleg "hatásosan" redukálta az emberiség létszámát, az a pestis volt. -
Gravitoni #9 A fő probléma nem is a távolság és az eléréséhez szükséges sebesség elérése , hanem az amit HanS olo is megmondott már : hogy "belerohanunk egy aszteroidába és akkor aztán jóéccakát"
Nagy sebességű űrhajót már talán lehetne is csinálni , technikailag ezzel nincs gond ma már, de egyfelől a gyorsuláshoz is (és a lassuláshoz is) évek kellenek, mert a gyorsulás megviseli az emberi szervezetet (tartósan nem visel el csak pár G-t) és akkor fénysebességig (közeli sebességig) évekig tart felgyorsulni, majd onnan visszalassulni, ráadásul ekkora sebesség mellett pár elég egy porszem vagy pár molekulányi darabka és gyakorlatilag ledarálja az egész űrhajót ütközéskor. És akkor aztán jóéccakát.. -
Archenemy #10 Igen, de még a más bolygók "kiasználása" is csak akkor működhetne, ha brutál olcsón lehetne odamenni meg visszajönni. Nem éri meg vasat bányászni a Marson, mikor lehet a Földön is töredék pénzért. Nem tudom ki számolgatta, de asszem itt olvastam valahol, hogy ha kb. csiszolt gyémántok hevernének a Mars felszínén, és csak oda kéne menni és felvenni és visszahozni, na még az SEM érné meg.
Igazából a Földön is van egy csomó nyersanyag, csak a kitermelésük egyszerűen nem rentábilis. De az űrhajózással súlyosbított kitermelésnél bármi sokkal jobban megéri.
A "népességrobbanás kezelésére" (ha van ilyen, és kell ezt kezelni) szintén nem alkalmas, mivel attól, hogy odaviszel párezer embert a Marsra havonta, itthon még termelődik pár tízmillió ugyanennyi idő alatt. És akkor itt van még, amit említettél, hogy az emberek a Földre vannak optimalizálva, nem más bolygókra. -
#11
Egy klímával rendelkező vízes bolygón a víz fizikai tulajdonságai viszonylag stabilan, széles sugárzási tartományon belül beállnak a mi általunk is elviselhető hőmérsékletre. Gyak a víz 3 fázisa olyan rendszert valósít meg önszabályozó módon, mint egy autómatikus hűtő-fűtő klímaberendezés, amit 24 fokra állítanak. Ez a páratartalom kérdését is megoldja nyilván.
A nyomás tartományt az emberek viszonylag széles tartományban trudják elviselni.
Szóval az általad említett feltételek nagyrészét egy vízes, bolygó biztosítja.
A sugárzás már más kérdés, amivel az a baj, hogy pár milliárd év alatt, ha nincs megfelelő védelem, akkor a víz bomlását előidézve, a könnyű hidrogén egyszerűen elszökik a Föld nagyságú bolygókról. A Föld minden esetre hihetetlenül védett az ionizáló sugárzással szemben. Valójában 1000%-ig az elméletet leellenőrizve ma sem ismerjük az ezt biztosító földi mágnesesség pontos forrását.
