36
-
#1
Kezdődik egy túrót. Semmit sem éri meg gazdaságilag bányászni. -
dzsagon #2 Ennél nagyobb ökörséget én még életemben nem olvastam. -
#3
Hadd tudjak ezt inkabb ok, mint par fotelszagerto. -
VolJin #4 Olyanról már hallottál, hogy csinájunk egy rt, aminek csak tervei vannak, majd vezessük be a tőzsdére és adjuk el a részvényeinket?
Tipikus baleknyúzó befektetési lehetőség. -
#5
Hmm. Hát nyilván van benne ráció, ha ebből ők profitot látnak. Viszont miért csak a víz? Ásványi anyagokat miért nem akarnak kibányászni? Vagy az már anyagilag nem éri meg? -
CRMessen #6 Páran anno megjósolták azt is, hogy az automobil sohasem fogja kiváltani a lovat a közlekedésben. Aztán de. -
Jawarider #7 Jó lenne ha lenne belőle valami mert több anyagot vittünk már el a Földről amit illene visszapótolni, ugyanis ha nem történik meg a visszapótlás akkor a impulzusmegmaradás törvénye miatt fel fog gyorsulni a Föld forgása dw-vel. Ill. már meg is történt... -
gforce9 #8 Ez ugye vicc akart lenni? :D -
#9
Az ilyen kommentekkel az a baj, hogy akik ezt a faszságot mondták, nem számoltak. Pénzügyileg kimutaható volt, hogy a ló mikor lesz a múlté, meg az, hogy Londoban azt számolgatták, hogy mikor lesz a lószar kezelhetetlen probléma az utcán...
Ameddig LEO pályára felmenni 10-20k USD/kg és a visszatérés után a kapszula is kuka addig miféle űbányászatról van szó? Ha ipari vagy ékszergyémánt bányászat az lenne, hogy csak fel kell csipegetni a két gyémántokat akkor sem érné meg felmenni érte.
A jelenlegi technológia a közelében nincs annak, hogy te odafent bányássz és visszahoz akármit. Egy kurva luykat nem tudnak jelenle fúrni egy erősebb kőzetbe odafent. -
cylontoaster #10 Senki sem mondta, hogy ebben nincs realitás, és egyszer majd lesz belőle valami. Amit mondtak az az, hogy nem most, és nem a közeljövőben. Most ugyanis semmit nem éri meg bányászni, mert mindent olcsóbb nálunk kibányászni.
Akkor lenne értelme, ha:
- találnak olyan anyagot, amire hihetetlen nagy szükség lenne itt, de nincs,
- lényegesen olcsóbb lenne a fel és lejutás
- felhasználnák fent, nem kéne lehozni, ehhez viszont kell fent akkora infra. Ez lenne a _távoli_ jövő. -
Cat #11 "Ameddig LEO pályára felmenni 10-20k USD/kg"
Akkor már be is áraztad az űrben kinyerhető víz árát. (Elolvastad a cikket, miszerint nem akarnak visszahozni semmit, hanem helyben akarják felhasználni? És hogy nem akarnak semmibe lyukat fúrni, hanem simán napenergiával felmelegítve nyernék ki?)
Utoljára szerkesztette: Cat, 2016.09.20. 10:32:39 -
cylontoaster #12 És ami bányászik azt ugye nem kell felvinni?
És ami felhasználja a vizet, az is ingyen megy fel?
A fent felhasználásnak akkor van értelme, ha fent felhasználja valami. Azt meg fel kell vinni. -
#13
Dehogy áraztam be. Egy még csak az, hogy LEO pályára vittél valamit. Nincs víz a LEO pályán, még geostac közelébe sem. Ha aszterodiát akarsz bányászni, akkor még oda el is kell menni, aztán vissza is kell jönni.
Jelenleg ehhez képest filléres és egyszerű lentről küldeni vizet fel LEO pályára. -
#14
Sajnos tényleg nehezen tervezhető jelenleg olyan gazdasági körfolyamat, amit itt a Földön pénzzel tömnek, és az űrből olyan szolgáltatást, nyersanyagot ad, ami a bevételt és a kiadást minimum egyensúlyban tartja, vagy profitot is hoz.
