46
-
kvp #1 Mondjuk azert eletkepesebb megoldas lenne szimmetrikusra epiteni, vagy ha mar mindenkeppen csak egy elektromos motort akarnak, akkor azt a farokresz fole tenni, 2+1-es elrendezesben. -
bundasjezus #2 Valóban elég furcsa az elektromos motor elhelyezése. Ráadásul nem igazán értem, hogy a repülőgép melyik üzemállapotában hasznos a működése? Mert az itt bemutatott ábra szerint legalább annyi hátránya van, mint előnye. -
#3
Az ábra sem világos. 2MW energy store? Teljesítmény mióta lett az energia értékegysége?
Miféle akkut akarnak bépíteni? Az autók számára nincs normális akksi.
1 perces akkukapacitás tömege is tonnákban mérhető...
.egy olyan iparban ahol néhány száz kg-os tömegcsökkenésért izmonak, mert az életciklis alatt kb. 1 misit hoz vissza dollárban.
Ezt tényleg komolyan gondolják? -
#4
Figyelem! Nemsoká jön az elektromos hordozórakéta :) Angol tudósok feltalálják! -
#5
Szerintem egyedül felszálláskor látszik valami haszna. Ahogy a hibrid autónak is csak városban jön elő megtakarítás, autópályán, állandó, általában optimális fordulatszámon, nagy sebességnél tök feleslegesen működik egy extra elem a hajtásban. Utazómagasságon lehet tölteni az aksit, amivel a felszálláskor pár percre szükséges tolóerőt lehet biztosítani. Bár nem tudom, hogy mennyire van túlméretezve a generátor, szerintem pont hogy semennyire. Akkor meg plug in hibrid lesz? -
#6
Van ilyen hajtómű, úgy hívják arc-jet. Csak kiba sok villamos áram, meg valami hajtóanyag is kell hozzá, amit lehet vele hevíteni. :)
Hordozórakétát úgy tűnik nem érdemes vele építeni. -
#7
semmilyen akku-t
generátorról menne a motor..egy 2MW generátor hajtana meg egy elektromos motort..
így ránézésre ... -
#8
A 2MW "energy store" téglalap...? 
Annak is mi értelme van, hogy csinálsz áramot mecaniksu munkából és aztán azzal hajtóművet forgatsz?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.30. 16:17:02 -
bundasjezus #9 Ezt én sem értem :D
Az egész teljesen logikátlannak tűnik. -
#10
Passz
tesztelik a rendszert, nyilván valamivel kevesebbet fogyaszt majd, 3 motor+1 elektromos
a 3 motor hajtja a generátort (ahogy általában) és az meg egy elektromost, és így működik
majd később 1 motor+ 3 elektromos..
"energy store" ez meg lehet valami kondenzátor, tároló, mittomén :)
te vagy a szakértő :) -
![RelakS][](https://media.sg.hu/forum/avatars/10403673601065960958.gif "RelakS][")
#11
Esetleg ki lehetne csempézni a repülő tetejét napelemmel, aztán rásegítés.
Nappal utazómagasságban valószínűleg kimutatható fogyasztás csökkentést tudna generálni, hisz 10000 méteren ritkán felhős az ég. Mármint a repülő felett :D -
#12
A PV cella sűrűsége mennyi? Lásd a lenti tömegre vonatkozó megjegyzés. A saját tömegének fenntartásához szükséges teljesítményt nem adná vissza nem számítva azt, hogy emelkedés közben is cipelni kell. -
#13
de ha úgy csinálják meg hogy része a gépnek?
egyfajta teher hordozóelem..?
kiváltja a plafont :)
biztos nehezebb mint az alu meg kompozit anyagok, de van már könnyített hajlékony napelem is..
