76
  • csicso82
    #1
    Na visszanyal a fagyi az USA-nak a tengerek urai voltak ennek vége.
  • Nos
    #2
    Mert az usának van 11, Kínának meg 10 év múlva lesz négy. A tendencia egyértelmű, de azért még kicsit korai ez a "vége" tábla :)
  • Sequoyah
    #3
    Az meg a masik hogy a vagyalmok es a valosag kozott eleg nagy kulonbseg van. Sokan szeretnenek 4 vagy tobb hordozot, foleg ha mind a 4-et vilagszinvonalu minosegben akarjak legyartani.
    Az oroszok pl par evente mindig bejelentenek valami oriasi nagy programot amivel lekorozik a vilagot, aztan soha nem lesz belole semmi:)

    Egy hordozo rohadt draga, meg a leggazdagabb allamoknak is. De ha csak a penz kerdese lenne akkor sokaknak lenne hordozoja. De technologiailag rettentoen komplex szerkezet, sokaknak beletorik a bicskaja.
    Ugy ahogy egy versenykepes sugarhajtomuvet sem kepesek mar regota osszehozni a kinaiak, pedig van mukodo peldanyuk amit lemasolhatnak, es megvan nekik az osszes terv is.
  • Sequoyah
    #4
    Kina nem akar a vilagtengerek ura lenni. Nekik boven eleg ha a partvonalaikat tudjak kontrollalni egy jo vastag pufferzonaval egyutt. Es a Csendes ocean nyugati reszenek kontrolljahoz azert boven eleg 4 hordozo.
    Foleg ha a cel Taiwan elzarasa a vilagtol, ahhoz meg annyi sem kell...
  • molnibalage83
    #5
    Ez még évtizedes távlatban van. Ezen felül az eszközpark önmagában nem garancia semmire, használni is tudni kell. A jenkiknél a CV-ézgetésnek 70+ éves tapasztalata van. A kínaiak eggyel bohóckodnak most, ami nem is CATOBAR, csak STOBAR a J-15-tel.

    A J-15 harcértéke közel van a 0-hoz. Az a Szu-33 másolata, ami kb. 50% tüzelőanyaggal képes talán 4-6 db légiharc-rakétával felszállni, de csapásmérő bevetésre alkalmatlan. KB. az első bébilépéseket teszik meg a CV üzem tanulásában, de semmi több.

    A jenkiknél meg a stealth F-35C és Super Hornet a platfrom SOJ képességgel és AWACS-szel. CATOBAR nélkül meg AWACS nincs. Kínai hordozóknak jelenleg láthatáron sincs AWACS képessége. Anélkül nagyon, de nagyon vékony sok képesség.

    A US Navy-hez mérni őket enyhén szólva mulatságos még a következő 10 évben is. Kína jelenleg addig képvisel katonai erőt, ameddig 1 légi utántöltéssel elérnek a szárazföldi bázisú gépei és annyi. De még ez is erős túlzás.
  • Tetsuo
    #6
    Ez nem úgy van. Kína inkább túlhaladja a bejelentéseket, mint nem teljesítené. Ha egy projektet megtolnak, az a legtöbb esetben várakozásokon felül teljesül.

    Itt a gond az, hogy 2035-re "szeretnék" ezt megvalósítani. Tehát az még kicsit odébb van, addig Ámerika sem lesz tétlen - próbál Kínának keresztbetenni, ahol csak tud.
  • Sequoyah
    #7
    Pontosan melyik bejelentesukre is gondolsz, hogy tulhaladtak?
    Az urprogramjukkal, a vadaszgep fejlesztesukkel es a hordozoikkal is sokkal lassabban haladnak, mint ahogy korabban bejelentettek...
  • Sequoyah
    #8
    Egyebkent nem hiszem hogy Amerika barmivel is tudna, vagy akarna keresztbe tenni a kinaiak fejlesztesi programjainak.
    4 hordozo teljesen realis, es jogos egy ekkora orszagnak. Nem atombombak fejleszteserol van szo, ami morcossa tenne a vilagot. Es a sajat hatarvidekukon tul egyaltalan nem viselkednek agresszorkent, szoval nincs politikai oka hogy miert kene masoknak ezt elkaszalni.

    Nemzetkozi osszefogas valoszinutlen, eszkozok pedig nincsennek a fejlesztesek akadalyozasara anelkul hogy ne eszkalalnak el a helyzetet nagyon. Lebombazni nem fogja senki a Kinai gyarakat, es szankciok ala sem fogjak helyeztni a komplett Kinai gazdasagot.
    Szoval ez kizarolag Kina akaratan es tudasan mulik, hogy osszehozzak-e.

