16
-
duke #1 "Először regisztráltak tőlünk 9 milliárd fényévre lévő ősi csillagot. ""
Hat ennek nem sok ertelme van, egy valoszinuleg mar tobb milliard eve nem letezo csillag sugarzasat figyeltek meg. -
Thrawn #2 Biztos, hogy a megfigyelt formájában már nem létezik, a nagy tömegű csillagok hamar kinyiffannak, de miért is értelmetlen a megfigyelése? -
#3
gyorsba rakukkantok, lehet meg ott van, aztan majd mondom miv'ót
Utoljára szerkesztette: PeeTeR, 2018.04.06. 17:38:22 -
Irasidus #4 Én sem értem miért értelmetlen? Viszont megint egy újabb ember, aki felfedezte az abszolút idő fogalmát, amit már száz éve elvetettünk, a relativitás elmélettel. -
duke #5 Persze felig meddig viccbol irtam, de tenyleg egy nem letezo dolgot figyelnek meg, amibol mar csak a szetszorodott sugarzas foszlanyok maradtak. Jelen idoben nem beszelhetunk csillagrol. -
Irasidus #6 Sőt jelen időről sem beszélhetünk, mivel nincs abszolút "jelen" idő. -
ZenMillitia #7 nyuzsog az elet az univerzumban ezek meg itt osembereknek minket nezve dobalnak ilyen unalmas semmitmondo kamu morzsakat. oreg idiotak! -
ugh #8 Szoval azt mondod nem egy csillag 9 milliard evvel ezelotti allapotat sasoljak.
Ertjuk... -
Irasidus #9 Azt. A 9 milliárd fényév az a távolsága, nem az időbelisége, a fényév csak egy távolságmérési egység, és valójában a csillagászok nem a fény ténylegesen megtett útját/idejét mérik le ilyenkor. A lényeg, hogy nincs abszolút idő, a most meghatározása viszonyítás kérdése, hiszen a tágulás során a távolságok nőnek folyamatosan, az idő viszont nem. Másrészt a gravitáció az idő mértékét relatíven gyorsítja, vagy lassítja, attól függ honnan nézzük, és bár az univerzum homogén mégsem állíthatjuk teljes bizonyosságal, így ha az ősrobbanás nem egyletes gömbként következett be, akkor a térnek lehetnek tőlünk jövőben lévő részei, vagy örvénylő kuszaságai. Az általánosan elfogadott "most" kb. 100 MPC távolságig érvényes, ez is erős fenntartásokkal.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.04.07. 20:15:55 -
#10
Fordítsd meg a gondolatot és képzeld el, hogy a föld születését meg onnan lehetne látni,. . . már ha lehetne látni.
Érdekes dolgok ezek. -
Macropus Rufus #11 Ha nincs abszolút idő akkor mi alapján is határozunk időben bekövetkezett eseményt? Valami kiindulási pont kellene.
9 milliárd fény év ugyan távolság és nem idő, de azért még is csak olyan 9 milliárd év kellett a fénynek, hogy ide érjen. Bár ha nincs abszolút idő, akkor fény mennyi idő alatt is tesz meg 1 fény évet? És az az év kinek az idejében 1 év? :)
Ne kapd fel a vizet! :) Nem kötexem
Utoljára szerkesztette: Macropus Rufus, 2018.04.08. 18:09:03 -
Irasidus #12 Mindent csak valamihez képest mérhetünk, ezt nevezzük vonatkoztatási rendszernek (ajánlott irodalom, relativitás elmélet), tehát jelen esetben hozzánk képest mérjük, de ez az idő nem az egész univerzum abszolút ideje. Nem egy új dolog, még alap iskolában is tanítják. Ha nincs mihez mérni, akkor sem időt, sem sebességet nem tudunk megállapítani. Ezért furcsa mindig, ha ezt valaki nem érti. Az idő nem egyforma sebességgel telik, ebből kifolyólag az egy métert megtétele hozzánk képest relatíve lassabb idő múlásban tovább tart, gyorsabban meg értelemszerűen gyorsabb. Ennek átváltása, vagy transzformációja a Lorenz-transzformáció értelmezi. A kérdésedre a válasz viszont az, hogy a fény sokkal kisebb idő alatt tesz meg bármekkora távolságot, mivel egy más vonatkoztatási rendszerben van, csak számunkra tűnik egy évnek. Ebből is láthatod, hogy az idő, "mindenkinek" mást jelent.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.04.08. 18:33:54 -
cateran #13 Ize...javits ki, ha tevednek, de ha a fenynek 9 milliard ev kell, hogy onnan elerjen ide es mi most nezzuk, akkor az a feny 9 milliard eve indult es most ert ide...vagyis a 9 millard evvel ezelott fenyt latjuk, azaz a csillag akkori allapotat....
