140
-
#20
A Föld légköre a megelőző korokban sokkal szélsőségesebb határok között változott, mint azt manapság a sajtó közvetíti. 650 millió éve az egész Föld úgy tűnik el volt jegesedve, miközben a CO2 szint akár több százszorosa is lehetett a jelenleginek.
Nem lehet 1 tényezőre visszavezetni mindent. A környezetvédelem nem annyit jelent, nerm anyit kéne jelentsen, hogy "harcolunk" egy tényező ellen, és lexarjuk, hogy a Földi élővilág globálisan mint rendszer működik-e egyáltalán. -
#19
Persze ez így van, ahogy írod, de ez ugye kb csak azt jelenti, hogy azért jó ha sok faj van, szemben azzal, ha kevés van, mert ha a fajok elkezdenek kihalni, akkor a sok fajból több marad a kihalások után. Mondjuk ez így kimondva faék egyszerűségű evidencia, de mennyivel jobban hangzik a biodiverzitás megőrzése kifejezés. :)
Az általad is felvetett szélsőséges esetben, amilyen sajnos a mezőgazdaságra általában jellemző ez egyenesen katasztrófális lehet, mert az egyből, ha csak egy is kihal, akkor ugye nem marad semmi.
De mindez nem mondja meg a fajgazdagság végső, vagy kívánatos szintjét, amit javasolt elérnünk! És felvetődik a kérdés, hogy a Föld természetes környezetének jelenlegi állapota akkor ehhez hogy is viszonyul?
OK, ez végsősoron csak szájtépés a részemről, és csak arra akarok rávilágítani, hogy spontán természetességgel mantrázunk dolgokat, amelynek valódi gyökereit, hátterét nem gondoljuk át, sőt sokszor nincs is rá általánosan és tudományosan elfogadott elméletünk. -
gaszton421 #18 Kialakult, de a dinók után kb. 10 millió évig tartott míg újra kialakult az a fajtagazdagság mint ami előtte volt. A biodiverzitás csökkenése a kultúrnövényeknél a legveszélyesebb, ott ugyanis annyira a késélen táncolunk abban hogy el tudjunk látni úgy ahogy 75 milliárd embert élelemmel hogy az "all in" típusú gazdálkodás amikor gyakorlatilag kontinensnyi méretben ugyanazt az 1-2 fajta haszonnövényt termesztjük, ha beüt a krach, mondjuk egy erre specializálódott betegség képében akor az egész ellátási láncot megroggyantja kontinensnyi méretben. a 20. század elsű felében csak európában kb 100 fajta szarvasmarhát tenyésztettek, most világszerte 4 faj alkotja az állomány 97%-át. kontinensenkét 1-2 faj 60-80%-ot, és eze is eléggé közel vannak genetikailag egymáshoz. A magyar szürke megmentése azért volt nagy dolog mert a mostani nagyüzemileg tenyésztett fajoktól eléggé különbözik a genetikai állománya ezért ha beüt egy komolyabb kergemarhakórhoz hasonló járvány segíthet egy ellenállóbb fajta kitenyésztésében. -
gaszton421 #17 Bizony, volt már ilyen, 5000 ppm , viszont akor nem is volt még szárazföldi élet, kb 55 C°teszik az akkori átlaghőmérsékletet a mostani kb 15 C° ellenében, a tengeri lények joban írták, most is jobban fel tud melegedni a szárazulat mint a tengerek. és a dinók idején is nagyobb volt mint az átlagűmérséklet vagy 10-15 fokkal a széndioxidszint szintén jóval több volt mint most. -
mraich #16 Véleményem szerint igenis nagyon fontos a biodiverzitás. Nem a megművelt területek természetes állapotának visszaállítása miatt, hanem sokkal inkább az ilyen helyzetek elkerüléséért: https://wol.jw.org/hu/wol/d/r17/lp-h/102002726
A katasztrófát ott az okozta, hogy egyetlen fajta krumplit termesztettek és azt megtámadta egy gombafaj. Belátható, hogy ha többféle lett volna, valószínűleg nem az egész termés megy kárba, ha az adott gomba a másikat nem tudja megtámadni. -
#15
Szerintem rosszul tudod, a dinók idejében kb 3-4X annyi volt mint most. 500 mill éve még több 10-20X.
-
#14
Értem, és hogy határozod meg azt a biodiverzitási szintet, amit el kell érnünk, mi a különbség a jelenlegit összevetve, aztán amikor egy kipusztulás után zéróra esett vissza, akkor még is hogy alakult ki újra egy sokszínű élővilág? Akkkor lehet, hogy annyira nem is fontos? Hogy van most ez akkor? -
overseer-7 #13 én úgy tudom, hogy még soha nem volt ilyen nagy a CO2 szint.. még a Toba super vulcán kitőrésekor sem.
