104
  • Irasidus
    #1
    Szóval az Arkyd 3 egy 10×10×30 cm cubesat. A fenti képpel ellentétben így néz ki:



    Elég szkeptikus vagyok ezzel a műgyűrrel szemben. Ezzel ugye nem lehet aszteroidákat feltérképezni, de nem jó alap egy űrtávcsőnek sem, ahhoz teljesen más technológia kell, és az teljesen más pénzügyi nagyságrendbe tartozik, mint egy ilyen mikroaszatelit, amit ma már boldog boldogtalan felküldözget. (Ez egy kamera, napelem, és vezérlőegység. Ennyi, és nem több.) Igen nagy kétségeim vannak a folytatást illetően... De ha megvalósul az Arkyd-100 az is a vicc kategória lesz, ugyanis azt tervezik, hogy az üzemeltetési költséget úgy fedezik, hogy 300 dollárt (lesz ez még több is) bérbe adják bárkinek fél órára. Ez egy képet jelent, ugyanis fél óra kalibráció, a kép meg vagy sikerült vagy nem. Népek nem fognak tolongani egy ilyen fotóért, tudományosan meg értelmetlen, lutri. Persze lehet, hogy ezt újra gondolják, de akkor meg olyan műszereket kellene felrakni, ami önmagukban dollármilliókba kerülnek, és az üzemeltetés költséget meg nem fedezi a 300 dollár... de végül is, akkor fognak nagyot koppanni, amikor rájönnek, hogy egy aszteroida összetételéről csak is akkor lehet pontos információt alkotni, ha oda küldenek egy szondát. Ez így kapásból dollár százmilliók és milliárdok. Honnan lesz pénze erre, nem tudom, mert ennyit nem tud összekalapozni az emberektől, egy ilyen cubeszatra még simán, de komolyabb pénzeket nem lehet így összeharácsolni, szerintem...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.10.26. 13:20:57
  • MasterMason
    #2
    Ráadásként olyan anyagok bányászását tűzték ki célul, amely egyenlőre a földön is bányászható. Mi a gond ezzel? Az, hogy mind a platina mind az arany árát a piac határozza meg, így hát még ha sikerül is olyan eszközöket fejleszteni, amivel kitermelhetőek egy aszteroidából emberi jelenlég nélkül, olyan áron tehető ez csak meg, ami nagyságrendekkel drágább mint itt a földön. Senki nem fog aranyat vagy platinát venni drágábban csak azért, mert az egy aszteroidáról van...

    Gondoljuk már végig. Fel kell deríteni az aszteroidát, ez máris annyiba kerül mint egy komplett aranybánya nyitása a földön. Aztán el kell juttatni oda a csillagászati áron fejlesztett robotokat, amelyeknek tudniuk kell önállóan bányászni, aranyat mosni amihez víz is kell stb, aztán még vissza szállítani a földre. Nem beszélve a karbantartási költségekről és szűkös lehetőségekről.

    Hallva született ötlet ebben a formában ez az űrbányászat. Képtelenség kategória.
    Utoljára szerkesztette: MasterMason, 2014.10.26. 15:40:37
  • MasterMason
    #3
    Számtalan olyan pontja van ennek a projektnek, ami arról árulkodik, hogy a projekt megálmodói alapvető ismeretekkel sem rendelkeznek sem a bányászat sem pedig az űrkutatás területén. Ezeknek fogalmuk sincs arról, hogy még itt a földön is miféle energia szükségletet emészt fel a bányászat. Nyilván napelemes robotgépek képtelenek lennének nagy igénybevételű munkavégzésre hiszen az akkora energia mennyiséget követel, amelyet képtelenség jelenleg fosszilis üzemanyagok nélkül termelni.

    Maximum annyi lenne elérhető, hogy oda menjünk és megkapirgáljuk az aszteroida felületét pár tíz centi mélységben.

    OFF: Olyan ez a projekt is, mint az EUROPA projekt, ahol 40 kilométeres mélységben akarnak átfúrni a jégen, holott még a földön sem vagyunk képesek 10 kilométernél mélyebbre fúrni. Ott is azt gondolták, hogy majd bedugják a konnektorba a fúrógépet oszt csak fúrni kell.
  • doctore8
    #4
    Én nem vagyok a téma szakértője, viszont érdekel és ahogy láttam egyik videójukból ők is tisztában vannak vele, hogy ez így pénzügyileg karcsú, ezért is "támogatják" meg az egészet üzemanyag értékesítésével műholdakhoz, stb. - ha jól értettem.

