22
  • ostoros
    #1
    Ez már az első ipari forradalom óta így van, szóval nem igazán értem, hogy most mi ez ? A robotok már spanyol viasz gyártásban is elsők vagy mi?
  • hypno
    #2
    Mindenféle munka egyetlen célja, az ember fogyasztási igényének kielégítése. Vagyis akár fogunk dolgozni, akár nem, fogyasztásképesnek kell maradnunk, mert különben nincs értelme bármit termelni, gyártani.
  • esztyopa
    #3
    Ujabb lehetőség a kihalásra !
    A gépek fognak dolgozni,gondolkodni - helyettünk.Mi meg szép lassan elbutulunk,elkorcsosulunk.
    /Szekszelnek is helyettünk,de embert nem tudnak *gyártani*/
  • barret
    #4
    Ez jó hír,mindenki nyugdíjasnak fog születni :)
  • wraithLord
    #5
    Ez max akkor jöhetne el, ha már csak gépek tudják a gépeket karbantartani, update-elni és legyártani, és az élet minden területén képesek lesznek a gépek helyettesíteni az embert.
    Kihalni meg nem fogunk emiatt, épp ellenkezőleg, ilyen technológiai fejlettséggel pont hogy akármilyen korcs állapotban fent tudjuk tartani magunkat. Persze akkor is lesznek olyan emberek, akik nem a valagukat hízlalják és az agysejtjeiket ölik, hanem fizikailag és szellemileg is aktívak maradnak -> kíváncsiság, alkotás, egészségre való törekvés; most is sok olyan ember hobbija, aki multimilliárdos, ezért elvileg nem kellene csinálnia semmit.
    Nagy defekt kell ahhoz, hogy az ember ne akarjon semmit se csinálni, csak vegetáljon születéstől halálig.

    (A posztapokaliptikus sztorikat most nem vettem figyelembe, amikor a gépek kiirtják az embert. Vagy éppen vegetáló állapotban kihasználják őket... pl. a Matrixban generátornak használják a gépek az embereket, mert az ember úgy próbálta eltörölni a gépeket, hogy bazinagy robbantásokkal eltakarta előlük a Napot, az energiaforrásukat.)
  • kvp
    #6
    "Mindenféle munka egyetlen célja, az ember fogyasztási igényének kielégítése. Vagyis akár fogunk dolgozni, akár nem, fogyasztásképesnek kell maradnunk, mert különben nincs értelme bármit termelni, gyártani."

    Csak a tokevel rendelkezo embereknek kell fogyasztaskepesnek maradniuk, ugyanis ha az o osszes igenyuk ki van elegitve, akkor toluk az emberiseg maradek 99.99%-a nyugodtan ehenhalhat. Egy kelloen automatizalt termelesi lanc eseten csak a gazdagok altal hobbibol megtartott szemelyzet (muveszek, cseledek, stb.) maradhatnak meg. Ugyanugy ahogy ma is mar csak hobbibol tartott lovak vannak, mivel a termelesben a nagytokesek kivaltottak oket. Ez ugyanugy megtortenhet a sima fizikai munkasokkal, majd kesobb limitaltabb mertekben mindenki massal is.

    Ket oka lehet annak ha ez nem kovetkezik be. Az alturista nagytokesek megmentik az emberiseget es mindenkinek joletet biztositanak (hat hogy is mondjam ez nem valoszinu), a masik hogy a mernokok nem lesznek hajlandoak olyan szintu automatizaciot letrehozni ami a sajat letuket is veszelyeztetne. Erre mar latunk peldakat es ez ellen a legtobb nagytokes nem igazan tud vedekezni, legfeljebb szepen lassan terjesztik az automatizalast a szellemi (pl. mernoki) teruleteken, hogy az azt letrehozo mernokoknek se nagyon tunjon fel hogy sajat maguk ellen dolgoznak.
  • bundasjezus
    #7
    Nekem az a véleményem, hogy tévedés lenne túlzott tudatosságot feltételezni a piaci szereplők részéről. A legtávolabbi időtáv, amíg minden cég tervez, az a következő negyedév. Évekre, évtizedekre előre részletesen senki nem tervez. Vannak hosszú távú stratégiák, elképzelések a jövőbeli irányokról, de ezek semmilyen konkrétumot nem tartalmaznak. Minden multinál a negyedéves pénzügyi jelentés a Szentírás. Minden arról szól, hogy nagyobb legyen az eladott darabszám és a megtermelt profit, mint előző negyedévben, így a piacon elfoglalt részesedése növelhető az adott cégnek a versenytársai kárára.