Egy fénysebesség kb. 10%-ával haladó űrhajó, ami nukleáris meghajtással még talán biztosítható 100 éven belül elérheti a környező csillagokat. Mondjuk 12 fényév sugarú körben ez kb. 20 csillagot jelent, azonban még ilyen gyakorlatilag minimális távolságban sem biztos, hogy mindet ismerjük. A fel nem fedezett kistömegű, halvány csillagokkal, barna törpékkel együtt ez a szám talán 50 körüli is lehet! -
lonvard #12 Saját bolygón milliószor kivitelezhetőbb feladatokat sem tudunk megoldani, mint egy másik bolygóhoz való elutazás, és aztán lakhatóvá tétele. Saját házunk táján rakjunk előbb rendet, aztán lehet ábrándozni. Egy műanyagszennyezést nem tudunk korlátozni, de már terraformáljuk a Marsot, mi? -
Gravitoni #13 Az a gond, hogy most a példánál maradva a fénysebesség 10%-ánál már nemigen lehet kiszámítani, hogy mikor mekkora darabkák fognak szembejönni, még akár a naprendszerek közti térben is előferdülhet 1-1 öklömnyi, neadjisten még nagyobb tárgy és azért 30ezer kilóméterenként bizony még a naprendszerek közti "ritka" térben is sajna előferdülhet , amit 1 másodperc alatt tesz meg az űrhajó, így gyakorlatilag >100% az esélye annak , hogy atomjaira fog hullani az űrhajó ilyen sebesség mellett. kvázi borítékolható. És nem kell oda élőlény se hogy ne élje túl, még a robotokból se sokminden maradna... ami azért drága mulatság ahhoz, hogy dollártrilliárdokból olyan szerkezeteket építsünk, hogy a naprendszer szélefelé csak ledarálgassuk őket.. -
#14
Ha csak a fénysebesség 10%-át akarnád elérni 1G gyorsulással, az kb. 833 óra lenne. Ez azt jelenti, hogy kb. azt az erőt éreznéd mondjuk egy ülésben, amit a hátsódon ülve. Ilyen folyamatos gyorsulás mellett a kérdés az, hogy mennyire lenne fenntartható az emberi lét.
Ledarálni sem darálná le. Csak simán keresztül menne a hajón, ha a hajó annál puhább.
Egy lövedék mozgási energiája, ha nem nyelődik el az emberben, akkor keresztülmegy rajtad és csá, nem dob meg, mert az energiájának töredék részét adja át, a penetráció visz el valamennyit. Ez űrhajó esetén is igaz.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.21. 11:52:35 -
#15
Én számolgattam, de gondolom más is.
A teljes Apollo program költsége kb. 100 mrd USD volt ma és amit visszahoztak az embereken kívül az 400 kg holdkőzet volt.
100 mrd USD/400 kg = 250M USD/kg.
Brutális.
Amiről álmodoznak egyesek. Ha annyira olcsón tudnánk űrutazni, hogy mai földi bányászati ár lenne, akkor az olyan fejlett technológiák tételez fel, hogy kb. azt csinálunk a Földdel tisztán és olcsón, amit csak akarunk. Ergo nincs racionalitása kolonizálásnak...
Szép dolog a sci-fi, de ne akarjunk rá való életet építeni, mert a fizika közbeszól...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.21. 11:55:32 -
#16
Hát kb. -
Gravitoni #17 Ja , bőven elég ahhoz hogy lyukat üssön az űrhajón, bőven sok még egy lyuk is rajta ! :)
És akkor még csak a kis darabkákkal számoltunk, nemhogy a nagyobbacskákkal.. szóval sajna ez nem nyert... igaza van abban, hogy jelenlegi technológiánkkal még a robotokkal való megközelítés se igen várható több tízezer évnél hamarabb.. -
#18
Tudjuk azt korlátozni, csak leszarjuk. Mondjuk a Mars kolonizálást meg terraformálást is. :D -
M2 #19 "Ilyen folyamatos gyorsulás mellett a kérdés az, hogy mennyire lenne fenntartható az emberi lét."
Mármint az 1G-ről beszélsz? Ami szinte teljesen a földi gravitációs értékkel egyező? Vajon meddig fenntartható az emberi lét a Földön? -
#20
Ha a földdel nem bírunk el,majd biztosan sikerülni fog egy másik bolygón! Na persze...Túl sok a szakember... Kérdezzenek meg egy okos parasztot,minden kérdésükre válaszolni fog. Ja bocsi nem jó,mert az az átlagemberek érdekeit nézi!