    Gazdasagilag egyebkent elottuk all 1-2 nagyobb bukkano amit tul kell elniuk egyebkent.
  • molnibalage83
    #9
    Sztereotip kommentet tolt, semmi alapja nem volt kijelentésének.
  • molnibalage83
    #10
    A jogos részt nem értem. Minden ország akkora és olyan haderőt tart fent, ami neki tetszik kivéve, ha erről korlátozó egyezményt írt alá.
  • dyra
    #11
    Az olimpiára gondolt. Azt túl tolták. (gondolom)
    Utoljára szerkesztette: dyra, 2019.02.08. 16:38:04
  • Sequoyah
    #12
    Akkor megis erted, mert en is ezt irtam:) Kinanak minden joga megvan hozza, szoval jogilag senki nem lephet fel ez ellen.

    Es raadasul nem csak hogy akkorat epitenek amekkorat akarnak, de raadasul 4 hordozo nem is szamit soknak egy ekkora orszagnak, szoval igazabol csodalkozni sem nagyon kell miatta. Szoval nem csak jogilag, de erkolcsileg sem igazan lehet kifogasolni.
    Szemben azzal, peldaul ha egy pici afrikai orszag vesz 1000 tankot es 100 repulot, akkor az aranytalanul sok, es jogosan aggodunk hogy mi a fenet akarnak egy fenntarthatatlan hadsereggel, lehet haborura keszulnek.
  • Sequoyah
    #13
    Abban az egvilagon semmi meglepetes nem volt. Az olimpiat mindenki tul tolta. Raadasul Kinatol meg varhato is volt hogy nagyon meg akarjak mutatni a vilagnak...
    Ott a meglepetes, a tulteljesites az lenne, ha valaki vegre az eredeti koltsegvetesen belul, racionalis keretek kozott tudna szervezni egy latvanyos olimpiat, arra pedig ok sem voltak kepesek.
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2019.02.08. 16:51:00
  • ostoros
    #14
    Az hogy nem próbálnak keresztbe tenni Kínának, elég naiv feltételezés. Már hogyne próbálnának. Csak nem biztos, hogy lesz eredménye. Az EU például látványosan a füle botját sem mozgatta Trump felhívásaira. Oroszokat szankcionálni még oké az EU-nak, de Kínát már nem oké. Más a súlya a kettőnek.
  • Sequoyah
    #15
    Nem az hogy nem probalnak, csak eszkozuk nincsen ra. Kina fo celja epp az hogy mindent hazon belul allitsanak elo. Arra pedig eleg nehez komoly rahatassal lenni, hogy Kinai foldon mit fejlesztenek es epitenek...
    Azt is nehezen erik el, hogy a kulfoldi technologiakat ne lopja/vegye el Kina, nemhogy a sajat fejleszteseiket akadalyozzak:)
  • ostoros
    #16
    Én is így gondolom. A kereskedelmi háborúskodás amit próbálgatnak... elkésett húsz évvel. Ma már eredménytelen.
  • Sequoyah
    #17
    Nem eredmenytelen, van bizony eredmenye. De sajnos az ellenkezoje annak amit varnak:D Minden tarifara a Kinaiak is bevezetnek egy tarifat, es sok Amerikai ceg kerult nehez helyzetbe, mert elvesztette a Kinai vasarloit...

    A kereskedelmi haboru az tipikusan egy olyan dolog, amin mindket fel veszit. Ahogy nonek a vamok, ugy torzul a verseny, es csokken a versenykepesseg.
    Viszont ellentetben valoban mukodo, szofisztikaltabb megoldasokkal, a kereskedelmi haboru az atlag szavazo szamara is megertheto, es jol lehet kampanyolni vele.

  • NEXUS6
    #18
    Nem csak az a kérdés, hogy Kínának mennyi hordozója van, hanem, hogy van-e olyan fegyverrendszere, amivel reálisan semlegesítheti a másik fél hordozóit. És úgy tűnik, hogy a kínaiak ráfeküdtek erre a kérdésre.