"A kérdésedre a válasz viszont az, hogy a fény sokkal kisebb idő alatt tesz meg bármekkora távolságot"
Ahem..miota? "A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz. Az idő mértékegységeinek analógiájaként beszélhetünk a fényév töredékeiről: fényóráról (amennyi utat a fény egy óra alatt megtesz), fénypercről (a fény egy perc alatt megtett útja) és fénymásodpercről (a fény egy másodperc alatt megtett útja).
Egy fényév:
9,460529 × 1015 m = 9,4605 billió kilométer = majdnem 9,5 petaméter (Pm),
63 241 CsE (csillagászati egység), vagy
0,3066 pc (parszek)."
Vagyis a vonatkoztatasi rendszer a fenyev, ami a feny legures terben megtett tavolsaga 1 ev alatt...vagyis 10 fenyev, az a tavolsag, amit 10 ev alatt tesz meg, a 9 millaird meg amit ennyi ev alatt tesz meg....
"Egy fényév távolságból elinduló fénysugarat értelemszerűen csak egy évvel később lehet észlelni, ebben az esetben a távolság okozta késlekedés miatt az adott fénykibocsátó objektumnak az egy évvel korábbi fényét fogjuk látni. Ebből következik, hogy a csillagok és más égitestek elektromágneses hullámokkal közvetített állapotait időben késleltetve észleljük, attól függően, hogy milyen távolságra vannak."
Marhara ugy tunik, hogy megmagyaraztad a semmit.... -
gforce9 #14 Ez csak a jónépnek van így leegyszerűsítve, hogy 9 milliárd fényév, hogy valamilyen szinten értelmezhető legyen. Tudtommal a csillagászati "szakmában" nem használnak ilyet, talán valami Z értéket rendelnek hozzá, ha jól dereng. Mivel a világegyetem geometriája közelítéssel sík, így valamilyen szinten értelmezhető a 9 milliárd fényév, de nem ez a számolás alapja, ez csak szemléltetés.
Egy folyamatosan táguló univerzumban nem olyan egyszerű a dolog, hogy X távolság és kész.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.04.08. 20:32:37 -
Irasidus #15 A fényév még mindig a távolságmérés standardizált egysége, mint egy MÉRŐRÚD esetében, kilométerben is kifejezhetnéd, valójában nem azt nézik, hogy tényleg egy év alatt tette-e meg a távolságot, ilyen nincs. A fény sebessége és fénysebesség nem ugyanaz, a fény sebessége mint írod is, adott közegben eltérő lehet, viszont a fénysebesség azaz a legnagyobb sebesség a közegben, és az univerzum nem légüres tér, hanem egy híg plazma tölti, és egyéb részecskék töltik ki - a törésmutatója átlagosan négyzetméterenként 0,05 femtomásodpercrel kisebb. Viszont ez mellékes, mert mi nem a fénysebességgel utazó fotonok idejéről beszélünk, hanem két távoli pont egyidejűségéről. Viszont A és B pont is távolodik egymástól, saját sebessége folytán és az univerzum tágulása miatt, és ez a sebességkülönbség okozza az időkülönbséget is. Már a Föld körül keringő GPS sem ugyanazt az időt mutatják mint itt a Földön mérsz, és ezt korrigálni kell. Az fotonok egy vonatkoztatás rendszer, viszont a kiinduló pont is egy vonatkoztatási rendszer, és Föld is egy másik vonatkoztatási rendszer, azaz egész minimum három vonatkoztatási rendszerrel kell számolni, ha nagyon egyszerűen akarjuk megfogalmazni.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.04.08. 20:36:55 -
defiant9 #16 A foton elég speciális mivel számára nem telik az idő, ugyanabban a pillanatban van a hullámként bejárható tér összes pontján, de ez sem feldolgozható köznapi gondolkodással.