65
  • Kelta
    #1
    az új orosz "csodafegyver"
    vicces...
  • szivar
    #2
    Na, már megint kezdődik a kinek nagyobb a p*cse elnevezésű játék.
  • lac coo
    #3
    Nem értek hozzá...de minek ? Ha ugyanakkora, ugyanazt tudja mint egy vadász akkor minek ? :D
  • Neocortex
    #4
    Értékes/drága a pilóta
  • lac coo
    #5
    ennyire ? Nem hiszem... Valami ujabb orosz szuperfegyver ami aztán még a nulszériáig sem jut el ...
  • Sequoyah
    #6
    Es csak meg dragabb lesz, mert mar igy is pilotahiany van. A legitarsasagok jobban fizetnek. Es az emberi pilotaval el is kell szamolni, kevesebb moralis problemat jelent ha egy csapat dront vezetunk halalba...

    Es potencialisan tobbet tud egy embernel, nincs ~9g maximum terheles amit a vas boven tudna, de a pilota elajul.
  • llax
    #7
    A morális részhez tartozik az is, ha mondjuk egy óvodát repít a levegőbe, akkor elég azzal védekezni, hogy a szoftver még fejlesztésre szorul...
  • Sequoyah
    #8
    Inkabb az, hogy ha egy pilota odaveszik valahol, akkor az a cimlapon van (legalabbis a vilag civilizalt felen), ha egy dron veszik oda az meg inkabb csak a labjegyzetben.

    Ez elsore jol dolognak hangzik hogy embereleteket kimelnek vele, de a valosagban csak lejjebb viszik egy tamadas belepesi kuszobet, es sokkal konnyebben veszik ha meg kell tamadni valakit, mert kevesebb elszamolando dolog van az adofizetok fele.
  • esztyopa
    #9
    Hát ez szuperkirály!
    Mostantól fotelból irthatjuk az emberiséget. Jobb.mint egy videójáték.
    És hogy a hullák valódiak?Ez még királyabb./és ráadásul nem tudnak lelőni. Szuper *isten -mód*,és még moddolni sem kell/
    Jó játék lesz.Nem?
    De a legnagyobb teljesítménye az emberiségnek még egy kicsit várat magára
    ...az ember nélküli Föld megteremtése...
  • Oliwaw
    #10
    Az amerikai filmek nem a valóságot ábrázolják, ne higgy nekik. (eltaláltam a civilizált felet ?)
    Ha bármit is számítana, hogy hol jelenik meg, akkor ezeknek a fele sem lenne:

    Az USA 45 utáni háborúinak listája:
    Koreai háború (1950–1953)
    Libanoni válság (1958)
    Disznó-öbölbeli invázió (1961)
    Dominikai polgárháború (1965–1966)
    Vietnámi háború (1965–1973)
    Második shabai háború (1978)
    Libanoni békefenntartók (1982-1984)
    Grenada amerikai megszállása (1983)
    Panama amerikai megszállása (1989–1990)
    Öbölháború (1990–1991)
    Szomáliai polgárháború (1992–1995)
    Haiti megszállása (1994–1995)
    Boszniai háború (1994–1995)
    Koszovói háború (1998–1999)
    Afganisztáni háború (2001–2014)
    Iraki háború (2003–2011)
    Ocean Shield-hadművelet (2009 –)
    Líbiai intervenció (2011)
    Az Iszlám Állam elleni háború (2014 –)