Leginkább az űrtúristáskodás az, ami akár egy a cikkben is szereplő infrastruktúra kiépítéséből profitálhat.
Azonban ahhoz a sima űrtúristáskodás költségeit le kell vinni, hogy a kereslet megnőjön és érdemes legyen a jelenleg is üzemelő infrastruktúrán túli létesítményeket építeni. Amíg az az évi 1-2 űrtúrista elvan az ISS-en, addig nem érdemes ilyen fejlesztésekbe belekezdeni.
Ha a LEO szállítás költségei töredékére esnek, több ember akar felmenni, mint amennyire kapacitás van, sőt mennének tovább, a Holdig, a Marsig, akor lesz ennek értelme, a kapacitások olcsó bővítéséhez.
Szerencsére van olyan kezdeményezés is, ami a LEO szállítás költségének csökkentését célozza, így amikor az megvalósul, esetleg az emberek is tömegesen akarnak az űrbe utazgatni, akkor a cikkben szereplő technológiák is már rendelkezése állnak. Ez sokkal gyosabb fejlődést tesz lehetővé ezen a téren, mintha mindenki annak az 1-2 űrtúristának a pénzére hajtana és nem menne a dolgok elébe. -
#15
Itt mire gondolsz? Mert az újrafelhasználható rakétával is legfeljebb az 1-5k USD/kg a LEO pályára szitn érhető el. A tömeges LEO pályára való menéstől fényévekre vagyunk. -
CRMessen #16 Nekem úgy tűnik, el sem olvastad a cikket. A dolog jelenlegi állása szerint csak azt akarják megvalósítani, hogy a műholdak geostacionárius pályán maradásához szükséges üzemanyagot az űrben állítsák elő, és ne kelljen felcipelni a Földről. Pont a költségcsökkentés a lényege a dolognak, mert egy bányagép fellövésének költségét kiegyenlíti az, hogy x db műholdnál nem kell számolni a fenti üzemanyag felvitelének költségével. És az x+1. már tiszta haszon. Ha működik a "bányagép" teszemazt 4 évig, akkor többször is visszahozhatja az árát. Nem beszélve arról, hogy a különféle űrállomások üzemanyag-ellátását sem a Földről kéne biztosítani, ami jelentős költségcsökkentés lehet. Messzebb vezet ez a dolog, mint ameddig jelenleg látunk. -
Prof William #17 Pontosan. Most még csak nagyon-nagyon az elején tartunk. Nagyon messze vagyunk hogy komplett bolygókat termeljünk ki de az első lépeseket már lassan megtesszük. :)
-
#18
De, elolvastam. A lenti kommentből nem tűnt fel...? A műholdak iszonyatos többsége 2000 km alatt van. Milyen aszterodia van tartósan ilyen távolságban? Ja, hogy kb. egy sem...? Az aszterlodiák jönek, mennek, és a legagykoribbak is valamiféle napkörüli pályán vannak. Kurvára nem elöször elmenni oda egy bányagéppel és akkor még visszajönni onnan. Nézd már meg, hogy a Rosetta milyen pályán és hány gravitácoós gyorsulással ment el az üstököséhez. Ennek fényében te mit és hogyan bányásznál műholdhoz?
Ezen felül a jelenleg összes fent levő műhold nem tankolható, de oda se neki... -
CRMessen #19 Én nem képzelem magam sem matematikusnak, sem NASA mérnöknek, hogy eldöntsem mit lehet, és mit nem. Egyszerűen csak elfogadom azt a tényt, hogy valaki ezzel komolyan foglalkozik, és lát benne racionális lehetőséget, és mindezt nem a zártosztályon teszi.
