4
  • NEXUS6
    #1
    Na most kimenne és megnézik, hogy mit baxtak el a HAARP-pal.
    XD
  • NEXUS6
    #2
    Szerintem a Crew Dragon eleve egy koncepciós/konstrukciós hibával küzd.
    A visszatérő kapszulák egyik lényege, hogy amennyire lehet egyszerűek és biztonságosak legyenek. pláne, ha többszöri felhasználásra tervezik őket. -270-től +3000 fokig kell ennek az eszköznek bírnia a gyűrődést. Ez azért kihívás egy esetben is.

    Erre ők beleraknak 8 hajtóművet, meg jó pár kiló mérgező és korrozív hajtóanyagot, oxidálószert, amelyeknek pont az a lényege, hogy nem kell indítani a reakciót, mert összekeveredésre azonnal beindul, robban. És csodák csodájára pont ez történt a teszten.

    A korábbi teljesen rakétás elképzelést is dobták, és ernyővel tér vissza. A mentő funkciót egy áttervezés után a jól bevált szilárd hajtóanyagos mentőtorony is biztosíthatná. Ettől kezdve indokolatlan a veszélyes rakétákat a kapszulába építeni, pláne, hogy valódi funkció nélküli felesleges tömegként cipelik magukkal a kapszula teljes élettartamán.
  • ostoros
    #3
    Jól látom, hogy a felső képen épp a légkört szívják el az űrgolyhók?
  • llax
    #4
    Minden űrhajó visszatérő egysége rendelkezik fedélzeti hajtóanyaggal és egy rakás hajtóművel. Ez USA oldalon hagyományosan hidrazin + NTO, az oroszoknál H2O2.
    (a műszaki egység leválasztás utáni irányba állás-tartás és légköri fékezés közbeni finomabb pozicionálás céljaira)

    A Dragon 2 annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy van további 8, sokkal nagyobb tolóerejű hajtómű is, amihez sokkal több üzemanyag kell és azt a hajtómű készenlétbe helyezésekor sokkal nagyobb nyomás alá kell helyezni. A kockázat nem új, csak nagyobb. (csak felszálláskor van "élesítve", egyébként csak a Draco kormányfúvókáknak szükséges, jóval kisebb nyomás alatt tartják a hajtóanyagot - ha jobban belegondolsz, másoknál is van bőven kakaó a fedélzeten a repülési idő majdnem egészében, csak azok a tartályok fél méterrel odébb kezdődnek)

    A 8 SuperDraco hajtóműnek és a sok üzemanyagnak a leszállás lett volna az elsődleges célja, ebből adta magát, hogy egyben lehet ez a mentőrendszer is. (+a tervezés idején rendelkezésre álló F9 képességeibe még nem fért volna bele egy mentőrakéta - a mostaniba kettő is beleférne, ha eldobnák az 1. fokozatot) A történetben valahol a NASA is hibás, sokkal korábban is szólhattak volna, hogy nem mennek bele a hajtóműves leszállásba. A kezdeti koncepciót még el is fogadták így...
    Ha kezdetektől nem számolnak hajtóműves leszállással, akkor talán a mentőrendszer esetén is valami más irányba indulnak el.

    A Boeing sem mentőrakétát használ a Starliner-hez, ráadásul nem is vállalták a mentőrendszer "in flight" tesztjét, a NASA elfogadja a szimulációt is. (felszállás közben az a rendszer is nagy nyomás alá helyezve, "élesítve" utazik) Ez is érdekes...

    A NASA "saját" Orion-ja hagyományos mentőrakétát használ, annak idén végezték a mentőrendszer "in flight" tesztjét, de ejtőernyő nélküli makettel. Egyre jobb...
    Utoljára szerkesztette: llax, 2019.10.22. 22:45:07