    Az oroszoknál ugyanúgy nem számít.
  • defiant9
    #11
    Az USA közvélemény igenis egy komoly nyomásgyakorló tényező, ezért is kell már precíziós támadásokat vezetniük mert a médiában bemutatott égő kórház után a képviselők email fiókja megtelik elégedetlen választópolgárok üzeneteivel.
    Napalmbombák elől meztelenül menekülő kislány
    Ami 50 éve volt az már nagyon nem az ami a ma van, hiba egy kalap alá venni. Seq jól írja. Ma már nincs szőnyegbombázás és a civil veszteségek mellett a saját fiaik elvesztését is küszöbszint alatt kell tartani. Két ellentétes hatás érvényesül, egyrészt a technológia csökkenti a veszteségeket, párhuzamosan a közvélemény is egyre kevesebbet tűr el. Diktatórikus rendszerekre természetesen más szabályok dominálnak.
  • Oliwaw
    #12
    Ugyan ugyan, a "szavazópolgár" -nak azt adnak be amit akarnak (pl. az állítólagos tömegpusztító fegyverek kapcsán índított háború, vagy pl. Trump hatalomra kerülése, aki egyértelműen tagadja a klímaváltozást (és nem is akar ellene tenni semmit, holott egyértelműen látszik hogy az USA -ra káros hatással lesz)). Azt hiszem ti nagyon naivak vagytok (ami szintén káros).
  • lac coo
    #13
    A szavazópolgárnak valóban könnyen beadnak bármit, legalább is a felének, ( mint idehaza a birkák...) , de azt aztán rohadt könnyen adják be, ha amerikaiak vesznek oda...
    Néha gondolkodj a nagy ruszkibarátságod mellett is !

    Lehet emlegetni 50 évvel ezelőtti dolgokat, mikor még szines tv is alig volt a földön, és lehet emlegetni ruszkik dolgait napjainkban ...
  • defiant9
    #14
    "azt adnak be amit akarnak"
    Ki lenne az aki beadja? Rengeteg kormánykritikus újságíró van az USA-ban akik nem abban látják a Pulitzerhez vezető karrierívüket hogy kiszolgálják a kormánypropagandát. Ma meg már az internet is tele van mindenféle irányultságú influencer-el, ez nagyon nem az a világ ami mondjuk Észak-Koreai közmédia. Sajnos mi épp nem ebbe az irányba tartunk, és a zsebdiktátor is inkább putyini vagy kínai modellben szeretne lubickolni.
  • Kelta
    #15
    Remélem nem zavar hogy ennek jó része kamu marhaság

    Pl a boszniai meg "jugó" háború. az NATO művelet volt..
    a 91-es öbölháború meg vagy 80 ország részvételével folyt ENSZ jóváhagyással, még mi is részt vettük benne..
    Líbia 2011 az meg EU művelet volt, inkább francia meg olasz,
    többi jó része is kamu, vagy erős csúsztatás
    "iszlám állam" ellen nem háború volt, mert az nem egy ország hanem egy terror bűnöző szervezet,...
    Amiket felsoroltál azokban sok sok más ország is részt vett..gőzöd sincs a valóságról
    Utoljára szerkesztette: Kelta, 2019.08.20. 11:52:53
  • ostoros
    #16
    Ja, NATO művelet. :) Hát így mindjárt más. :D
  • Kelta
    #17
    Pontosan, teljesen más..
  • Oliwaw
    #18
    Te félreértesz valamit, én nem csipázom egyiket se (valamint kurvára nem csipázom a direkt félreértelmezőket (pl. háromnegyed az a fél))
  • Sequoyah
    #19
    Vietnambol komoly balhe volt. Az Iszlam elleni haborubol is komoly balhe volt, a demokratak bukasahoz is koze van.

    A listadrol van 1-2 haboru amit annak idejen a kozvelemeny tamogatott, pl a 9/11 utani hangulatban, de a tobbit mind komoly ellentuntetesek kisertek, foleg az elobb emlitetteket, aminek kovetkezmenyei is voltak.
    Es ha ezen tuntetesek 50%-ban az Amerikai eletek pazarlasa ellen folytak, akkor az Amerikai eletek kockaztatasa nelkul csak meg nagyobb szabad kezet kapnak.

    Persze ennek semmi koze Amerikahoz, a legtobb orszag ugyanigy mukodik, csak onnan tobb az informacionk.
  • 0Fritz
    #20
    "Lehet emlegetni 50 évvel ezelőtti dolgokat, mikor még szines tv is alig volt a földön, és lehet emlegetni ruszkik dolgait napjainkban ..."