"Ezen felül a _jelenleg_ összes fent levő műhold nem tankolható"
Pontosan. Jelenleg. Ahogy anno benzinkutak sem voltak az automobiloknak. De ha akad valaki, aki elindít egy ilyen szolgáltatást, simán megoldják a szabványos töltőcsatlakozót, és az ez után felkerülő műholdak már jóval hosszabb élettartammal rendelkeznek majd. Mennyi a mostaniak élettartama, 7-9 év? Mikorra fogy el az üzemanyaguk? Újabb tényező, amiért érdemes gondolkodni egy újratankolásos megoldáson. Ha csak a műholdak 20%-ának élettartamát ki lehet tolni plusz egy évvel, már megéri az egész. -
nett #20 56kg üzemanyag a Föld felszínéről 300M km-re vinni 1kg bármit és ebből 6kg üzemanyag spórolható meg a technológiával. Nálam nem látszik az 1000x-es üzlet. -
kvp #21 Az otlet az, hogy ha egyszer beindul a folyamat, akkor mar onfenntarto. Tehat eleg az elso kis uzemanyag banyat odavinni egy ujrafelhasznalhato robot urjarmuvel (ami nem jon le tobbet a felszinre), akkor onnantol mar az aszteroidak es a foldkoruli palya kozti ut ingyenes es csak a kitermelt javakat hoznak vissza, abbol is csak azt aminek a Foldon van erteke. Minden mast arra hasznananak fol, hogy olcsobban tudnajak fent emberek altal lakhato kornyezetet teremteni vagy azt gyartani amibol meg tobb haszon lesz, pl. meg tobb banyasz jarmuvet.
Ezen kivul van par dolog ami fent nagyobb mennyisegben van, mig a Foldon szinte semekkoraban. Ilyen a tricium ami fuzios rendszerekhez kellene, de ilyen a napenergia is, amit ha nagymeretu napelemekkel osszegyujtenenk, akkor a teljes bolygo energiaigenye fedezheto lenne belole. Csak ehhez nagyobb felulet kell mint a Fold teljes felszine. Viszont az urben van hely a bolygok kozott es ha nem kell felvinni a szilicumot hanem abbol alkotnak valamit ami mar fent van, akkor meg viszonylag meg is erne. A gond ott van, hogy el kell kezdeni. Igazabol a Spanyoloknak nem erte meg Kolombusz utazasa, viszont a kesobbi utak mar egesz jo haszonnal jartak, a jarulekos jelenlsegrol, az amerikai kontinensen letrejovo koloniakrol nem is beszelve. Tehat hosszu tavon a vilaggazdasagnak jol jott hogy felfedeztek a kontinenst, meg akkor is ha az elso par ut kifejezetten veszteseges volt. A kerdes, hogy hol van a gazdasagossagi pontja az ur benepesitesenek? Amerika eseten mar tudjuk, de azt is csak utolagos bolcsesseg alapjan. -
overseer-7 #22 Ha meghalok a hamvaimat LEO pályán szórjatok szét.
-
#23
Ja, persze, mert semmiféle meghibásodás nem fordul elő az űrben. A szondák élettartamát néve ez a kismillió mozgóalkatrészt tartalmazó cucc élettartama elég vicces lenne.
A trícimnak jelenleg nincs értéke, mert nincs fúziós erőmű.
A napenergiás baromságot meg felejtsük már el. -
gaszton421 #24 A tríciumot nem nagyon bányásszák mert a természetben (és az űrben is) nagyon kevés van belőle, rövid az élettartama (kicsi a felezési ideje), hanem neutron besugárzással lítium 6 tömeg számú izotópjából állítják elő. A deutériumot a legolcsóbb a Földön tengervízből előállítani, van belőle elég a itt is. Amivel komolyabban (távlatilag) foglalkoznak az a Hélium 3 izotóp azzal ugyanis hatékonyabb reaktort lehetne építeni mint a most fejlesztés alatt álló trícium/deutérium reakcióval. A D+t reakciónál az energia jelentős részét egy neutron viszi el ami elektromágneses térrel nem tartható kordában és másodlagos radioaktivitást gerjeszt a lefékezése és az energiája kinyerése, a D+He3 valamint a He3+He3 reakcióknál a teljes energiát töltött komponensek viszik el, megoldható az energia kinyerése radioaktív melléktermékek létrejötte nélkül. Egyelőre a D+T fúzióval foglalkoznak mert azt a legegyszerűbb begyújtani és fenntartani, a másik kettő sokkal nehezebben megvalósítható a magasabb indítási hőmérsékletek miatt. -
VolJin #25 Azt kell mondjam, hogy nem jött át az irónia, de ostoba sem lehet valaki ennyire, úgyhogy tanácstalan vagyok... -
VolJin #26 Tipikus példa vagy arra, amikor egy ostoba ember okoskodik.