    Trillion dollar market: fuel in space from asteroids
    http://www.futuretimeline.net/videos/4.htm#.VE1aHCKG-So
  • emberz
    #5
    Mert te jobban tudod innen, mint ők onnan, hiszen te a magyar kocsmákban kupálódtál ki, ezért iskola nélkül is okosabb vagy, mint egy amerikai tudós, igaz, te farok?
    Utoljára szerkesztette: emberz, 2014.10.26. 21:57:05
  • MasterMason
    #6
    Anyád kupálódott a kocsmában.
  • Slinky Cyle
    #7
    igaz :)
  • Marteen21
    #8
    Hát a földi fúrás legnagyobb hátráltatója a magas hőmérséklet nem hiszem hogy a jeges europán ezzel a problémával megkéne küzdeni...
  • TokraFan
    #9
    Ezek elmaradott tech-el dolgoznak.
    De majd mi....Jön az Elite:Dangerous, előbb kiszedjük belőle a Cobra-t, majd kinyomtatjuk 3D-ben és elugrunk bányászni. :-)
  • Molnibalage
    #10
    Csak LEO pályára felvinni tömeget 10-20k USD/kg. Innen kérlek vezesd le, hogy mit éri meg bányászni. A Holdon, ha tökéletes ipari gyémántok lennének és csak össze kéne őket szedni a felszínről, akkor sem érné meg. És ez nem bányászat és az aszteroidákhoz képest közel van és állandó távolságban, nem kell még idehozni több milliárd tonnát előtte.

    Inkább maradtál volna csendben.
  • Irasidus
    #11
    Az Antarktiszt próbálták megfúrni, és azt sem lehet csak bizonyos mélységig jutottak (ennek a nyomáshoz van köze). Az Európán a fúrás szóba sem jöhet, mert annyi "vasat" kellene odavinni ami a lehetetlen költségek kategóriájába esik. Úgynevezett olvasztásos módszeren dolgoztak, az Antarktiszon, a robot le is ment kb. 300 méterre, és ott befagyott a jégbe, hiába fűtötte. A vélemény az volt, hogy egy RTG nem termel kellő hőmennyiséget (legalább egy komplett atomreaktor kell), és a kábel amivel a felszíni összeköttetést biztosítják (x km jégen a rádióhullám nem hatol át), a felette befagyó jégbe ragadt, és elszakadt. Ez a problémán még dolgozni kell...

    Egy kisbolygón a bányászatot leginkább a gravitációs tere befolyásolja, a közhiedelemmel ellentétben nekik is van, és már a Rosettánál is nehézségeket okozott a megközelítés, pedig az csak egy pár száz kilós szonda volt. Akkor egy több tonnás fúrórobot, amit odaküldenek, és ráadásul vissza is kell jönnie, annyi üzemanyagot fog elfogyasztani, hogy ne csapódjon be vagy, hogy a Földre vissza tudjon jönni, ami nem kis teljesítmény lesz, és persze üzemanyag (vagyis pénz). Plusz ezeket a manővereket pusztán számítógép nem tudja megoldani, ehhez emberi műveletek szükségesek, amihez fen kell tartani egy állandó kommunikációs hálózatot, ami a NASA esetében csupán évi 10 millió dollár... Kétségeid ne legyenek, ez a kis szemétre való webkamera ugyanúgy fog működni mint a Masat, ha elmegy "bungalójuk" felett akkor veszik a jelét, na most így nem lehet egy űrtávcsövet üzemeltetni, legalábbis nagy felbotlású képek estén, vagy ha mégis, akkor egy-két hét míg leérkezik a kép. Na most ezt egy bányászjárműnél nem lehet megcsinálni, ott folyamatos kommunikációra van szükség.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.10.27. 10:44:19
  • Irasidus
    #12
    Már 80' években felmerült, hogy ha műholdakat újra fel lehetne tölteni üzemanyaggal az milyen jó lenne. Nosza végeztek is egy számítást, és kiderült sokkal drágábban jönnének ki mintha újat építenének. Nem csak a földi indítás miatt, hanem mert ki kell fejleszteni egy üzemanyagtöltő rendszert, ezt meg is kell építeni, integrálni, stb. De a legnagyobb baj az, hogy már akkor a 80'-as években sem volt tartható, hogy egy műhold 10 évnél hosszabb ideig működjön, mivel elavul a technológiailag! Csak kérdezem ki a franc akarna feltölteni egy 30 éves műholdat? Annyi üzemanyag meg bőven belefér a költségekbe, amivel 5-10 évig elvan.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.10.27. 10:50:20
  • Vol Jin
    #13
    "Mert te jobban tudod innen, mint ők onnan, hiszen te a magyar kocsmákban kupálódtál ki, ezért iskola nélkül is okosabb vagy, mint egy amerikai tudós, igaz, te farok?"