    A Tajvan Kínához csatlakozása csak idő kérdése, talán a legtöbb tajvani politikus szerint is. Ez Kína prioritása, és ezt akarja minél tovább elodázni Amerika. Kínának pont annyi fegyvert kell felmutatnia, ami garantálja azt, hogy ha ezt katonai erővel akarja megvalósítani, akkor megtehesse. Amint ezt eléri az amcsik se tudnak mit csinálni és kivonulnak. Ez már nem az 1930-as évek, hogy a felek észnélkül világháborút kezdjenek, akkor is ha semmi értelme.
  • molnibalage83
    #19
    Mi az, hogy kivonulnak...? Tudtommal 0 db katona és eszköz állomásozik Tajvanon...
  • Tetsuo
    #20
    Tajvan legfőbb védelmezője az Egyesült Államok. Ha nem lenne Ámerika, Tajvan de facto is Kína része lenne.
    2015 októberi cikk
    2018 márciusi cikk

    Bár azt nem tudom, hogy a demilitarizált övezet (a Nine Dash Line), valóban demilitarizált-e és a hatótávokat sem ismerem, hogy Dél-Korea, a filippínó bázisok (és maláj, indonéz) vagy mondjuk Guam hadereje milyen gyorsan lenne bevethető.
  • molnibalage83
    #21
    De nem állomásozik Tajvanon semmiféle katonai erejük.
  • NEXUS6
    #22
    Értsd, lemondanak Tajvan védelméről.
    Az amcsik aktívan, fegyverzettel és diplomáciailag támogatják Tajvant. Kína viszont Casus bellinek nem csak azt tekintené, ha ami csapatok lépnének Tajvan területére, hanem ha az deklarálná az egyértelmű függetlenségét Kínától, vagy csak abbahagyná az egyesítési tárgyalásokat. 2000 óta Kína bármelyik fenti okból elkezdené megszállni Tajvant.
  • molnibalage83
    #23
    Ez, hogy "elkezdené megszállni" elég meredek kijelentés.
  • VolJin
    #24
    Mit számít az, hogy rohadt drága?
    Kína két heti külkereskedelmi aktívuma már 10 évvel ezelőtt a teljes magyar államadóssággal volt egyenértékű.
    Illetve Kína az USA legnagyobb hitelezője is.
  • molnibalage83
    #25
    Az utolsó állítás lehet, hogy igaz, de lényegtelen. A teljes USA adósság kb. 8%-a kínai adósság. Ezzel lehet, hogy ő legnagyobb, de akkor is 8...
  • ostoros
    #26
    8%-al olyan eladási hullámot lehet generálni, hogy mire megfogják, még államcsőd közeli helyzet is lehet kisebb országokban. Az USA az persze az USA, egyelőre még erős.
  • VolJin
    #27
    10 évvel ezelőtt volt hír, hogy Kína a legnagyobb USA kötvényvásárló. Nyilván a nyugdíjalapok nagyobb volumenben vásárolnak, de a kínai állam egy személyként oda tette a pénzét, míg pénzügyi alapokból tízezerszám vásárolnak. lehet, hogy ez perpill nem így van, de azért jelzi, hogy pénzzel tele vannak. Miből áll egy anyahajó? Hajótest. Ez csak pénz kérdése. Reaktor, ebben szerintem nincsenek lemaradva. Elektronika, hát ez sem akadály nekik. Repülők és fegyverzet. Orosz licencek, saját fejlesztések, szerintem ez sem akadály. Míg a hatvanas, hetvenes években a hadiipar volt a csúcstechnika, gondolok arra, hogy egy tomahawk szárnyasrakéta vezérlése komoly kihívás volt (előre betáplált térkép alapján manőverezett, és a nem ismert tereptárgyakat, mint például egy toronydaru, észlelni kellett, és korrigálni, majd visszatérni az eredeti útvonalra), míg ma filléres hobbielektronikából összedobható. A ruszkik is bénáztak a kamov helikopterek éjjellátó képességével, hogy a SZU felbomlása után az izraeliektől vegyenek berendezéseket, hogy a tendereken indulhassanak, míg ma ez már gyerekjáték lenne.
    Ezek a dolgok ma már csak pénz és ezernyi mérnök felvételének a kérdése. Mindkettővel rendelkeznek.