Szerinted mennyi meteorit hullik az égből a Földre?
Egy tetőről slaggal az ereszen keresztül ha felfogod a vizet egy vödörben, mágnessel vastöredékeket gyűjthetsz belőle, amik az égből potyognak. -
cylontoaster #27 Ez egy fórum, ahol mindenki a személyes véleményét írja le, senki sem döntéseket hoz. Ha neked közlik, hogy hülye vagy, az nem jogosít fel arra, hogy a vonaton olcsóbban utazz. Viszont beszélni van értelme a dolgokról akkor is, ha nem vagy 100%-ban járatos a témában, ellenkező esetben minden cikk alatt azt olvasnád, hogy "hát lehet, majd kiderül". Marha érdekes lenne.
Ha nem értesz egyet a véleményével, akkor cáfold meg. Ha nem tudod megcáfolni, akkor jönnek az ilyen magasröptű érvek, mint az, hogy "ők okos tudósemberek, biztos jobban tudják mint te".
Az első probléma pont az, hogy koránt sem biztos, hogy akik ezt a projektet kiötlötték, látnak benne realitást, és nem egy befektetési csalás az egész. Ennyit a tekintélyre hivatkozásodról.
Az autós példával az a gond, hogy az autót korábban kifizette zsebből egy, kicsit hóbortos vagy a fejlődést pártoló, vagy felvágni akaró gazdagabb ember. Egy ilyen projektet viszont nem nagyon fog zsebből támogatni senki, mert egyrészt nem tudja használni amiért fizet, másrészt lényegesen komolyabb összeg.
Az ilyen érvek egyébként is hülyeségek, te hozol pár olyan találmányt ami elterjedt, bár elsőre esetleg hülyeségnek tűnt, más akkor hozzon pár olyat, ami hülyeség is maradt?
Lehet, hogy ha már van évi 30 műhold amit feltankoljanak, akkor megéri, de addig?
Amikor évi van csak, akkor azok töltése mennyibe kerül? Mint amikor már évi 30? Mert akkor inkább lőnek fel újat, és nincs folyamatos fejlődés. Vagy egészen addig veszteséges marad a vállalkozás? Akkor biztosan sok befektetőt találnak majd :)
-
CRMessen #28 Az arrogáns mondataidat félretéve válaszolnék arra a kevés lényegi dologra is, amit felvetettél, mert valóban fórumon vagyunk, és érveket ütköztetünk.
Az autós példa közel sem elrugaszkodott az űrbányászat témájától. A fontos különbség az, hogy egy autót ki tudott fejleszteni egy-két ember a garázsban némi idő ráfordításávalde, egy autonóm működő űrbányász drón kifejlesztése jóval több erőforrást és mérnöki tudást igényel, hogy ezt otthon bárki elvégezhesse egy 3D nyomtatóval. A fejlesztési idő és költség lényegesen nagyobb, és több szabványnak és jogszabálynak kell megfelelni. Csak ezért tűnik másnak a kettő. Egy űrprojectnél sokkal nagyobb időintervallumokkal dolgoznak, mint más termékeknél. Ez sem holnaptól fog működni.
És hogy ez működni fog-e vagy sem? Biztos vagyok benne, mert látom a jövőt ;) Ez is olyan jó érv, mint az, hogy úgysem éri meg. -
cylontoaster #29 Az arrogáns mondataimat számonkéred, de azért hasonlóan válaszolsz :)
És épp te magad mondod, hogy tök más, mert az egyikhez kevés ember kell, fejlesztői (és vásárlói) oldalról, míg a másikhoz sok.
Azt, hogy ez a jövőben megvalósul senki sem vitatta. *arrogáns rész*
Azt igen, hogy a közeljövőben ennek van értelme, a szép eszméken kívül. Az eszmék, a majd egyszer jó lesz, ez előrelendíti az űrmeghódiccsát, és hasonlók nem valószínű, hogy elégnek bizonyulnak (pont azért, mert ez nem autó, itt nem ilyen időtartamról és nem annyi pénzről van szó).