    Hát nálad biztos jobban tudja.

    Te egy pilotajátéknak is bedőlnél.

    Az egész projekt lényege, hogy az olyan emberektől, mint te pénzt csaljanak ki kötvényekkel, azt bejelentsék a csődöt, hogy sajnos elbuktuk a pénzt.
  • Molnibalage
    #14
    Azért ez régen volt, ma már a jobb holdaknál egyáltaln nem szokatlan a 20 éves működési idő, de van már legalább egy 30 évnél örgebb hold is.
  • MasterMason
    #15
    A kis és egyéb bolygón lévő bányászatot leginkább a szélsőséges időjárás ingadozás befolyásolja, az aszteroidákon meg az, hogy nagy részük gyakorlatilag csonttá van fagyva. Kitermelni azon semmit nem lehetne, maximum robbantással, de ki tudja hogyan módosítana a pályájukat a rendszeres robbantás. Sajnos kell még vagy ezer év fejlődés, mire elérkezünk a bolygó és aszteroida bányászathoz.
  • DrRadon
    #16
    Megélhetési kutatókról hallottál már? Bedobsz egy ötletet, támogatókat szerzel és 5-10-15 évre megvan a fizetésed. Nincs főnököd, azt csinálsz amit akarsz/szeretsz. Persze nem sikerül a projektet befejezned, de nem is vállaltál semmi kötelezettséget, így a végén szomorúan bejelented, hogy sajnos nem sikerült ( ez a bejelentés rendszerint a támogatások elapadásakor szokott megtörténni).

  • MasterMason
    #17
    Illetve jön a "nem várt akadályokba ütköztünk" és kéne még fejlesztésre pénz sztori, meg csak a kevés pénz miatt nem sikerült szöveg ha le kell húzni a rolót, stbstbstb... De hogy a -270 °C-fokban csontra fagyott aszteroidákból való "ipari méretű" bányászatot "hogyan tudták eladni" az számomra rejtély...
    Utoljára szerkesztette: MasterMason, 2014.10.27. 18:04:36
  • Archenemy
    #18
    Ilyenkor jön a "most már közel az áttörés, már csak egész kevés pénz kell!" jellegű ígérgetés :)
  • sirpalee
    #19
    Mert te aztán annyira tudod... :D

    Mivan, meguntad a 3dsek kergetését, és összeesküvések kitalálását, és átmentél a virtuális valóság, űrkutatás témára? Már előre sajnálom őket, mikor készülnek el az első leleplező videók?
  • MasterMason
    #20
    Mekkora gyökér vagy te... Egy igazi féreg. Mindig az is voltál.
  • Attilawap
    #21
    Különben én soha sem értettem, hogy mi kerül olyan sokba egy űrhajó/műhold fellövésekor. Jó meg kell építeni az űrhajót, X millió dollár. Egyszer kell kifizetni. Üzemanyag lehetne hidrogén, kb. ingyen van (vízbontás). Folyamatos kommunikáció a műholddal/űrhajóval már kész az infrastruktúra. Erre sem kell költeni, akkor mi kerül ennyibe?
  • MasterMason
    #22
    A probléma az, hogy ezeken az űrhajókon minden egyes fellövés előtt vizsgálatok százait kell elvégezni, hogy a több tízmillió dollárból évek alatt megépített műholdak lehetőség szerint ne égjenek porrá egy robbanásban, amihez elég ha csak egyetlen hővédő panel nincs rendesen a helyén vagy nem megfelelő minőségű. Minden egyes csavart és felületet át kell vizsgálni, mert a fellövésnél akkor erők hatnak a hajóra, hogy egy ici pici szemmel nem is látható repedés is évek munkáját döntheti romokba.