    Ami nekem nem tiszta, hogy a hadiipar miért nem termel úgy, mint egy autógépgyár, és miért úgy működnek, mint a rollys rolls?
    Futószalagon lehetne gyártani az eszközöket hatékonyan, de úgy dolgoznak, mint valami hot road műhely. Egy válról indítható páncéltörő takéta (nem az RPG, hanem egy komolyabb típus) 80-100 ezer dollár.
    Pedig csak egy kályhacső porított alumíniummal kevert polimeres robbanóanyaggal, egy rézkúp plasztikkal, és filléres elektronika.
  • Tetsuo
    #28
    A nagyon szigorú (nemzetközi és nemzeti) szabványoknak/szabályoknak való megfelelés, az ehhez kapcsolódó bürokrácia és tesztek/ellenőrzések, a gyártástechnológiák védelme, szabotázs elleni védelem stb. gondolom, ezek drágítják leginkább a termelést.
  • VolJin
    #29
    Jó, de egy repülőgép többe kerül, mint két dunahíd?
  • Kelta
    #30
    Mire ezek megépülnek USA 20-at épít, jobbakat..tök mindegy addigra meg egyébként is más lesz a katonai prioritás
  • Kelta
    #31
    20.000 dollár
    Carl Gustav M4
    mi is ilyet veszünk
    és messze nem csak egy kályhacső

    https://www.haborumuveszete.hu/minden-ami-lo/5916-sikeres-elesloveszet-a-carl-gustaf-m4-rendszerrel
    Utoljára szerkesztette: Kelta, 2019.02.10. 23:13:34
  • Kelta
    #32
    USA adóssága, főként belső piaci adósság, ezért hiába hatalmas, nem okoz gondod nekik még..

    Kína 5.6% vezeti a listát..

    http://www.origo.hu/gazdasag/20180822-az-usa-allamadosaga-rekordot-dontott.html
  • Tetsuo
    #33
    A kínai hitel és kötvénytulajdon 2011-ben közel 10%-a volt a teljes államadósságnak, ezt mára 5%-ra mérsékelte az Egyesült Államok gazdaságpolitikája. (Japánnak hasonló <4%> részesedése van.)
    A Wiki szerint:
    Az államdósságok GDP-arányos sorrendjét Japán vezeti 230% körül, majd Görögország jön olyan 180%-kal. Az EÁ-nak 105% körül lehet, Kína 18%, Oroszország 12.
    Itt pedig a külső adósság.
  • hypno
    #34
    Voltak már a tengerek urai a föníciaiak, a punok, a rómaiak, a spanyolok, a britek is.
    Egyik sem tartott örökké.
    Az USA meg az oroszok dominanciája sem fog.
    Ahogy Kínáé sem, ha egyszer valahogy az élre vergődnek.
  • ostoros
    #35
    Ezen a listán bezzeg rohadtul elöl vagyunk... Főleg lakosságszámhoz viszonyítva.
  • molnibalage83
    #36
    Hujujujj. Nagyon nem.
  • molnibalage83
    #37
    Dolgozik a tervezésen 1000 mérnök jenki fizetéssel sok sok évig. Na, ez mennyi bérköltség? Aztán ÖSSZESZERELÉSE a gépnek több tízezer munkaóra és mérnök és képzett szakember tolja. Anyagköltség és a végén profit.
    És ez szétoszlik párszáz vagy max 1-2 ezer gép között. Naná, hogy drága.

    Ha egy Skoda Octavia gyártósora 1000 db autót gyártana le és game over, akkor sem annyiba kerülne, mint amiért az autószalonban van...
  • molnibalage83
    #38
    Soha nem volt 20 db aktív szuperhordozó, ma semmiféle realitása nincs. Lásd itt.
  • Sequoyah
    #39
    Van viszont vagy 10 darab nem szuper hordozojuk, ami az F-35osok erkezesevel hirtelen egeszen "szuperre" valnak. Mi a velemenyed, mennyire loki ez meg az eroegyensulyt?
  • Sequoyah
    #40
    Ez az adossag egyebkent inkabb Kinanak problema mint USA-nak, mivel nem tudnak csak ugy megszabadulni tole. Ha piacra dobnak hirtelen, akkor sokat buknanak rajta, valamint a $ gyengulesvel a Kinai export jarna rosszul.

    Kina szamara ez kenyszer. Elarasztottak a termekeikkel a vilagot, es helyette semmit nem vasaroltak, emiatt a Kinai valuta erteke csokkent, es emiatt meg jobban tudtak novelni az exportjukat. Ez a Kinai novekedes nem teljesen tisztesseges forrasa. Viszont ott alltak naluk a $ hegyek cserebe, amivel valamit kezdeni kellett, szoval kenytelenek voltak Amerikai kotvenyeket venni.

    Ha piacra dobnak, akkor az az Amerikai allamadossagnak nem lenne tul jo, de az Amerikai gazdasagnak nagyon jot tenne. Megjelenne egy csomo $ a piacon, amivel elsosorban csak Amerikai termekeket tudnak venni, ami raadasul olcsobb is lenne a csokkeno $ arfolyam miatt.