    Ha ezeknek a rövidtávú céloknak az eléréséhez a totális automatizáción keresztül vezet az út, akkor meg fogják lépni a cégek. Számukra egyetlen visszacsatolás létezik, mégpedig a fizetőképes kereslet nagysága. Amíg ez adott, addig senkit nem fog érdekelni, hogy Józsi bácsi munkáját gépek veszik át. Ez eddig is így volt, ezután is így lesz. Mivel a pillangó-hatás érvényes a gazdaságra is, minden mindennel összefügg, ezért ha a túlzott automatizáció felborítja a piaci egyensúlyt, a piac szereplői megoldást fognak találni az új egyensúly megtalálására.

    Ha túlzottan le fog csökkenni a fizetőképes kereslet, mert a gyors automatizáció miatt az emberek tömegei hamarabb veszítik el a munkahelyeiket, mint ahogy nyugdíjba mennének, ezért nem lesz pénzük vásárolni, akkor a kínálat is alkalmazkodni fog és a kevésbé versenyképes cégek ezrei fognak becsődölni, megszűnni. Emiatt még több ember veszíti el a munkahelyét. Ez globális gazdasági válságot fog okozni. Nyilván idáig eljutni nem célja senkinek sem, tehát valamilyen megoldás születni fog.

    Azt be kell látni és ezt most minden ideológiától mentesen, pusztán mint természettudományokban jártas ember mondom, hogy túl sok ember él a bolygón. És közülük is csak nagyon kevesen végeznek nem automatizálható, valóban magas hozzáadott értéket teremtő munkát. A születésszabályozás elkerülhetetlen lesz. Több milliárd munkanélkülivel nem lehet mit kezdeni. Az otthon unatkozó, utcán lézengő munkanélküli tömegek gerjesztik majd a bűnözést, a szegénységet, lázonganak, irányíthatatlanok lesznek. Ez sem célja senkinek. Ennek felismerése a törvényalkotók és az állam feladata, nekik kell a jog oldaláról beavatkozniuk a folyamatokba és mederben tartani őket, mert a piac szereplőit ez nem érdekli.
  • zola2000
    #8
    A kormány 4 évre tervez demokráciában, Kínában 5 éves tervek vannak (nem nagy különbség)
  • bundasjezus
    #9
    Továbbá vegyük észre, hogy az automatizáció és a közgazdaságtan mozgatórugója, a minden határon túli növekedés egymással ellentétes irányú folyamatok. Az automatizáció hatékonyság növelést jelent. A minden határon túli növekedés pedig fogyasztás növelést jelent. Az automatizációt tehát az emberi munkaerő csökkentésén keresztül lehet elérni, a fogyasztás növelését viszont az emberi vásárlóerő növelésén keresztül lehet elérni. Mivel az emberek csak azt a pénzt tudják elkölteni, amit a munkahelyükön megkeresnek, így az automatizált munkahelyek munkanélküliek tömegét hozzák létre. Ez viszont a kereslet csökkenését okozza, amire reagál a kínálat, mégpedig termeléscsökkentéssel, ami a még meglévő emberi munkahelyek további csökkenését hozza magával. Tehát elérkezünk egy brutális, közgazdasági negatív spirálhoz, amibe belelépni könnyű, kilépni belőle pedig lehetetlen.