    Ezt a mocskos náczi hollókoszt tagadást. Jön majd az ájvék, ha ezt a zsidók meglátják.
  • NEXUS6
    #21
    Hmmm. Ez az egész egy kicsit tyúk-tojás problematika.
    Mi a nagyobb érték? Az élet, vagy az áldozat, azaz élet feláldozása?
    A liberális gondolkodás szerint az élet, a konzervatív szerint az áldozat.
    Ebből következik, hogy a háborúkat a konzervatívok kezdik és a liberálisok fejezik be. Bármilyen (akár mondva csinált) okból a saját fiaink, vagy az ellenséges ország polgári lakosságának áldozata a háború kezdetekor elfogadható. Majd ahogy valami miatt megerősödnek a demokraták, változik a média alapvető hangvétele és az emberek "egyszercsak" máshogy gondolkodnak, "felismerik", hogy az előző kormányzat hogy megtévesztette őket.

    Az áldozatok minimalizálása ilyen szempontból nem emberbaráti célt, vagy a hatékonyság növelését szolgálja, hanem hogy a demokraták minél kevesebb fogást találjanak az aktuális kormányzaton, ha közeledik a választás.

    A kérdés fel sem merülne persze, ha az amcsik egyáltalán nem kezdenének háborúkat. De pont a fenti politikai/értékrendszer teszi ezt lehetővé. Akkor meg miért is ne használnák ki?
  • NEXUS6
    #22
    Persze tegyük hozzá, hogy egy diktatórikusabb vezetés sokkal tisztábban játszhat, nem kell ez a dupla értékrend, simán bármikor manipulálhatja a médiát és úgy állíthatja háború pártivá, vagy ellenessé a közvéleményt, ahogy akarja.
  • Krokoliszk
    #23
    A pilótanélküliség legnagyobb előnye az, hogy homogén szintű képzettséggel rendelkező légierőt tudsz emelni amennyiben a technika rendelkezésre áll. Ha kész a software semmilyen kiképzés vagy szinten tartás nincs szükség hozzá.

    Ehhez képest egy emberekből álló légierőben minden pilóta kicsit más stílusban repül, még a képzés ellenére is. Igazi ász pilótákat képezni csak a tehetségesebbekből lehet 5-10 vagy több év alatt. Egy átlagos vagy átlagon aluli pilóta ezt a szintet jelentősen alulmúlja.

    A bevetés sikeressége illetve a túlélés esélye pedig exponenciálisan nő a képzettséggel.

    A másik nagy probléma pedig, hogy háború alatt a pilóták bizony fogyni fognak. Újonc pilótákkal láttuk mire voltak képesek a német légierőél a 2. vh végén. Ehhez képest a gépeket ismét amennyiben a technika rendelkezésre áll bármekkora veszteség mellett lehet pótolni.

    Nyilván amíg az AI nem képes jobban elvégezni a dolgát mint az emberek addig ez annyira nem érdekes, de amint ez így lesz..
  • Kelta
    #24
    nagyon messze az idő mikor a szoftver jobb pilóta lesz mint egy emberi képzett harci pilóta
    egyelőre ezeket is földről irányítja egy pilóta..
  • NEXUS6
    #25
    Volt pár éve, hogy egy szimulátorba beültették az egyik legjobb pilcsijüket az amcsik, meg ráeresztettek egy jövőbeli harcidrón képességeit utánzó szoftvert.

    Már akkor a drón nyert! ;)
  • defiant9
    #26
    "Hmmm. Ez az egész egy kicsit tyúk-tojás problematika.
    Mi a nagyobb érték? Az élet, vagy az áldozat, azaz élet feláldozása?
    A liberális gondolkodás szerint az élet, a konzervatív szerint az áldozat."
    A legnagyobb veszteséget okozó amerikai polgárháború is alapvetően a liberális/demokrata észak rabszolgatartás ellenessége miatt robbant ki(a tényleges háborút közbülső feszültséget gerjesztő események után végül a konföderáció megalakulása indukálta). Valahol ez volt az első demokrácia exportja az USA-nak, de ez még a határokon belül. A délszláv háborúban is a demokrata Clinton elnöksége alatt bombázták a szerbeket etnikai háborús bűnökre hivatkozva, bár technikailag ez NATO koalíciós akció volt, de nyilvánvaló hogy az USA ereje kellett a megindításához és a megnyeréséhez is.

    "Ebből következik, hogy a háborúkat a konzervatívok kezdik és a liberálisok fejezik be"
    Ez sincs így. A szovjet-kínai határkonfliktust vagy Kínai–indiai háború -t pl. ki kezde/fejezte be?

