200
-
Zulu12 #1 Ültessenek fákat :D -
#2
Végre kinyithatnak a bezárt szénerőművek, lesz mit elégetni 
-
#3
Hát ez mind szuper. Csak ugye egy-két apró, fizikai törvényeken alaupó problémácskát látok. A szenet/fosszilis energiahordozót eddig is azért égettük és égetjük most is, mert hogy elektromos energiát nyerünk belőle (plusz közlekedés). Namost ugye a cikkbeli eljárás ennek megfordítottja, azonban ugye a termodinamika törvényeit ismerve, az entrópiára is tekintettel kijelenthetjük, hogy még a katalizátorok felhasználásával is több energia szükséges a folyamat megfordításához, mint amennyit nyertünk az egésszel.
Szal honnan a büdöslóf@szból lesz ehhez áramunk, eccerűen fogalmazva! ;) -
#4
Atomenergia. Ja, hogy az fúj, ellenség sok barom szemében... -
TokraFan #5 Nem rossz elképzelés ez...energiát más módon is lehet hozzá biztosítani, akár még megújulókból is (bár az energiaszükséglet pontos mértékéről nincs szó a cikkben), vagy ahogy már írták, atomenergiából simán megoldható. -
#6
Aha. Az elvek teljesen okésak, mint a cikkbeli technológiáé is. Csak hát azok a fránya realitások ugye, jelenleg az energiatermelés (elektromos+közlekedés) 80-90%-a fosszilis forrású világviszonylatban, az atomé, meg 10% alatti.
Ha most átállítunk minden erőművet a zatomra és az energiatermelésnek mondjuk 10%-át erre a fenti technológiára fordítjuk, akkor mennyi idő alatt is vonjuk ki a környezetből a szenet? Mondjuk 500-1000 év? Nagyságrendileg.
Az mondjuk tökéletesen irreális, hogy a köv 100 évben átálljunk 90% atomra úgy tűnik. Sem gazdaságilag, pénzügyileg nem lehetséges, sem a politikai szándék sem a szükséges szakember gárda nincs meg hozzá és az eddigi képzési rendszert tekintve nem is nagyon akar senki nukleáris technológiával foglalkozni a fiatalok közül, amikor lehet web dizájner, marketinges, pénzügyes, vagy vlogger esetleg egy celeb a VV-ben.
A zatom már vagy 50 éve nem trendi. -
Sequoyah #7 Komolyan nem tudtal rola, hogy nem csak fosszilis energiahodozok leteznek?
Egy ilyen eszkozben az a plane, hogy BARHOL fel lehet epiteni a vilagon, mert az extra CO2 nem marad a kibocsajtas helyen, hanem szetoszlik a fold legkoreben. Ugye ez volt eddig a nagy hatranya...
Szoval semmi akadalya annak, hogy kinezzuk a vilagon a legjobb helyet arra hogy olcson megujulo energiat termeljunk, csak eddig nem volt ertelme mert nem volt fejlett gazdasag a kornyeken ami felhasznalja. Fel lehet huzni a sivatag kozepen a naperomuveket, vagy Afrika tavoli videken egy nagy folyon/vizesesen egy vizeromuvet, es ott helyben kapasbol felhasznalni. Nem kell szallitani, nem kell kapacitasingadozasokkal szamolni, mert mindig fullra lehet jaratni. De akar le is lehet kapcsolni karbantartasra, es senkit nem fog zavarni. Nem zavar ha epp nem fuj szel vagy nem sut a nap, mert sosem a pillanatnyi termeles szamit, hanem a hosszutavu kiatlagolt eredmeny.
Gyarkolatilag a megujuloknak az egyik hatranyaval sem kell szamolni ilyen felhasznalasi modban. -
#8
Ettől a megújózástól a falnak megyek. Minden ipari folyamat alapja a stabil energiaellátás, amit a vízerőművet leszámítva semelyik megújuló nem képes adni. Ergo erre építene bármilyen ipari folyamatot nettó kreténség, nem tudsz.
Szóval, de akadálya van. Eleve olyan erőművet akarsz letenni, ami PROFIT termelésére is csak úgy alkalmas, hogy dotálják az árát és kötelező átvétel van és más balaszíroz, hogy stabil legyen a grid. Németországban, az átlagos ipari áram ára az, hogy a lakossági áram ára háromszorosa a magyarnak.