Utoljára szerkesztette: barret, 2019.10.21. 12:23:28 -
M2 #21 Egy szóval sem említettem, hogy a kezelés sikerrel járt volna. Jó fajfenntartási ösztönnel a férfiakat küldjük háborúba. -
#22
Kicsit túl sok a sci fi film. Úgy tűnik, hogy az igazán nagy objektumok az űrben rohadt ritkák. Még a Naprendszerben is, ami a csillagközi térhez képest sok nagyságrenddel sűrűbb, lényegében csak az ekliptika síkjában vannak szikladarabok ma tudásunk szerint. Azon kívűl gyakorlatilag porszemcsék vannak. Ha az űrhajó meg a pornál keményebb, akkor nyert ügyed van.
Tehát az igazi kérdés az, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy pornál vagy gáznemű anyagnál nagyobbal találkozzál.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.21. 12:51:51 -
#23
"Ha az űrhajó meg a pornál keményebb, akkor nyert ügyed van"
.. azért ez sebesség kérdése is. -
Gravitoni #24 Az univerzumban még a galaxisok közti nyílt térben is köbdeciméterenként átlag egy proton (ionizált hidrogén atom) van.. naprendszerközti terekben ennél jóval nagyobb az átlagos sűrűsége az anyagnak, ilyen sebesség mellett már az egyetlen atommal történő találkozás is végzetes, mert a tömeg a sebesség négyzetével egyenlő. És 30 ezer kilóméter per másodperc sebességnél már nem az a kérdés hogy fogsz-e találkozni egy atommal, vagy néhány százzal összekapcsolódva pl. egy homokszem méretű tárggyal ami lukat üt az űrhajóba, hanem csak annyi a kérdés, hogy ez hány másodperc után következik be...
Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.21. 13:57:21 -
Gravitoni #25 Fénysebesség tizedével tartó 40 évi utazás után a legközelebbi csillagrendszerbe is , ha meg is érkezne valaha a robotűrhajó, ahhoz képest a szőrszita az egy egységes tárgynak tekinthető hermetikusan lezárva. -
#26
Igen, ez így van. -
#27
Tömeg a sebesség négyzetével egyenlő....? Mivan....? Ha a relativisztikus tömegnövekedésről beszélsz, akkor ez nagyon epic fail. 10%-nál ez csak 0,5%. Elhanyagolható.
Tessék.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.21. 14:13:15 -
M2 #28 Annyira, hogy jelenleg ötletünk sincs arra, hogy ezt milyen eszközzel lehetne megoldani. Még a természetből sem tudunk példát venni (mint mondjuk az ilyenkor előszeretettel előráncigált repülés esetében), mert eddig annyit látunk, hogy ilyen sebességű/energiájú ütközés mindent szétdob. Talán ha tolunk magunk előtt valami kis pár km-es légkört... -
Gravitoni #29 Nincs itt semmi epic fail, gondolj csak a naprendszeren belül vagy a naprendszerközti térből érkező , ehhez a sebességhez képest "VÁNSZORGÓ" nemhogy 30 EZER, hanem ennek mindössze az ezred részével közlekedő pl. focilabda nagyságú tárgy le tud dózerolni itt a földön egy kisebb kerületet... de minimum jópár háztömböt.. ezerszeres sebességnél ezred akkora tárgyis ugyanezt a pusztítást viszi véghez, magyarán úgy ahogy mondom: egy porszem méretű tárgy ami kellően kemény, pl. vas-nikkel vagy hasonló összetételű szemcse, amiből 30 ezer kilóméterenként azért jócskán akad, sajnos szitává luggatná az egész űrhajót, nem véletlenül van virsli alakja a naprendszerközti terekből érkező aszteroidáknak, azért mert a hosszú utazás során a nagy sebesség mellett , ami még mindig ezred akkora mint az általunk a példában használt sebesség, szana-de-széjjel koptatja az aszteroidákat. -
gombabácsi #30 nem lesz ürmeghodiccsa? juj, ilyet nem szabad mondani, tabu!