    "Az áldozatok minimalizálása ilyen szempontból nem emberbaráti célt, vagy a hatékonyság növelését szolgálja, hanem hogy a demokraták minél kevesebb fogást találjanak az aktuális kormányzaton, ha közeledik a választás."
    Nem szétválasztható a kettő. Az amerikai polgárok nem nézik jó szemmel a civil áldozatokat sem a saját fiaik elvesztését, így ez egy humanitárius teljesítendő cél. Azt a háborút nincs is értelme elindítani amiben kórházakat, iskolákat bombázna az USA vagy óriási vérveszteséget szenvedne el mert elvesztené amiatt mert gyorsan leállítanák a civil tiltakozások.

    "A kérdés fel sem merülne persze, ha az amcsik egyáltalán nem kezdenének háborúkat."
    Más kezdene bele, mindig lehet addig feszíteni a húrt hogy kirobbanjanak a háborúk. Az USA jellemzően a saját érdekei/értékei oldalán lép fel. Ennek van gazdasági színezete, van ideológiai is, és biztonság stratégiai is. Kim-et pl. nem támadták meg de ha tovább lövöldözi a rakétáit a japánok feje felett akkor ennek is eljöhet az ideje, ez az utóbbi kategóriába esik, de a diktátor leverése(a sanyargatott nép felszabadítása) egyben jól kommunikálható liberális cél is.
  • Kelta
    #27
    Nekem azt mondta egy pilóta, a szimulátor, bármennyire is jó, nem az élet..
  • ostoros
    #28
    "A legnagyobb veszteséget okozó amerikai polgárháború is alapvetően a liberális/demokrata észak rabszolgatartás ellenessége miatt robbant ki(a tényleges háborút közbülső feszültséget gerjesztő események után végül a konföderáció megalakulása indukálta). "
    Ez nyilvánvalóan nem így volt. A rabszolgatartás sokad rangú kérdés volt. Egyes északi államokban is volt rabszolgatartás egyébként. Az igazi ellentét gazdasági természetű volt. Délen ültetvények amik sok olcsó élő erőt kívántak, északon farmok és iparosodottabb területek (ott a sok élő erőt gépekkel jobban lehetett helyettesíteni).
  • defiant9
    #29
    "Az igazi ellentét gazdasági természetű volt"
    Valóban, de a felszínen/végső kérdésként akkor is a rabszolgákhoz való viszonyulás volt. A déliek akarták a rabszolgatartást az északiak nem, az ideológia ami mögé fel tudtak sorakozni az emberek ilyen nagy szánban mindkét oldalon, nem a vámtételek kérdésében. Nem egy tiszta ok volt, de a rabszolgatartónál kb. mindenki liberálisabb a világon, és ez a különbség a mai napig megmaradt, a konföd zászló ma is egyfajta rasszista szimbólum, mögé állnak be a 'white supermacy' hirdetői.
    „A déli államokban van egy beágyazott, északellenes érzés, hogy letiporták őket a polgárháborúban" – mondta a déliek és a zászló viszonyáról a CEU-n amerikai tanulmányokat oktató Littvay Levente. Azonban szerinte bármennyire is azzal érvel valaki, hogy az államok jogairól van szó a zászlóvitában, a háttérben mégis a rabszolgatartás, a feketék elnyomása állt a polgárháborúban, és a kettőt nem igazán lehet elválasztani egymástól.
  • VolJin
    #30
    Egy évtizedig folyt a délszláv öldöklés és az európai államok hol diplomáciáskodtak, hol ENSZ-bohóckodtak, hol vádlóan mutogattak az USA-ra, hogy nem csinál semmit.
    Egy évtized után az USA lépett, és vége lett az öldöklésnek egy nap alatt. Bár megjegyzem, pont akkor, amikor a négy háborúból kettő véget ért. Szlovénia úgy két hét alatt néhány tucat áldozattal megúszta, és a Jugoszlávia egyben tartása helyett a Nagy-Szerbia lett a cél. A horvátoknak sikerült visszafoglalni a területüket, miután a szerbek Boszniában lettek aktívak. Ott a horvátok is bemocskolták magukat, és az egy három oldalú háború volt. A koszovóiak viszont nem alkottak önálló tagköztársaságot, csak kisebbséget alkottak egy kis területen többségként. Nekik igazából nem járna egy önálló állam. Nem is lettek elismerve, gyakorlatilag egy ENSZ által békefentartott szerbiai terület, Szerbiától független kváziállamként.
  • Sequoyah
    #31
    Ez igy nem igaz, ez nagyon kozvetlenul is a rabszolgasagrol szolt. Eleinte megelegedtek volna a status quoval, tehat a deliek maradhatnak a rabszolgasagnal, eszakon meg nem lesz es pont. Aztan az ujonnan belepo allamok kerdesenel elakadt a dolog...
    Ugyanugy, ahogy ma is a "deliek" oszinten nagyon be tudnak ragni ha a fegyvertartast akarjak szabalyozni, fuggetlenul attol hogy hogyan megy a gazdasag.