de nem hiszem hogy ez megoldás lenne, egyelőre.. -
fonak #14 Nem hinném. Inkább csak felmutathatják majd, hogy ez kevésbé környezetszennyező. -
gforce9 #15 Én azt nem értem (bár én ehhez a témához nagyon laikus vagyok), hogy egy repülőgépnél a "hajtáslánc" kevés elemből épül fel és arra is milliónyi biztonsági berendezés figyel, ez meg egy eléggé bonyolult koncepciónak tűnik. Nem hordoz ez sokkal nagyobb meghibásodási lehetőséget? -
#16
A könnyítettnek semmiféle merevsége nincs, szilárdsága végképp. Az üvegszerű cella szilárdsági mutatója is szar, nem szerkezeti elem, azért van neki a házetőn is kerete... -
Cefet #17 Ennek mi értelme? A gép törzsében elhelyeznek egy gázturbinát, ami ahelyett, hogy közvetlenül tolná a gépet, inkább egy generátort hajt, ami meg egy villanymotort táplál, ami ugye csak légcsavart forgathat... molnibalage83 után szabadon, ez nettó faxság. Még a gépre kerülő festéken is spórolnak, ez meg több tonna plusz súly. Akku esélytelen... Napelem szintén. Akinek már volt a kezében 200db 16x16 cella, az tudja, hogy rohadt nehéz. Kedvező feltételek mellett 16m2 napelem kb 2,5kW. Ha a repcsire elférne 160 m2, akkor is csak 25 kW, szóval a légkondi esetleg menne róla. A repüléshez MW-ok kellenek. Arról nem is beszélve, hogy légcsavarral hogy akarják megtartani a 800+ km/h utazósebességet?
Sok sikert nekik!
Utoljára szerkesztette: Cefet, 2017.11.30. 21:54:07 -
#18
Mért lenne légcsavaros?..a turbinát meg lehet hajtani elektromosan is..
és minden gépen a motor (hajtómű) hajtja meg a generátorokat....kivéve persze a vészrendszert
semmi pluszt nem kell vinni..csak 3 motor termelte energia hajtja meg a negyediket..ami a sugárhajtómű elvén többlet tolósugarat hoz létre
hogy ez mennyire éri meg, na az a kérdés
szerintem csak felültek a népszerű minden járművet elektromosan hajtunk meg divatnak
jön majd az elektromos hajó (óriástanker) teljesen elektromos helikopter :)
stb
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.11.30. 22:13:28 -
#19
Nem is a könnyítettre írtam hogy hordozóelem legyen...ne mosd össze a kettőt..
a könnyű azt elég felragasztgatni
de szerintem ez marhaság
ha megérné, már megcsinálták volna..a repcsiken a generátor bőven megtermeli az elégséges áramot.. -
Cefet #20 Nem bántásként, de nem sokat tudsz sem a repülőgépek fedélzeti rendszereiről, sem a gázturbinás hajtóművekről. Igen van generátor, ami megtermeli a fedélzeti elektromos fogyasztók számára szükséges villamos energiát. De nem többet. Minden eléggé ki van számolva a súly miatt. A gázturbina kompresszor fokozata légcsavarként működik, de a kilépő forró gázsugár is "tolja" a gépet. Villamos meghajtásnál ez nincs. -
#21
Ebben mondjuk tévedsz, de mindegy is
ismerem a gázturbinás rendszereket.
Az tény hogy a dolog mikéntje elég homályos így,a cikkben sincs részletezve..egyfajta elektromos sugárhajtómű?
mert az hogy légcsavaros lenne, nehéz elképzelni
lehet plazma lesz :) németek úgyis áttörést értek el...már csak az energia ellátás a probléma..
épp ideje lenne feltalálni valami szuperakku-t :) -
Irasidus #22 Szuperakku nem lesz, sajnos. Az energiatárolásnak, vagy térfogat per energiának fizikai felső határa van. Nem lehet akármennyi energiát belepréselni egy térrészbe. A jelenlegi akkuk már közel vannak ehhez. Más megoldást kell találni, ha egyáltalán van ilyen... -
#23
ok, lehet
de szerintem, még messze vagyunk a legjobbtól..sokkal komolyabb tárolási megoldásokat kell találni, nano technika, pl a szén nano csövek ígéretesek
vagy kristály alapon ? .)) -
#24
Úgy hallottam van egy technológia, ahol kémiai kötések formájában tárolják az energiát és ez legalább egy nagyságrenddel nagyobb energiasűrűséget tesz lehetővé mint az ilyen tisztán elektromos. ;) -
Whysper #25 Ezen a gépen fogják utaztatni a Ember robot hibrideket! készül a hibrid szállító! ;) -
fonak #26 Ebben nem kell értelmet keresni. Megfelelési kényszer a sötétzöld ideológiának, az ilyen irányú politikai elvárásoknak, az aktuális "divatnak".