    Tudod mennyi egy BMW6-os szervizdíja? Képzelheted mennyi ez egy űrhajónál...
    Utoljára szerkesztette: MasterMason, 2014.10.27. 21:01:45
  • Attilawap
    #23
    Aha, akkor ha jól értelmezem, a költségek legnagyobb részét azok a vizsgálatok alkotják, hogy amikor az űrhajó visszatér a légkörbe, akkor ne égjen el. Ezt könnyen lehetne orvosolni olyan megoldással, hogy az űrhajó légkörbe való belépés előtt lefékezné magát az üzemanyagával. Nem tudom, hogy mennyire megoldható a feladat. Pl. ilyet:
    Utoljára szerkesztette: Attilawap, 2014.10.27. 21:28:38
  • TokraFan
    #24
    Mert a vízbontáshoz ugyebár nem kell energia, nem kellenek berendezések és munkaerő sem...Csak magától ingyen kivonódik azoxiggééjn...vagyis a hidrogén. Pöttyet gondolkozzál már...
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2014.10.27. 23:17:59
  • sirpalee
    #25
    Pedig mostanában nagyon hiányoljuk az aranyköpéseid és a csuda tooljaid. Mindig úgy megnevettettél vele mindenkit... Hiányzol nekünk ám!
  • MasterMason
    #26
    Miféle üzemanyagával fékezné le magát? Semmiféle hajtómű nincs sem az űrhajó sem pedig a hordozórakéták orrán...




    Utoljára szerkesztette: MasterMason, 2014.10.28. 01:29:39
  • sirpalee
    #28
    Az egy dolog, hogy az alap feltételezés is hülyeség... (túl sok üzemanyag, mégnagyobb első fokozat stb) De a te válaszod is röhejes. Hát megfordítod a fékezés idejére! :)
  • MasterMason
    #29
    Na menj szépen aludni Palika, már éjjel három gyerekeknek ilyenkor már ágyban a helyük valamelyik spanyol kórházban ebolával kezelve. :P

    UI: Ne akarj nálam okosabb lenni, mert az a lehetetlen küldetések közé tartozik de hát ezt te is tudod, csak nem viseled el...
    Utoljára szerkesztette: MasterMason, 2014.10.28. 02:59:55
  • sirpalee
    #30
    Könyörgöm.. Használj vesszőket!
  • Molnibalage
    #31
    Láthatólag fogalmad sincs sem az űrutazásról sem a fizikáról. Megéri koptatni így a szánkat...?
  • Irasidus
    #32
    A 80'-as évek valóban régen volt, viszont ma inkább szeretnek kisebb és specializált műholdakat pályára állítani, és nem midet egyben mint anno az órásműholdak idejében. Ma, a műholdak átlagos élettartam 3-7 év! Persze kivételek vannak, de a kivételekből senki nem fog meggazdagodni...
  • Molnibalage
    #33
    Az inkább kisméretű műholdak, de a nagy klasszikus több milliárdos vagy szászmilliókba kerülő holdak évtizedekig működnek, vagy azt várják el tőlük. Nézd meg a jenki KH-11 holdak és a GPS holdakét vagy egyes távközlési műholdak élettartamát. Ha 15 év után tönkremennek, akkor lassan anyázás a vége.

    Nézd meg pls első körben GPS holdakat. Az elsők 6-8 évig mentek. A '80-as évek legvégén indítottak 8-10 évet, a '90-es évek eleje és közepén indítottaknál a 12-13 éves élettartam is rikta, egy rakás 15-17 éves hold van fent. A holdak egy részét meg szimplán lakapcspolták, mert a technológia túllépett rajtuk, de egyébként működőképesek voltak.

    KH-11 holdak közül a három legöregebb 18, 13 és 12 éves és a régebbiek is elketyegtek 15+ évig is.
    Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2014.10.28. 10:32:53
  • Irasidus
    #34
    "A kis és egyéb bolygón lévő bányászatot leginkább a szélsőséges időjárás ingadozás befolyásolja, az aszteroidákon meg az, hogy nagy részük gyakorlatilag csonttá van fagyva. Kitermelni azon semmit nem lehetne, maximum robbantással, de ki tudja hogyan módosítana a pályájukat a rendszeres robbantás. Sajnos kell még vagy ezer év fejlődés, mire elérkezünk a bolygó és aszteroida bányászathoz. "

    A fémes kisbolygók "csontszárazak", nincs semmi (víz) bennük ami csonttá fagyna. A fémek vagy kőzetek nem keményebbek lesznek ha lehűtöd őket hanem törékenyebbek. Télen, a puha kerti talaj nem a hidegtől lesz keményebb, hanem, hogy a víz megfagyott benne, talán ez zavart össze... Mellesleg a sarkkörön túl is vannak bányák, és a peramforszt talaj bányászat tökéletesen megoldott dolog, nem kell várni rá ezer évet. Azonkívül napsütötte oldalon a kövek igencsak fel tudnak melegedni, van ott meleg is, és egyetlen aszteroida sincs -270 fokon, nem is tudom ezt a zöldséget honnan vetted. Tényleg, honnan szedted?