Erre te hogyan képzelsz el brutálisan szar hatásfokú CO2 visszaforgatást és ki fizetné? Amikor 35 HUF/kWh áron, 0 karbantartással 10 év felett van 1100 kWe/USD beruházási költségű szélerőmű megtérülése?
Komolyan mondom, hogy a falnak megyek attól, amikor számok nélkül nekiállnak egyesek spekulálgatni. -
mizar1 #9 Nagyon aranyos, hogy ilyenkor gőzt eregető kéményeket mutatnak elrettentő illusztrációként. -
Sequoyah #10 Elolvastad egyaltalan amit irtam? Nyilvanvaloan nem, mert akkora baromsag ez a valasz toled...
Mifele energiastabilitas kell a CO2 visszaforgatashoz? Meg mifele profit? Ki mondta hogy ebbol profit lesz? Nyilvanvalo hogy ez egy koltseg lesz az emberiseg szamara, amit kapunk cserebe az pedig a tisztabb levego, nem pedig penz. -
mizar1 #11 Ökörség arra energiát fordítanunk, hogy kivonjuk a légkörből a szenet.
-
#12
Abszolút egyetértek. Zéró realitása van egy ilyen projektnek.
És még tegyük hozzá, hogy a legnagyobb környezetátalakító, romboló az pont a vízi erőmű. Egy nagyobb tájegységet totálisan átalakít, élővilágot, lakosságot mindent befolyásol.
És nézzük általánosan. Azt csináljuk, hogy a technológia által okozott hatást egy még dúrvább környezetátalakítással kompenzáljuk? Igen ez egy nagyon trendi zöld duma. De pl. nézzük, hogy a fitoplanktonok mennyisége az 50-es évektől úgy a felére esett az óceánokban. Szal mintha minden erdőt, minden egyes fát kiirtottunk volna a szárazföldön!
Vajon mennyire ez az oka a CO2 növekedésnek, hogy kiiktattuk a legnagyobb CO2 nyelőt a rendszerből????
És nem visszaállítjuk ezt a kapacitást, hanem még nagyobb környezetátalakítással válaszolunk. A környezetre ez milyen hatással lesz? Megmondom, kiszámíthatatlan és megjósolhatatlan. -
#13
Ki fogja pénzelni a projektet? Te?
Ki fog hadsereget felállítani és fenntartani, hogy az afrikaiak ne hordják szét az egész kócerájt? Ki fogja logisztikát kiépíteni? Hogy fogja ez egyáltalán bárkinek is megérni? -
#14
:D
Valami vizuális szemléltetéssel csak kell élni, hogy az emberek átérezzék a környezet rombolást. Az a gáz ezzel az egész környezetvédelemmel, hogy olyan primitív a marketingje, mint egy szép új szovjet traktornak az 50-es években.
Ha a képviselők, akik a 60-as 70-es 80-as években alakultak át hippikből megélhetési politikusokká nem állnának mögé mindenki leszarná az egészet. Csak azóta persze az egészből egy kiba jó üzlet is lett, az állam észnélkül szórja a hülyeségekre a pénzt, meg gyak mesterségesen torzítja a saját cégek felé vele a piacot. Lásd az EU autógyártásának kinyírása a dízelbotránnyal. -
ManfredMacx #15 Pont nem rég beszéltük meg, hogy kötelező átvétel nincs.
Kötelező átvételi ár van (ahol van). -
mizar1 #16 Én szkeptikus vagyok továbbra is, ami a széndioxid szerepét illeti ebben. -
ManfredMacx #17 Vannak olyan feladatok, amelyeket az állam finanszíroz, mert hasznosak a társadalom számára, pl. a lakossság tájékoztatása arról, hogy mire készül Brüsszel és Soros. -
Sequoyah #18 Persze hogy en, ki mas? Ennek nyilvan adopenzbol van realitasa, mint minden mas hasonlo projectnek. Ezt ugy mondod, mint ha nem leteznenek adobol fizetett kornyezetvedelmi projectek mar most is...
Nem is ertem hogy ez miert kerdes egyaltalan...
Persze mindennek csak akkor van ertelme, ha egysegnyi energiabefektetessel valami ertelmes mennyisegu CO2-t lehet kivonni a levegobol... -
Sequoyah #19 Tekintve hogy a szen-dioxid szerepe tudomanyosan bizonyitott, ez nem szkepticizmus hanem csak tudatlansag.