Jelenleg annyira drága felküldeni bármit, és jelenleg annyira kevés az igény az utántöltésre, hogy nem éri meg. És jelenleg nem látszik az, hogy ez a közeljövőben változna. A te példádnál maradva, olyan ez, mintha többszáz benzinkutat telepítenél, miközben 1-2 tucatnyi autó van. A kettőnek együtt van értelme, és egyáltalán nem reális az sem, hogy ennek hatására megugrik a felvevő piac.
Majd szólj, ha a leírtakra reagálsz, és nem elbeszélsz mellettem. -
gforce9 #30 Én személy szerint kb azon a véleményen vagyok, mint molnibalage83, de ettől függetlenül én örülök ennek, hogy próbálkoznak. Lehet majd az ükunokáink látnak belőle valamit vagy nem. De a világűrkutatást, a műszaki eszközök fejlesztését vonja maga után ez a projekt az életképességétől függetlenül is. És ha teszemfel nem sikerül a bányászat, mert nem éri meg, de az össztudásunk és a műszaki eszközeink annyira fejlődnek, hogy egy aszteroidát mondjuk le tudunk téríteni az ütközőpályáról mondjuk 100 év múlva, az is hasznos. Az meg, hogy most hogyan húznak le pár milliárdost és milyen ürüggyel, marhára nem hat meg :) Sokkal rosszabb helyekre is mehetne a pénz. Pl. napelemes vonatba...... vagy szélturbinás olajfúrótoronyba :) -
Archenemy #31 "ez előrelendíti az űrmeghódiccsát"
:D Látom gombabácsi csak meghódíccsotta az SG-t legalább :D -
ostoros #32 Kibányászni sok mindent megéri az űrben. A Földre lehozni viszont nem éri meg, és soha nem is fogja. -
Vargagy #33 OFF
Az atomreaktorban a víz nem a fűtőelemek sugárzásának leárnyékolására van, hanem moderálásra (a láncreakció fenntartásában részt nem vevő ún. gyorsneutronok hasítóképes ún. termikus neutronok sebességére való lassítást szolgál) Emellett ennek felmelegedése vezeti ki a reaktorban keletkező hőt. Hogy az alfa és béta részecskéket, ha már ott van, elnyeli, az csak hab a tortán.
ON
Triciumot másra is használnak ma is, pl. hibakeresésre (résk) és egyéb izotópos nyomjelzésre. De neutronforrásként is használnak tricium céltárgyat, ezzel nagyenergiájú neutronokat lehet generálni. És mivel elég rövid a felezési ideje, nem lehet spájzolni, folyamatosan kell termelni. Csak hát a szállítási költség. Fúziós reaktorban a He3 egyszerőbb, ebből pl. rengeteg van a Holdon, ha lesz erőmű, le tudjuk hozni onnan.
Az aszteroida bányászat akkor lenne buli, ha a "kavicsot" Föld körüli pályára lehetne állítani, de ehhez ma még kicsik vagyunk :-( -
#34
Én csak egy dolgot sajnálok:
Olyan ez is, mint Amerika (meg úgy általában a gyarmatok) felfedezése, meghódítása, majd kiaknázása: Magyarország ebből is kimarad, erről is lemarad.
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.02.18. 10:53:17 -
Candi #35 "Fúziós reaktorban a He3 egyszerőbb, ebből pl. rengeteg van a Holdon, ha lesz erőmű, le tudjuk hozni onnan."
Minek? Oda kell építeni a fúziós reaktort, az előállító részleget meg az űrkikötőt is. Mindjárt olcsóbb lenne a kilövés, a földkörüli pályára állítás, és nem a Földre potyognának vissza az alkatrészek sem, ha valami galiba történik.
Oké, ez ma még csak "álom", de egyelőre a fúziós reaktor is az. -
Irasidus #36 "Oké, ez ma még csak "álom", de egyelőre a fúziós reaktor is az. "
Nem az. Az álom, és anyagi finanszírozás miatti késés, halogatás, mást jelent mint álmodozást. Bár nézőpont kérdése. Rengeteg tévhit kering itt az sg. a fúzióról.