    A kulcs tényező az idő. Ha működik a születésszabályozás, akkor a nyugdíjba vonulók helyét nem újabb emberek, hanem gépek vehetik át. Ez egy dinamikus egyensúly. Ez azonban látszólagos béke, hiszen valójában az történik, hogy elkezd folyamatosan szűkülni a fizetőképes kereslet, beindul a negatív spirál, aminek a vége egy a mainál sokkal kisebb társadalom, sokkal kisebb gazdasággal. Tehát beáll egy egyensúly, de ez az állapot szöges ellentétben áll a közgazdaságtan állandó növekedést hirdető dogmáival.
    Ha nincs születésszabályozás, akkor is a gépek veszik át az emberek helyét a termelésben, de emellett drasztikus mértékben elkezd nőni a munkanélküliség. Ez inflációt és gazdasági válságok sorozatát fogja okozni és a vége ugyanúgy egy mainál sokkal kisebb társadalom és gazdaság lesz az eredmény, csak sok szenvedés és vér által jutunk el idáig.

    Az emberi történelem folyamán a gazdasági fejlődés azért volt töretlen, mert mindig voltak országok, gyarmatok, amiknek az olcsó munkaerejét ki lehetett használni. Mindig volt, aki olcsóbban dolgozik. Ma, a 21. században bezárult a kör. Nincs már olcsóbb munkaerő. Ázsiát már el lehet felejteni, elképesztő iramban jönnek fel életszínvonalban, drágul a munkaerő. India, Pakisztán úgyszintén. Észak-Koreába nem lehet elvinni a termelést, mert egy odatelepülő nyugati autógyárból gyorsan Vörös Csillag Traktorgyár válna. Marad Afrika. Az a kontinens viszont társadalmilag annyira heterogén és instabil, hogy őket a büdös életbe nem lehet ránevelni arra, hogy ne egymást gyilkolásszák Kalasnyikovval, hanem taktidőre Mercedeseket szereljenek össze. Egyszerűen nincs hova vinni a termelést. Bezárult a kör. Ha csak nincs a Marson olcsó munkaerő, akiket igába lehetne hajtani, akkor az egész rendszer egy saját farkába harapó kígyóvá válik.

    És elérkeztünk a legfontosabb gondolathoz. A bolygó fizikai határai bekorlátozzák a gazdasági-társadalmi növekedést. A bolygó fizikai határai jelentik azt a szabályzó mechanizmust, ami végül megállítja a közgazdaságtan dogmájának számító minden határon túli növekedést, mert az fizikai nonszensz. Ezt a pontot elértük. A történelem folyamán azok a birodalmak, amik elérték a növekedésük határait, kivétel nélkül összeomlottak, rendszerint háború és vér által. Eddig ez regionális probléma volt, most globális probléma.

    Itt szeretném megjegyezni, hogy nincs szükség globális felmelegedésre, környezetszennyezésre, vagy energiaválságra ahhoz, hogy egy folyamatos növekedésre berendezkedett ökoszisztéma összeomoljon. Elegendő hozzá az a tény, hogy nem tud már tovább növekedni, mert elérte a határait. Azt gondolom, hogy nem az a legnagyobb kérdés, hogy hogyan éljük túl a globális felmelegedést, meg a többi nyavalyát. Hanem az, hogy mit találunk ki a kapitalizmus helyett és miként kell megváltoztatnunk az életmódunkat ahhoz, hogy az új gazdasági berendezkedéshez alkalmazkodni tudjunk.
    Utoljára szerkesztette: bundasjezus, 2018.09.19. 12:02:21
  • hypno
    #10
    És mitől marad tőkés a tőkés, gazdag a gazdag,ha egy marék hasonszőrűnek kell bárrmit gyártania?
    Minden ipari forradalomnál voltak, akik látták, hog most aztán vége a világnak, a gépek kiszorítják az embert. Aztán mégsem lett vége a világnak.
  • zola2000
    #11
    Na igen, ma is mindenki hatalmas munkanélküliség rémképét írja, aztán inkább munkaerőhiány van.

    (ami miatt "vége lehet a jó világnak" az a föld erőforrásainak végessége, extrém klímaváltozás)
  • zola2000
    #12
    Ha többet tudunk gyártani, akkor többet fogunk fogyasztani, ennyi, ma egy nyugati átlag ember annyit fogyaszt, amennyit a közép korban egy főnemes sem fogyasztott kb.
  • Zoliz
    #13
    Neked semmi más dolgod nem lesz mint még többet fogyasztani és hizni.
    Hogy miből telik majd rá az senkit nem érdekel.
  • kvp
    #14
    "És mitől marad tőkés a tőkés, gazdag a gazdag,ha egy marék hasonszőrűnek kell bárrmit gyártania?"