![]()
CO2 concentrations over the last 800,000 years
![]()
Utoljára szerkesztette: overseer-7, 2018.07.25. 10:30:51 -
Caro #12 A cicus meg a kutyus belőlünk él, és nem fordítva.
A biodiverzitás meg nem azért fontos, hogy a botanikusoknak legyen munkájuk, hanem a természet önszabályozó folyamatai miatt. Ezek nagyrészt már most is komolyan sérültek, és az embernek kell beavatkoznia a természetbe, hogy egyáltalán fenntartsa. -
Caro #11 Nem kell aggódni, majd "megoldjuk" ahogy szoktuk, hibát csak nagyobb hibával tetézve, pl. jó kis infra visszaverő aeroszolok légkörbe eregetésével. -
fonak #10 -
fonak #9 Attól függ, mi lesz. A vészmadarak szerint a globális felmelegedés megszaladása sem elképzelhetetlen (igen, volt már mostaninál több co2 a légkörben, de ilyen gyors változás még nem, legalábbis nem tudunk róla), a vénuszihoz hasonló körülményeket (ha beindul az üvegház és a pozitív visszacsatolás, felszabadul a metán is stb.) meg semmi sem fogja túlélni. -
#8
Én ilyen mindmeghalásra nem számítok, "csak" leszűkül a Földön az élhető terület, és oda vonul vissza az emberiség erősebb tizede. A jelenlegi változatos állatvilágnak viszont annyi lesz, az ember bármit letipor a túlélése érdekében. -
overseer-7 #7 Ha sikerül túlélnünk ezt a "korszakváltást" akkor túl leszünk rajta.
Nem fogjuk tovább szennyezni a földet és a levegőt.. és tovább melegíteni a légkört.
Ha sikerül kifejleszteni a fúziós erőműveket, minden meg fog oldódni hosszú távon. Ha sikerül.. csak idő kérdése lesz, hogy a földet át állítsuk erre az energia forrásra.
Az energiát meg tárolhatjuk FÉMEKBEN... magnéziumban, alumíniumban, cinkben. A Metal-Air üzemanyag cellák nagy energia sűrűséggel képesek tárolni az elektromosságot. Már most az Mg-Air celláknál sikerült elérni a 96% os hatásfokot. Ami teljesen kielégítő.
Az elektromos autókat át kell majd alakítani ilyen fém-levegő alapú cellákkal.. minden másra, meg ott lesz a vezetékes hálózat.
Alga farmokkal meg ki lehet vonni a levegőből a sok CO2-őt.. hosszútávon.
A kihalt fajokat meg újra lehet alkotni a genetikai anyaguk alapján..
..HA.. okosabb lesz az ember a jövőben.
Ha nem, akkor mindmeghalunk. -
kvp #6 Az antropocen-t en is tamogatom, csak ket dolgot kellene meghatarozni. Egyreszt hogy mikor indult (kb. az ipari forradalom kornyeken) es hogy megerdemel-e egy kulon korszaknevet vagy az a par szaz ev csak egy korszakvaltasok kozti nagy kihalasi esemenynek szamit, mint pl. a dinoknal az utstokos becsapodasa (az is csak egy par szaz eves rovid esemeny volt). Mondjuk ez akkor dol el, amikor mar varhatoan tul lesz rajta a bolygo, tehat olyan 4-5000 ev mulva. -
#5
Jó, de azt gondolom tudod, hogy sem az ember, sem a boci, sem a cica, sem a kutyus, sem a haszonnövények, szóval mindaz, amiből mi élünk nincsenek rajta a veszélyeztetett fajok listáján.
Nyilván fontos a biodiverzitás megőrzése, mondjuk azt konkrétan még nem tudjuk, hogy miért is. De pl. azért biztos, mert máshogy egyelőre nem tudjuk visszaállítani egy megművelt terület természetes állapotát, minthogy visszatelepítünk valami olyasmit, vagy hagyjuk visszatelepülni azokat, amilyenek előtte voltak.
Én is szomorú vagyok a jegesmaci bocsok miatt, de nyilván ő meg nem lenne az fordított helyzetben. -
overseer-7 #4 Az antropocén egy javasolt új földtörténeti kor, melynek kezdetét az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatása határozná meg. -
fonak #3 Ez minket nem vigasztal. -
#2
Mint ahogy a földi élet több milliárd éves történelmében minden egyes korszak az volt valamilyen fajnak ;) -
#1
Most jön a kihalás kora.