Vita abban folyik hogy:
- Milyen kovetkezmenyei lesznek a jovoben (szeles a skala onnan hogy a novenyek meg jobban kiviragzanak odaig hogy Venusz-szeru 500 fokos forrosag lesz a foldon es minden kipusztul...)
- Mit tudunk tenni ellene (errol szol a cikk)
- Akarunk-e tenni valamit ellene, vagy emgelegszunk azzal hogy ma epp minden oke meg, mi meg mar ugyse elunk mire barmi komoly tortenhetne...
-
Sequoyah #20 Vajon mennyire ez az oka a CO2 növekedésnek, hogy kiiktattuk a legnagyobb CO2 nyelőt a rendszerből????
Meg jo hogy meg tudjuk kulonboztetni a frissen keletkezett CO2-t a millio eves fosziliak elegetese altal felszabaditott CO2-t az izotopok segitsegevel, es ezert pontosan tudjuk hogy a CO2 novekedest az utobbi szamlajara irhatjuk...
Szoval a tobblet CO2 az nem a termeszetes CO2 el nem nyelesenek koszonhetjuk...
Persze a fitoplanktonok eltunese az minden bizonnyal tetezi a problemat, sot akar eppen ez lokheti tul a fenntarthatatlansag hataran... Van errol valami referenciad egyebkent? Szivesen olvasnek tobbet rola.
-
#21
Ipari folyamat. Az ipari folyamat 0-24 órában működik. = kurvára nem fogod te ezt "megújuló" erőforrásokkal táplálni és értelme is közel 0, mivel az egésznek van hatásfoka. Azt figyelembe véve negatív CO2 mérleg közelében lennél. -
#22
Eddig is lököttnek tartottalak, de ez viszi a pálmát. -
Sequoyah #23 Ezzel egyaltalan nem magyaraztad meg, hogy miert kene 0-24ben stabilan mukodtetni egy CO2 atalakito folyamatot. Senki nem fugg tole, annyit jaratjak es akkor amennyit akarjak. Jarathatjak nappal es lakapcsolhatjak ejszaka ha akarjak, vagy mas eromuvek hulladekenergiajaval jarathatjak, es amikor nagy az energiaigeny akkor lekapcsoljak.
Ez egy tokeletesen rugalmas felhasznalasi mod. NEM KELL 0-24 oraban jaratni.
mivel az egésznek van hatásfoka
Igen, nyilvan minden olcsobb minden ha 100% hatasfokkal csinaljuk, de ettol maximum csak dragabb lesz a folyamat... -
ostoros #24 És az elkészült szenet majd jól...
.
.
.
elégetjük.
-
mizar1 #25 Hát azért olyan tudatlan nem valék. :)
Az tény, hogy ha melegszik a Föld, akkor növekszik a széndioxid mennyisége a légkörben. Többek szerint ez következmény, nem ok. Magam is így gondolom. Ettől függetlenül örüljünk, hogy nem a jégkorszak felé tartunk, az sokkal nagyobb csapás lenne. Bár még ez sem kizárt. -
#26
Látom nem érted....
Az, hogy mennyibe kerül az erőmű telepítése az egyben indikátora is a lábnyomának. Amikor üzleti célból telepíted, akkor profit kell. Akkor 10 éves megtérülés felett van.
Namármost mennyi a hatásfoka ennek az inverz CO2-őzgetésnek? A saját telepítésének CO2 lábnyomát egyáltalán kihozná ez a megoldást úgy, hogy a termelés még nem is stabil?