    Attol, hogy neki van es nem hiszem hogy erdekelne a tobbseguket, hogy ezt sok millio munkas vagy sok millio robot allitja elo nekik. Ha a sajat eletszinvonaluk biztositott, akkor gazdagnak szamitanak, meg akkor is ha kozben mar nincs egy elo szegeny sem. Ez elvileg a tuleloknek egy idealis allapot, hiszen szinte minden ember joletben elhet, csak persze ez azt igenyli, hogy a jelenlegi lakossag jelentos resze elotte ehenhaljon. Kb. egy generacio szamara jelentene ez jelentos szenvedest, tovabba az emberiseg szamara jelentos letszambeli veszteseget. Remelhetoleg nem jon ossze ez a jovokep, ugyanis en, a csaladom es ismeroseim nem a nagytokesek csoportjaba tartozunk. De a teljes automatizacio uj munkahelyek nelkul ide vezet.

    Persze a tovabbi nepessegnovekedes sem igazan jo, mert a nyugati vilagban kb. a fejlodessel aranyosan csokken a lakossag, viszont a vilag fejletlen reszein annyi gyerek szuletik, ahany meg eppen nem hal ehen. Ha tobb ennivalot kapnak, akkor csak tobb gyerek lesz, de nem no az eletszinvonaluk. Ez azt jelenti, hogy akarmennyi eroforrast ra lehet szanni, nem fog javulni a helyzet. A tamogatasok megszuntetese pedig csak elvandorlast jelent a jobb korulmenyeket biztosito nyugati vilaghoz tartozo teruletekre, tehat akarmit is teszunk az rovidtavon biztosan ront a helyzeten.
  • overseer-7
    #15
    A teljes körű automatizáció az emberiség hanyatlását eredményezi.
    Nem a munkahelyek és a fogyasztás csökkenése miatt... mindig lesznek újabb gazdasági szektorok amiket az emberek hoznak létre.. mint pl olyan alibi munkák..mint a műkörmös és egyéb marginálisan hasznosuló.. az emberek hülyék, sok mindre rá vehetőek.

    Az ember azért fog megszűnni.. 99% a eltűnni. Mert FELESLEGESSÉ válik a nagytőkés, pénz elit hatalom számára.
    Amint már nem használható.. akadállyá válik az ember... és a hatalom lecsökkenti majd az emberek számát a földön.
    Nagyon lecsökkenti. Drasztikusan. Még csak háborúzni sem kell majd.. számtalan módon végbe mehet.
    Az egyik legjobb és leggyorsabb módja egy végzetes ragályos betegség elterjesztése a bolygón.
    Mindenki meghal.. és nincs neki ellenszere.

    Ha van rá AKARAT és PÉNZ.. egy ilyen cuccot már ma is össze tudnak dobni.. "hadi" célból.."végszükség" esetére.
  • zola2000
    #16
    (amíg a föld erőforrásai ki nem merülnek)
  • asgh
    #17
    A pénz az emberek közötti együttműködés szabvány mértékegysége. Emberek nélkül a pénz, vagyon, tőke fogalmak elvesztik az értelmüket.
    Egy Robinson számára maga a tulajdon fogalma is felesleges attól függetlenül, hogy milyen életszínvonalat képes biztosítani önmagának.

    A tőkés akkor tud csak gazdagodni az automatizált gyártásból, ha a legyártott termékeknek van piaca. Ha kihalnak vagy elszegényednek körülötte az emberek, azzal összeomlana a piac és a tőkés vagyona is elértéktelenedne.

    Ma nem az a veszély, hogy az emberek munka hiányában éhen halnak, hanem hogy a hagyományos vadkapitalista gondolkodásmód elavult, csak ezt a piaci szereplők (még) nem hajlandóak felfogni. Hasonló folyamat játszódik le most, mint a 19. század végén, amikor a gazdaságban a hangsúly a nagybirtokosi rendszerről fokozatosan áttevődött a termelésre.