    Gazdasagi annyiban volt, hogy nyilvan a deliek feltettek a megelhetesuket, ami a rabszolgak nelkul osszeomlott volna.

    Egyebkent gazdasagilag eppen hogy a rabszolgasag fenntartasa lett volna logikus, hiszen a deli foldek igy olcso nyersanyagot szolgaltattak az eszaki ipar szamara...
  • ostoros
    #32
    Mondd csak, az, hogy nem konföderációs , északi államokban is volt rabszolgatatás, elsiklott neked?
  • ostoros
    #33
    Az északiak a rabszolgatartást nem akarták, de nem a rabszolgák kedvéért és üdvéért. Az abolicionizmus még északon sem volt akkora befolyású, hogy ezt elérhették volna. Az északiak azt gondolták, hogy nagyobb pénzt hoz, ha munkásként dolgoztatják a feketéket, mint ha rabszolgaként tennék.
    Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a felszabadulást követően ugyanúgy négerek dolgoztak a gyapot földeken, mint addig, csak bérért. Kevesebb bérért, mint amennyit volt tulajaik költöttek korábban ruházásukra, etetésükre és lakhelyeikre. Mindez 50 évig így volt, és csak az első világháború miatt emelkedett a bérük e fölé a határ fölé, mivel kellett a haditermelés miatt a munkáskéz, a fehér férfiak meg épp Európában kirándultak.
  • Sequoyah
    #34
  • ostoros
    #35
    "Egyebkent gazdasagilag eppen hogy a rabszolgasag fenntartasa lett volna logikus, hiszen a deli foldek igy olcso nyersanyagot szolgaltattak az eszaki ipar szamara... "
    Mint utóbb kiderült, az északiaknak volt igaza, a szabad néger olcsóbban dolgozott, mint amibe rabszolga eltartása került, és még őrizni sem kellett.
  • Sequoyah
    #36
    Ha ez igaz lenne, es penzert foglalkoztatni oket jobb voln a anyagilag mint ingyen, akkor a deli rabszolgatartas eltorleset gazdasagi fellendules kovette volna. De ehelyett gazdasagi osszeomlas kovetkezett, amit maig nem hevertek ki.
  • ostoros
    #37
    Na ugye. Vesd össze szépen a rabszolgatartó államokat a konföderációs államokkal. Már megint tévedtél.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.08.26. 20:05:31
  • Sequoyah
    #38
    Mit "naugye"? Ez egy animacio ami nem teged igazol, nezd vegig...
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2019.08.26. 20:05:53
  • ostoros
    #39
    Pedig ez pontosan így igaz. A fellendülés elmaradása más okokra vezethető vissza, konkrétan arra, hogy az északi államok fújták a győzelem után a passzátszelet, és a déliek gazdasági érdekei pedig nem élveztek prioritást. Nahát, a vesztest megbünteti a győztes, mily meglepő... A dél olcsó nyersanyag szállításra lett kényszerítve az északi gyárak számára. Néhány évtizeddel ésűbb az USA ugyanezt kezdte el csinálni és folytatta is évtizedeken keresztül - a Dél-Amerikai államokkal szemben.
  • ostoros
    #40
    Nem, marhaságot beszélsz. Mint mondtam, több rabszolgatartó állam is NEM csatlakkozott a konföderációhoz, hanem az unió része maradt. A kis animációd ezt nem mutatja, de ezek TÖRTÉNELMI TÉNYEK.