Pislogok, hogy mennyire alap gondolatokat kell magyarázni. -
mizar1 #27 A kutatók szerint sokkal több széndioxidnak kellene lennie a légkörben. Fogalmuk sincs, hová a fenébe lesz több mint egyharmada. (Jó kétszáz év alatt nőtt egy decit köbméterenként az arány). Ráadásul a legújabb leletek bizonyítják, hogy évtizednyi időtartam alatt is voltak nagyobb globális változások a múltban. Ezt csak azért írom, mert szokott érv lenni az, hogy ilyen gyors emelkedés, (1 fok globálisan 150 év alatt!) korábban nem volt. De volt. Még gyorsabb is. -
#28
Kérlek mutasd meg az adatsort, ami bizonyítja, hogy volt gyorsabb ennél. -
mizar1 #29 Majd holnap megkeresem azt a dokumentumfilmet, amiben ezt láttam, és hallottam. -
#30
Hát mivel a hidegebb és melegebb klímájú időszakok váltakozni szoktak, ezért feltehetően jégkorszak felé is közeledünk, csak előbb még melegszik az átlaghőmérséklet... :D Maga a felmelegedés okozhat (vagy okoz) olyan eltolódásokat a rendszerben, ami lehűléssel jár. -
mizar1 #31 Azt hiszem ebben, vagy ennek második részében volt. Ha mégsem, akkor elnézést, rosszul emlékeztem. Holnap alaposabban utánajárok. https://youtu.be/QyP8aB_afxU -
mizar1 #32 Nagy szerencsénk van, hogy a Napunk ennyire stabil, alig ingadozik egy százalékot. Vizsgálni kellene a tenger alatti hasadékok, vulkánok hatását is a tenger hőmérsékletére, mert ez is okozhatja a jelenleg észlelt csekély melegedést. Lehet, hogy egy ideje nagyobb aktivitás van. -
Sequoyah #33 Nem kene magyaraznod, ha megtanulnal olvasni.
Rajtad kivul mindenki masnak nyilvanvalo, es en explicit le is irtam, hogy ennek az egesznek csak akkor van ertelme, ha egy bizonyos hatasfokot eler, es nem trilliardokba kerul masfel tonna CO2 kivonasa. A cikket eredmenyezo kutatasnak is az a celja, hogy egy jo hatasfoku folyamatot hozzanak letre.
Ha szeneromuvel hajtjuk meg az egeszet akkor tuti nem fog kijonni a matek, mert gyakorlatilag egy orokmozgo analogiaja lenne. De megujulokkal mar pozitiv lesz a merleg, kerdes csak az hogy mennyire. -
ManfredMacx #34 Nem gondoltam volna, hogy az iróniát külön jelezni kell egy ekkora blődségnél. Na majd legközelebb. -
Sequoyah #35 Persze volt ilyen, peldaul globalis katasztrofak idejen, mint peldaul meteorbecsapodas, vagy orias vulkankitores eseten. Es ezek globalis kihalasi hullamokkal jartak.
Nem hiszem hogy barmi ilyet at akarunk elni akkor sem, ha termeszetes oka lenne...
Vizsgálni kellene a [...]mert ez is okozhatja a jelenleg észlelt csekély melegedést
Honnan veszed hogy nem vizsgaltak? Hogy a fenebe ne vizsgaltak volna a nap meg a vulkanok hatasat, meg ugy altalaban MINDENT aminek a leghalvanyabb koze lehet barmifele eghajlatvaltozashoz?
Nana hogy vizsgaltak. Es a vizsgalat vegen bebizonyitottak, hogy donto reszben az eber altal legkorbe juttatott CO2 a ludas.
Amugy pedig ez a par fok meg veletlenul sem csekely. Csekely persze ha a szobad homersekleterol van szo, de a globalis klimanak 1-1 fok is sokat szamit, 4 fok pedig pedig peldaul a kulonbseg a jegkorszak es mai klima kozott.
-
#36
Azzal sem, mert mint mondtam NEM TUDSZ azokkal ipari üzemeket működtetni, csak a grid részeként.
A faszom teli van már ezzel a trendi, totálisan agyatlan megújulózással -
#37
Persze, kezdésnek ajánlom a wikit.
"A fitoplankton szervezetek fotoszintézis útján veszik fel a szükséges energiát, emiatt a fénygazdag felső vízrétegben kell tartózkodniuk, az adott óceán, tenger, tó vagy más víztest eufotikus zónájában. A fitoplankton teszi ki a Föld fotoszintetikus aktivitásának felét.[5] Tehát a fitoplankton felelős a Föld atmoszférájában jelen lévő oxigén egy jelentős részéért - csak a teljes mennyiség felét termelik a növények.[6] A felhalmozott energia szénvegyületek formájában kötődik meg (primer produkció), mely az alapja az óceáni és számos édesvízi táplálékláncnak (a kemoszintézis egy megjegyzendő kivétel). A 20. századtól a fitoplankton mennyisége évente 1%-kal esett vissza, ez lehetséges, hogy összefügg az óceánok hőmérséklet-emelkedésével. 2010-ben 1950-hez viszonyítva 40%-os visszaesést tapasztaltak. A fitoplankton mennyiségének csökkenése érinti a teljes vízi táplálékláncot, beleértve az embert is." -
#38
Ezerszer beszúrt diagram a Vosztok-jégmintákból. Az eljegesedési és melegebb időszakok egymást követő ciklusairól.