    Jelenleg ahogy a tudásalapú gazdaság túlsúlyba kerül, úgy szeparálódik a társadalom felértékelődő és elértéktelenedő munkaerőre.
    Csakhogy a felértékelődő szellemi munkaerőt a hagyományos kapitalista gondolkodásból eredő, profit maximalizálás miatt túlhajszolják, így akinek van piacképes tudása, annak ugyan van pénze, de nincs ideje élni, akinek nincs tudása, annak pénze sincs, de legalább van ideje éhen halni.
    Erre mondhatnánk, hogy hát az élet kegyetlen, tetszettek volna odafigyelni az iskolában, csakhogy ez a rendszer önbecsapásra épül.
    A tudásalapú gazdaságban felértékelődik a szellemi munka minősége, márpedig a túlhajszolt szellemi munkaerő hatékonysága a kihasználtsággal arányosan romlik. Azaz a munkaerő kiszipolyozása kontraproduktív: egy szellemi munkás napi 4 órában hatékonyabban termel, mint napi 14 órában, csakhogy ma még nagyon kevesen hajlandóak napi 4 órányi munkáért 14 órányi bért fizetni, még akkor is, ha az eredmény minősége miatt megérné.
    A jövő tehát attól függ, hogy ahogy a hűbéres-jobbágy kapcsolatot leváltotta a munkaadó-munkavállaló viszony, úgy képes-e a társadalom egy újabb paradigmaváltásra: ahelyett, hogy egyre kevesebben dolgoznának egyre többet, egyre többeknek kellene egyre kevesebbet dolgozni ugyanannyi vagy több pénzért.
    Mindezt nem valamiféle kommunista, ideológia alapon, hanem mert mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak ez az érdekük.
  • bundasjezus
    #18
    Kedvenc példám a mezőgazdaság. 100 év alatt a nagyrészt emberi izomerőtől eljutott a totális automatizálásig. Ma ott tart a mezőgazdaság, hogy nincs szükség gépkezelőre a betakarításnál. Műholdas navigáció alapján centiméteres pontossággal lehet betakarítani a terményeket. De nem csak a betakarítás automatizált, hanem a teljes termesztési folyamat is kezdve a vetéstől, a növényvédő szereken át a drónnal vizsgált és felügyelt táblákig. 100 évvel ezelőtt meg napszámosok százai mentek ki aratási munkára a földekre.
    A termelésben ahol csak lehet és automatizálható a folyamat, mindenütt ki fogják váltani a fizikai munkaerőt gépekkel. Lesznek majd olyan munkafolyamatok, amik speciálisak, ezért továbbra is ember fogja végezni, de ezek elenyésző számban lesznek csak. 20 év múlva két típusú munkahely fog létezni: a kreatív, magas hozzáadott értéket teremtő szellemi munkahelyek és a nagy hozzáértést igénylő szakmunkák (ács, kőműves, burkoló, szobafestő stb.). De ez utóbbiak is gazdagon meg lesznek támogatva informatikával, tehát aki nem lesz járatos az informatikában, az garantáltan lehúzhatja a rolót. Az ilyen aktatologató, 0 hozzáadott értéket termelő munkahelyek, mint a hivatali állások, titkánők stb. mennek a süllyesztőbe, mert egy jól megírt célszoftver gyorsabban és olcsóbban dolgozik helyettük.
  • ostoros
    #19
    Álom álom, édes álom.
  • zola2000
    #20
    "ács, kőműves, burkoló, szobafestő"

    Ugyan, Kínában már 3D nyomtatott házakkal kísérleteznek jó eredménnyel.
  • ostoros
    #21
    "ha a túlzott automatizáció felborítja a piaci egyensúlyt, a piac szereplői megoldást fognak találni az új egyensúly megtalálására."

    Miután megdöglött pár tízmillió ember.
  • bundasjezus
    #22
    A szocializmusban meg ott voltak a házgyárak, ahol gyártották a panel elemeket, amiket aztán a helyszínen legóztak össze. Vagy a "Kádár-kockák", amik egyforma sablon szerint épültek.
    Azért egy burkolót vagy villanyszerelőt, víz-gáz-fűtésszerelőt nehezen lehet automatizálni.