15
-
#1
ki nem szarja le? ott az europan a viz majd hozunk onnan.. think? -
#2
Engem sem érdekel. Az emberiség nagy része sajna az orránál tovább nem lát, csak carpe diem él bele a semmibe. Haldoklik a bolygó? Mindegy... a lényeg, hogy TE jól érezd magad.
Ergo csak így tovább, örülök!
Utoljára szerkesztette: Tinman, 2017.04.17. 19:25:26 -
esztyopa #3 A fenét ismeretlen !
Tovább nő az extraextraprofit !
/Azt majd a pénzes,szivarozó,dagadt dsisznók is földughatják,ha beüt a krach !/ -
fszrtkvltzttni #4 Kimutatták... Nagy dolog! Dózis, hatás? Ezek nélkül csak ringatni jó az ilyen. Kimutatni ki lehet a tengervízben egyébként természetesen jelenlevő urániumot is. -
btb300 #5 Sokra mesz a dozissal meg a hatassal, amikor ismeretlen szinergikus hatasokrol van szo. Pont arra vilagit ra a kutatas, hogy milyen merteku lehet ezeknek az ismeretlen osszefuggeseknek a jelenlete. Jellemzo amugy, hogy folyamatosan ujabb es ujabb dolgokat hozunk letre, amiknek a hosszutavu, illetve osszeadodo hatasairol gyakran fogalmunk sincs. -
#6
Javaslat?
Mit írtak arra az amerikai kőtáblára? -
#7
:-) Tökéletesen egyetértek azzal, hogy fél milliárdnál több embert nem képes ellátni a bolygó emberhez méltón és hosszútávon. -
#8
Milyen krach? Egyre több az úgynevezett civilizációs beteg... és? Ez is üzlet valahol, valakinek.
Az "összeomlás" nem "csak" környezeti, hanem az élet minden területére kiterjed, de például önmagunkban is, az erények, a "jóság" korcsosul, a deviancia, rombolás a gonoszság kerekedik felül egyre több embernél és közösségnél.
Aki nem hülye és (tényleg) kinyitja szemét, az már láthatja... -
lapaleves #9 nincs olyan, hogy "emberhez méltóan". vagy ipar van, vagy környezet. azaz vagy étel + meleg + simiruha + internet + bolygópusztulás van, vagy rendkívül szerény felvilágosult középkori körülmények.
nyilván senki (tisztelet a pár kivételnek) nem fog önszántából visszaugrani a nagyon kemény kétkezi életbe. inkább tagadunk, toljuk a felelősséget magunkról "extraprofit" meg ilyesmi baromságokkal. mintha nem mi adnánk ezekért a pénzt. -
dyra #10 lári - flári, egy tonna felesleges dologgal terheljük a földet. Ugyan miért ne lehetne tartós cuccokat tervezni? Miért kell 45 millió féle sajtot gyártani? Miért kell ivóvizet utaztatni ezer kilométereket mikor sok helyen jó a csapvíz. Minek full kitalált szakmákkal terhelni a világot? Ekkora idióta faj mint az emberiség még sosem volt. Mi nem azért születünk hogy éljünk hanem, hogy dolgozzunk azért, hogy a felső 10% éljen méghozzá úgy hogy az valami döbbenet. Tudom kommunista vagyok. De megmondom őszintén a foglalkozások 70 -80 % fiktiv. Baromságokat dolgozunk és élünk úgy, hogy semmi értelmeset nem csinálunk. Aztán csodálkozunk mikor meghalunk, hogy ennyi volt az élet? Még azt mondom az életszínvonal is maradhatna sőőőt kevesebb munka lenne, csak tartos cuccokat kéne gyártani és a munkalapu társadalmat át kéne alakítani ész alapú társadalommá! Ami amúgy szerintem is esélytelen mert akkor is kell évente az uj telefon, kétévente az uj csaj, három évente az új kocsi stb... Szoval egyre többet fogunk dolgozni. Mert a cuccok azok nagyon kellenek!
Utoljára szerkesztette: dyra, 2017.04.20. 19:37:38 -
#11
Jelenlegi globális gazdasági- társadalmi rendszerünkben szinte bármin változtatnánk, az jobb helyzetet eredményezne.
Most mintha tudatosan a (minden szempontból) legrosszabb felé terelné valami a civilzációnkat. -
#12
Régen sem volt jobb.
Például, az egyiptomiak a mumifikálásba annyira beleélték magukat, hogy a végén a macskától az íbiszmadáron át a kisegérig mindent mumifikáltak. Nagy üzlet lehetett a mumifikátoroknak. Bele is rokkant a birodalmuk.
Vagy ott van a kereszténység. Voltak szép úgynevezett román stílusú templomok, majd jött a reneszánsz - ekkor beütött a krach a falakat fehérre meszelő protestánsokkal – majd utána jött a barokk, sőt a rokokó. Elkezdték agyoncicomázni a templomokat, nem kevés pénzt, energiát, anyagot ölve ebbe. Ekkor jött aztán az ún felvilágosodás, majd a nagy felvilágosodás a forradalmak sötétségét hozta.
Az emberiség szemmel láthatóan keresi az útját. -
#13
Az élet egyensúlyok sokaságán alapul. Amikor ezek megborulnak olyankor változik az élet. Lehet ez meteor, napszél, szupervulkán, globális felmelegedés/lehűlés, vagy drasztikus környezetszennyezés is akár. Az élet alkalmazkodik, fajok fejlődnek ki és tűnnek el. Nem feltétlenül "kell" az életnek emberekben gondolkodni. -
#14
Azért ne éld nagyon bele magad! XD -
#15
Egyrészt igaz a dolog. A múltkor volt egy cikk erről, hogy ha a termékekbe beépítenék a környezetvédelmi költségeket, akkor a termékek nagyrésze nem lenne a piacon versenyképes!
Másrészt miért nem építjük bele? Mert az áruk/termékek sokfélesége nem az eredendő főbűn! Ahogy a nagy népesség sem jelent valami ördögtől való rosszat. A termékek sokféleségét a nagy népesség teszi lehetővé. Egyrészt sokféle igényt kell kielégíteni, másrészt a munkamegosztás miatta termék előállítása sok szempontból differenciálható és bonyolítható. Olyan termékek, amelyek kis darabszáma miatt korábban túl magas árat jelentettek, ma magasabb minőségben és olcsóbban előállíthatók, ha több ember vesz részt az előállításában és sokkal többet kell belőle előállítani.
Igen vezessük be a termékek árába kötelezően a környezeti kár helyreállításának költségét. Ennek a nagyrészét mi teszi ki!? Az energia!
Az energiaszektort szerintem is át kell állítani, de nem az alacsonyhatékonyságú, drága stvb, úgynevezett "zöld" energiára!