Mint a német szélkerék- és napelem-mánia, igaz, hogy háromszoros lakossági áramár, meg több szént égetnek, mint korábban, de csak azért is. Ilyen formában aligha fog megvalósulni. Azt én sem értem, mi fogja hajtani az "elektromos turbinát" vagy az egy villanymotoros csőlégcsavar lesz valójában? -
#27
Olyasmi cucc, mint ami a Hubble-t is táplálja, vajon mennyire nehéz? Rollniként fel volt csavarva rajta a napelem, ha jól emlékszem. Illetve, vajon mennyire hatékony? Mert ha ugyanannyi súlyra ugyanannyi áramot is termel, akkor pont nem ér többet :D
-
gforce9 #28 A világűrben a napelem hatékonyabb. Ott nincs légkör, ami szűrje. Valamint súlytalanság állapotában a mechanikai szilárdság sem akkora elvárás, így adott tömegre nagyobb felületmennyiség jut. Nem lehet a kettőt összehasonlítani. -
#29
Arra gondoltam, hogy ha már vékony, meg hajlik, akkor ragasszák fel a géptörzsre, azt csá.
Ami probléma lehet, hogy valószínűleg valamivel még be is kéne burkolni, hogy ne tépje le a menetszél, az meg nehéz.
A dolog mondjuk annyira nem ördögtől való, kérdés, hogy a napelemek által adott rásegítés a saját súlya miatti teljesítményveszéshez képest hogy arányul, azaz ad-e több energiát, mint amennyivel a sugárhajtóműnek többet kell dolgoznia. -
#30
Szerintem nem. -
gforce9 #31 A napelemek max teljesítménye már a felső határt közelítik. Az elektromos hajtás sem lesz sokkal veszteségmentesebb (most sem túl veszteséges) Ebben a formában épp elégséges energiát tudott előállítani ahhoz, egy végtelenségig kikönnyített semmiféle hasznos terhet nem szállító repülőt, ideális időjárási körülmények között reptessen. Ez a napelemes repülő dolog a fizika törvényei miatt halott ügy eleve. Mérnöki bravúrnak jó, meg oktatási célokra. Ugyanúgy ahogyan a napelemes autók versenye is elsősorban fiatal mérnökhallgatók tapasztalatszerzésén és versengésén kívül másra nem jó. Nem lesz soha napelemes népautó, mert fizikailag lehetetlen, mint ahogy napelemes gyakorlatban használt repülőgép sem.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.12.01. 20:29:17 -
esztyopa #32 Szerintem nem az *energiatárolás*hatékonyságának növelése fogja meghozni az áttörést,a témában,hanem az energiatermelés teljesen új megoldása !
Kis térfogatban,nagy teljesítménnyel,hosszú üzemidővel,minimális térfogatu *üzemanyaggal*,amit nem kell gyakran újratölteni.
Hogy ez mi lenne?
Fogalmunk sincs - egyenlőre...
Valami olyasmit tudok vizionálni.mint a Terminátor 3-ban az *üzemanyagcella*,ami 150 évig biztosítja a robot működését.
D ez -jelenleg- még csak egy futurisztikus álom... -
#33
Na ez konkrét volt! XD
Én egy darabig járogattam ilyen Egely-féle emberkékkel, meg olvasgattam ilyen irodalmat, nekik azért van elképzelésük, sőt ajjaj! Csak győzd hallgatni!
De valahogy még senki nem találta meg azt a konnektort amit anno Tesla valahova eldugott.
Amúgy meg ja, szerintem is.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.12.01. 21:53:53 -
CairoJack #34 Szerintem meg el kell felejteni a repülést, azt nem lehet megreformálni, az áttörést a teleportálás fogja hozni, higgggggyétek el. -
#35
A kérdésra válasz egyszerű. A napsugárzás teljesítménye a Földön soha sehol nem nagyobb kb. mint 1,5 kW/m2. Ilyen teljesítménysűrűséggel meg értelmes tömegű eszközt hajtani lehetetlen 100%-os hatásfok mellett is. Apró hiba, hogy ekkora teljesítmény is csak az egyenlítő közelében van. -
defiant9 #36 Az űrben lesz majd a sok napelem, onnan meg majd lézer fogja a repülő hátát simogatni:)
Egyébként ezt a technológiai szintet már jópár éve abszolváluk drone géppel:
Lockheed Martin [NYSE: LMT] and LaserMotive, Inc., recently demonstrated the capabilities of an innovative laser power system to extend the Stalker Unmanned Aerial System (UAS) flight time to more than 48 hours.