![]()
Egyrészt a CO2 nővekedés több száz éves laggal követi a melegedést. Másrészt ami a harmadik diagramot illeti roppant érdekes összefüggést láthatunk. A leghidegebb időszakok és a légköri aeroszolok, por mennyisége kéz a kézben jár. Vagy is ha nem a CO2-re koncentrálnánk feltűnne, hogy az eljegesedésnél valszeg fontos visszacsatolási tényező a légköri por szintjének nagyságrenddekkel történő emelkedése. Minnél tübb por van a levegőben annál kevesebb napfény éri a felszínt, minnél kevesebb a napfény annál alacsonyabb szintű a növényi élet, minnél kevesebb növény van, annál kevesebb a párologtatás (transpiráció), annál szárazabb az éghajlat, annál kevesebb növény lesz és minnél kevesebb növény lesz a talaj annál inkább erodálodik, annál több por kerül a levegőbe. A növények albedója is kisebb mint általában a csupasz talajé, vagy is a hőmérséklet csökken, nulla fok alatt pedig a hó megmarad, aminek még magasabb az albedója még több fényt ver vissza és még hidegebb lesz. És ost jön képbe a CO2. Minnél alacsonyabb a hőmérséklet annál több CO2-t kötnek meg az óceánok. Minnél alacsonyabb a CO2 szint,a nnál satnyábbak a növények. 170 ppm körül gyak lehetetlen lenne már mezőgazdasági termelést folytatni. Az eljegesedés végén pedig ennyire leesik. Szal xar dolog a globális felmelegedés de +10 +14 fokos átlaghőmérséklet növekedésben még vígan elélünk. -4-nél viszont, ha beköszönt az eljegesedés a technikai civilizációnk megszűnik!
Valszeg valami ilyesmi összefüggések a felelősek a az eljegesedési és melegebb időszakok váltakozásáért. Ebben a folyamatban a CO2 gyak szinte csak egy marker, max bizonyos folyamatoknál egyfajta trigger, annak hatása a növényi élet aktivitásán keresztül nyilvánul meg inkább és nem a CO2 fizikai hatásán keresztül. Csak mert a légkörben a legjelentősebb üvegház gáz az nem CO2, nem a metán, nem az ember által kibocsájtott akármi, hanem a vízgőz. Annak körforgását pedig a növények jelentősen befolyásolják. Szárazföldek felett a legfontosabb tényező, globálisan nagyságrendileg a lékörbe jutó víz 1/10-ért felelősek nagyságrendileg. -
#39
És még egy fontos összefüggés. Ha a Föld klímája csak melegedne, akkor valóban pár fok után elkezdenének a szárazföldek sivatagosodni. Csakhogy a melegedés és a CO2 emelkedés együtt ponthogy kedvező a növényi életnek. Mert a magasabb CO2 szint javítja a növények szárazságtűrését becsukja a légcserenyílásokat, csökkenti a növények vízigényét. Az előző melegebb időszakok végét is pont az okozhatta, hogy a tengerekből felszabaduló CO2 növekedés 350 ppm-nél megállt így a növények elkezdtek pusztulni, mert a melegebb klímánál még több CO2 kellett volna nekik, megindult az elsivatagosodás, jött a por, megindult a lenti visszacsatolás.
Paleoklimatológiai szempontból ma egy eljegesedett Földön élünk, a biomassza nagysága, az élet aktivitása még most is messze alatta marad a melegebb időszakokénak, pl pár 10 millió évvel ezelőttinek. A földi élet szempontjából, ha mi most ebből kimozdítjuk a bioszférát, a klímát, megszakítjuk az eljegesedés végtelen ciklusát, még ha ebbe bele is pusztulunk, akkor is jót tettünk! ;)
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.03.01. 22:48:13 -
defiant9 #40 "Egyrészt a CO2 nővekedés több száz éves laggal követi a melegedést."
Hát én ezt nem tudom kinézni a grafikonból.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