    " Miféle üzemanyagával fékezné le magát? Semmiféle hajtómű nincs sem az űrhajó sem pedig a hordozórakéták orrán..."

    Az űrsikló orrán több hajtómű is volt... Google: "space shuttle nose" - és láss csodát.
  • Irasidus
    #35
    Egyrészt az átlagos műhold élettartamokat két műholdtípus a GPS és KH11 műholdak nem befolyásolják, mellesleg, az sem, hogy vannak katonai vagy egyéb polgári műholdak amik a tervezett élettartamon felül teljesítenek. A GPS-műholdak pontos élettartama egyébként sem kiszámítható, plusz oda nem nagyon kell üzemanyag, csak pályakorrekcióra mivel a GPS műhold akkor jó, ha egy helyben van. De az átlagot az sem befolyásolja, ha terveznek hosszabb élettartamra műholdak is. Igen, vagy ilyen is, de kérdés az, hogy van-e igény elég hosszútávon működő műholdra ami olyan gyakran változtat pályát, hogy sűrűn kellejen tankolni.
  • MasterMason
    #36
    Azok nem hajtóművek hanem RCS fúvókák, amelyek a függőleges irányú és a hosszanti tengely körüli forgási manővereket teszik lehetővé a Föld körüli pályán. Vagyis azzal képtelenség fékezni.

    Itt keverednek a dolgok. Egyrészt főként aszteroida bányászatról beszélünk, másrészt pedig a bolygókra azt mondtam, hogy az ottani bányászatot a szélsőséges időjárás ingadozás befolyásolja, viszont az aszteroidák többségében bizony van víz is és nem az aszteroida -270 c fokos hanem az űr amelyben csonttá fagyott. Szerinted hány fok van az űrben? Van ahol -270 persze nem mindenhol...


    Utoljára szerkesztette: MasterMason, 2014.10.28. 12:04:17
  • Attilawap
    #37
    A lényeg az, hogy mi sg.hu-n, meg kocsmákban kupálódunk ki és okosabbak vagyunk, mint egy tervezőmérnök. Nekik is ezt az oldalt kéne olvasgatniuk, aztán lenne űrmeghódíccsa! :)
  • cylontoaster
    #38
    Nem, a lényeg az, hogy ők is pontosan tudják, hogy ez blődség, csak megpróbálnak azon emberekből pénzt kiszedni, akik ezt nem látják. És úgy tűnik sikerrel.
  • cylontoaster
    #39
    Tök jó, hogy felcsapod a wikit, és kiírod az első adatot belőle, csak nem hülyeség gondolkodni is előtte. Az, hogy a világűr hőmérsékletére -270 fokot ír, az egyáltalán nem azt jelenti, hogy a naprendszerben is ennyi van. És szerintem bányászni nem akarnak ennél távolabb.
    A Hold sötét oldalára pl -180 fokot ír csak, szintén a wiki. Persze ott melegebb van a náci városok miatt, de talán az ennyit nem számít.
    Utoljára szerkesztette: cylontoaster, 2014.10.28. 15:43:24
  • Attilawap
    #40
    Én úgy tudom, hogy a világűrben árnyékban, még ha csak 1-2 millió km-re vagyunk a naptól, akkor is -270°C körüli a hőmérséklet. Ugyan is a vákuum nagyon jól szigetel. Csak azon az oldalon van forróság, amit süt a nap és ez lehet akár 200 millió km-re is a naptól.
  • MasterMason
    #41
    Talán itt lenne az ideje felcsapnod a wikit, az aszteroidák tekintetében, megnézni "honnan jönnek", milyen pályán mozognak, stbstb.

    Nem kell ehhez wiki sem. Tele volt és van az összes csatorna az űrutazással és világegyetemmel kapcsolatos tudományos ismeretterjesztő műsorral.