Az űrből vagy ballonokról táplálás persze már egy jóval drágább mulatság lenne. -
gaszton421 #37 A napállandó értéke 1361 w/m2 a Föld távolságában a Naptól, tehát ennyi a max. energiasűrűség amivel számolhatsz, a légkör elnyelése miatt ez a tengerszint szintjén kb 1000 w/m2, ez nemcsak az egyenlítönél lehetséges hanem mindenutt ahol a nap irányára merőlegesen, Magyarországon is, csak persze az egyenlítő környékén mindez éves szinten sokkal hosszabb ideig fennáll. 1,5 kW/m2 nincs sehol sem a Földön. A többivel egyetértek, tényleg nem használható közvetlenül repülő meghajtására. Elviekben elképzelhető viszont léghajó meghajtására alkalmas lehet, minél nagyobb méretben építik meg a léghajót annál inkább. -
#38
Teljesen egyértelmű, hogy az energia termelést kell növelni, fejleszteni..
nulltér kicsatolás :))))))))))
szupergenerátor 5MW teljesítménnyel :)))
akármi..a tárolás mellékes..csak vég esetére kéne..inkább több azonnali energia termelő egység kell :))) -
#39
Sőt ha úgy nézzük minden anyag a zérópontenergia kicsatolás elvén működik, akkor már csak pár év és eljön az ócsóingyenergia kánaán. A mag körüli elektromos mezőben keringő elektronnak ki kéne sugároznia a mozgási energiáját elektromágneses sugárzás formájában, amíg bele nem zuhan a magba. De a stabil pályákon pont annyit sugároz ki, mint amennyit a nullponti energiából felvesz.
Szal ha megtaláljuk hogy baxtassuk az elektronokat, akkor azok ki is sugároznak, meg pályán is maradnak. Csinálhatunk valami szuperlézert, ami több energiát ad le, mint amennyit a buzerálásához igényel. Halálcsillag copyright, kérem a Nóbeldílyat!
XD
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.12.03. 19:42:48 -
kvp #40 Elolvastam az eredeti anyagot es ott leirjak, hogy ez csak egy demonstrator es azert van igy kialakitva, hogy hogy lehessen rajta kiserletezni, de ne keruljon tul sokba osszerakni. Alapvetoen haromfele teszthez kell:
- elektromos hatjomu (ducted fan) teszt
- tarolt energias teszt (aksirol megy a villanymotor
- turbogeneratoros elektromos hajtomuves teszt
Az utobbi sima repulon nem igazan eri meg, mert a ketszeres atalakitas (mechanikus-elektromos-mechanikus) biztos rosszabb hatasfoku mint a sima mechanikus, de pl. egy fix vizszintesen beepitett turbogenerator + ducted fan horizontalis emelolegcsavaros kombinacioban egesz szep vtol gepet lehetne epiteni.
Ezen kivul igazan a generatoros uzemnek egy elonye lenne, meghozza hogy atallithato hogy mire megy az aram. Tehat az alap szintentarto emeloerot adhatna ket sugarhajtomu is, mig a felszallashoz szukseges extra energiat levehetik a legkondicionalo vagy a vilagitasi alrendszerrol is, igy felszallaskor tobb energiaval gazdalkodhatna a gep. Ha ez seged aramforrasrol (Auxiliary Power Unit) jon, akkor ezt megcsapolva eleg lenne annyi fo hatjtomu, amennyivel mar eppen nem tudna felszallni egy teljesen megpakolt gep es a fedelzeti elektromos rendszer amikor kell rasegit. Legfeljebb addig nem megy a teljes belteri vilagitas es a laptop/telefon toltok, meg a fejtamlakban levo szorakoztato elektronika es a konyhai melegitorendszerek sem. Ezeknek az aramfogyasztasa mar merheto plusz toloerot jelentene egy megfelelo elektromos ducted fan-nel.
Tavolabbi opcio a generatorok elhagyasa es tisztan aksis uzem, pl. rovidtavu (island hopper) repulesi minta esten. Harmadik lehetoseg a kismagassagu es kissebessegu uzem, azaz a gep csendben szall fel es le, mig a zajosabb fohajtomuveket csak fent inditjak be vagy teszik teljes toloerore. Negyedik lehetoseg a ramjet technologia, amikor a ram hajtomuvek uzemi sebesseget hagyomanyos turbojet-ek helyett ducted fan-es hajtomuvekkel erik el, majd nagy magassagban es sebessegnel, lehetoleg lakott terulettol tavol, valtas ramjet modra.
Szoval van meg par lehetoseg amit ki lehetne probalni a cikkben szereplo geppel, mindig kapcsolgatva, hogy eppen melyik rendszer uzemel es az mit csinal.