XD -
#31
Protonnak töltése van. Akkor legyen töltéssel rendelkező előtét a hajó elején, ami taszítja a protonokat... -
#32
Jaj, jaj, jaj...
Lövésed nincs a fizikáról.
1. Nem focilabda méret
2. A Földnek van légköre...
Több időt nem is pazarolnék a kommentedre. -
Gravitoni #33
Ez a meteor kb. focilabda nagyságú a becsapódás pillanatában , kb. 30 km/ sec a légkörbelépési sebessége, és az becsapódási sebessége is ~>2 km / sec szó sincs EZER kilóméter per szekundumokról , ahol olyan robbanás lenne hogy az űrhajóból több százezer köbkilóméteres körzetben másodperceken belül minden atomjaira hullana... -
#34
Ez akkora fake videó, mint az állat, mert ez egy reklám volt. A focilabda méretű meteorok nem érik el a földet így.
Szerintem ezt most fejezd be, mert láthatólag noob vagy. Ennyit sem tudsz kideríteni és képes vagy elhinni, hogy ez igazi.
LOL LOL LOL
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.21. 14:43:19 -
Gravitoni #35 Hogy ne érnék el a földet , tunguzka meteor, stb.. sajna néha sok kilóméter átmérőjűek is elérik amik globális kihalásokat okoznak.. a nyílt űrben pedig sajna 30 ezer kilóméterenként akad egy-egy ilyen is és a kérdés csak annyi hány másodperc után találkozol egy ilyennel, de 40 év alatt 10000% az esélye hogy atomjaira kutterolva érkezik meg az űrhajó a legközelebbi csillagrendszerbe is. Ez a videó sem fake, hanem igazi Isteni nagy szerencséjű volt hogy egyáltalán túlléték ezt. -
Sydra #36 Annyit már elkezdhetnénk mai technológiai szinten is befektetés jelleggel, hogy kilőnénk párezer űrszondát a környező földszerű bolygókra, hogy megfertőzzük őket a saját mikroorganizmusainkkal. Lehet párszáz évvel előbbre hozná a terraformálásukat. -
#37
A Tunguszka sem érte el a földet a modellezések szerint és szétrobbant a levegőben.
Ez sem.
Nézegesd ezt is.
Mondom, LÖVÉSED nincs a témáról. Akkora baromságokat beszélsz csoda, hogy nem roppan bele a fórummotor.
És ezek Földön azért okoznak károkat, mert van légkör. Az űrben nincs.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.21. 14:54:45 -
Gravitoni #38 Inkább te beszélsz akkor hülyeségeket hogy leszakad az ég.. a meteorbecsapódások TÉNYSZERŰEK.. és rajtad kívül senki sem vitatja őket, és nem a levegő miatt hanem a nagy sebesség miatt ütnek, Az űrben is szana-szét lyuggatják az űrhajót, meg az űrhajó belsejébe lépve és az ott lévő szintén LEVEGŐVEL (is) érintkezve olyan robbanást okoznak, hogy ahhoz képest a Hirosima meg a Nagaszaki robbanás, az egy kis pukkantás volt.. atya-gatya ... ezer kilóméter per másodperc ? öcsém, az olyan mintha a CERN gyorsítót hazavágnád a fél svájci alpok helyén egy kráter maradna ... gondolozzál már egy kicsit 
Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.21. 15:01:06 -
#39
A meteorok nagy része elég a légkörbe. Te meg olyan hülyeségekkel jössz, hogy futballdba meg linkelsz egy reklámot, hogy lásd ezt történt.
Bocs, mentem röhögni. -
Gravitoni #40 A nagy részük elég és a másik részük meg becsapódik. Ide a földbe, meg a 30 ezer kilóméter per szekundummal haladó űrhajókba előszeretettel csap be fél percenként ... és tök mindegy hogy van-e vagy nincs levegő